Máté, Mirella
11 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Az illiberális állam a tétje a lengyel elnökválasztásnak

2020.07.12. 07:04

Megkezdődött a lengyel elnökválasztás második fordulója, amelynek eredménye teljességgel megjósolhatatlan: a kormánypárti Jog és Igazságosság (PiS) támogatását élvező jelenlegi elnök, Andrzej Duda esélyét éppúgy 50 százalék körülire mérték, mint az ellenzéki Polgári Platform (PO) jelöltjét, varsó polgármesterét, Rafał Trzaskowskiét. Az első fordulóban Duda 41,8, Trzaskowski 30,5 százalékot szerzett, ám az ellenzék jelöltje nagyobb arányban számíthat az első fordulóban hátrébb végzett jelöltek szavazóira.

A vasárnapi választás tétje nem kicsi Lengyelországban, ahol az elnöknek a ceremoniális szerepnél jóval komolyabb jogosítványai vannak, amelyekkel valódi ellensúlyt képezhet a mindenkori kormánnyal szemben – bizonyos erőviszonyok mellett, ami most épp fenn is áll.

Az elnök ugyanis megvétózhat minden elfogadott törvényt, amit csak a szejm 60 százalékos többsége írhat felül. Súlyos kormánytöbbséggel szemben tehát nem sokat tehet, ám a PiS-vezette kormánykoalíció az alsóházban a mandátumoknak kevesebb mint a háromötödét birtokolja.

Duda nem akar fék lenni

A jelenlegi elnök újabb győzelme esetén a Jaroslaw Kaczynski vezette kormánypárt hátradőlhet: a 2015 óta hivatalban lévő Duda egy – az önkormányzatok önállóságának csökkentését célzó - eset kivételével sosem gördített akadályt a PiS tervei elé.

A helyzet azonban látványosan megváltozna, a győzelmet végül Trzaskowski szerezné meg: vele már megakadna kormány terve a lengyel állam illiberális átépítésére, amelynek fő terepe az igazságszolgáltatás kormányzati kontrollt növelő átalakítása lenne, amiért Kaczynski kötelezettségszegési eljárásig vezető konfliktust is vállalt az EU-val szemben.

Versennyé vált a biztos győzelem

Duda áprilisban még az elnökválasztás toronymagas esélyese volt, több felmérés egy első fordulós – azaz több mint ötven százalékos támogatást jelentő – győzelmet is valószínűnek tartott. A PO korábbi jelöltje – a szejm alelnöke, Malgorzata Kidawa-Blonska – januártól folyamatosan szorult vissza, ezen a koronavírus nem változtatott – megfelelve annak a trendnek, hogy a krízishelyzet elfogadható kezelése mindig a hatalmon lévőt erősíti, márpedig a járvány messze nem hozott Észak-Olaszországhoz hasonló helyzetet, a korlátozások gazdasági következményei pedig még odébb voltak.

A kedvező pillanatot a kormány semmiképp nem akarta elszalasztani, végül épp ez járulhatott hozzá, hogy a küzdelem mégis kiéleződött.

A PiS ugyanis a járványhelyzet ellenére mindenképp a korábban tervezett május 10-i dátumhoz ragaszkodott, márpedig az nyilvánvaló volt, hogy a hagyományos módon a választás nem bonyolítható le biztonsággal. A nagyobbik kormánypárt ezért teljes egészében levélszavazást javasolt. Az ehhez szükséges módosítások gyors elfogadását az ellenzéki többségűvé lett felsőház le tudta lassítani, de végül az húzta keresztül, hogy a kormánypárti koalíción belül is feszültséghez vezetett. Így tolódott az első forduló június végére, ám a huzavona, a választási törvények kreatív kormánypárti értelmezése csökkentette a kormány népszerűségét és időt adott az ellenzéknek is, hogy vert helyzetből felhozza magát.

Ekkor cserélte le a PO Kidawa-Blonskát a varsói polgármesterre, aki a rövid kampány alatt is felhozta magát 30 százalékra, ezzel a legerősebb ellenzéki jelöltté válva.

Trzaskowski egy varsói kampányrendezvényen a második forduló előtti kampányban, 2020. július 7-én
Trzaskowski egy varsói kampányrendezvényen a második forduló előtti kampányban, 2020. július 7-én

Azokon múlik, akik egyiket sem akarták

A választás azonban végül azokon dől el, akik az első fordulóban a 17 induló közül másokra szavaztak. Leginkább az első forduló harmadik helyezettje, Hołownia választóin, akiket az establishment-ellenességen felerősödött konzervatív újságíró-producer nem akart nyíltan egyik oldal mellé sem állítani a két forduló között. Márpedig enélkül az 1,7 milliós tábor nélkül Trzaskowski nem győzhet. Számíthat ugyan rá, hogy inkább rá, mint Dudára szavaznak, ehhez azonban az is kell, hogy egyáltalán részt vegyenek az elnökválasztáson.

Szymon Hołownia - akinek év eleji gyors felfutása jelezte a bevett politikai erők általános elutasítottságának növekedését is, így a PiS-nek és a PO-nak egyaránt figyelmeztetés volt - valójában a legnagyobb vesztese Trzaskowski feljövetelének, elvégre hónapokon át ő volt a legnépszerűbb ellenzéki jelölt.  Olyannyira, hogy az első forduló előtti felmérések szerint egy Dudával szembeni párharcban - azaz a második fordulóban - egy hajszálnyival még több esélye is lett volna az elnökkel szemben, mint Trzaskowskinak.

Az ellenzéki oldal tehát sokfélesége ellenére úgy tűnik, képes lehet különböző jelöltek mögé jelentős mennyiségű választót állítani, azon az alapon, hogy elutasítják Dudát.

  • Az ugyanis tudható, hogy Duda győzelmével ismét napirendre kerülhet a média „repolonizációja”, amely a két legnagyobb privát médiakonglomerátum, az amerikai Discovery Channel tulajdonában lévő TVN és a Polsat csoport teljes politikai áthangolását jelentheti.
  • Számítani lehet továbbá az oktatási és az akadémiai szabadság szűkítésére, miután az elmúlt hónapokban napirendre került a lengyel tudományos akadémia intézményes átalakításáról szóló javaslat.

Ezért a két forduló közötti kampány alapján nem állítható, hogy Duda sok szavazóval növelhette táborát: aki őt az első fordulóban elutasította, azt aligha győzte meg az állami tévé (TVP) közszolgálatiság helyett kormánypártiságot sugárzó hírszerkesztése, amely nyomán a két jelölt második fordulós vitája is elmaradt: Duda a TVP-n, Trzaskowski külön sajtótájékoztatón lépett fel.

Dudát ugyan erősíthette Washington kiállása - nem sokkal az első forduló előtt fogadta Donald Trump is a lengyel elnököt és kilátásba helyezte a Fehér Ház, hogy növeli a lengyel területen állomásozó ameirkai katonák számát -, de a lengyel biztonságpolitikában egyébként is meghatározó az Egyesült Államokkal való szoros kapcsolat - amellett, hogy Lengyelország is tagja a NATO-nak - és magától értetődő az Oroszországgal szembeni távolságtartás, ez nem változna Trzaskowskival sem. 

Az Európa más országaiban élő lengyelek várhatóan nagyobb arányban támogatják Tzraskowskit, ahogyan az első fordulóban is történt, más kérdés, hogy egy nappal a választások után ráadásul órákra leállt az ewybory elnevezésű online platform, épp abban a sávban, amikor a második fordulóra lehetett volna regisztrálni. Ez az eddigi jelentkezések ütemében akár 140 ezer választópolgárt is érinthetett, akik így viszont már nem fognak tudni szavazni július 12-én.  

A szoros eredmény jogi csatározást hozhat

A konzervatív szavazók begyűjtését célozta Duda azzal, hogy a kampány hajrájában felvetette az alkotmány módosítását annak érdekében, hogy meleg párok ne fogadhasanak örökbe gyerekeket, ezt azonban támogatta Trzaskowski is, így ez sem tolja el az erőviszonyokat Lengyelországban, ahol a katolicizmus, így az egyház politikai ereje nem elhanyagolható - bár változóban van, amit a kiéleződő politikai polaritás is jelez.

A második fordulóban egy nagyon szoros eredmény jogi csatározásokat is előrevetíthet, ami intézményes szempontból megint csak Dudának kedvez. A választások érvényességéről ugyanis az a rendkívüli kamara dönt majd, amelynek tagjait a PiS reformjának keretében maga Duda nevezte ki a legfelsőbb bíróság soraiba.