Károly, Karola
-4 °C
2 °C

Plágiumgyanús a szlovák oktatási miniszter diplomamunkája

2020.07.14. 20:39

Alig egy héttel azután, hogy elcsendesedtek a szlovák parlament elnökét, Boris Kollárt ért plágiumvádak, kedden szintén a diplomamunkája miatt keveredett plágiumgyanúba a szlovák oktatásügyi miniszter, Branislav Gröhling is, írja az MTI.

A liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt jelöltjeként az oktatásügyi minisztérium élére került Gröhling diplomamunkáját a Denník N szlovák lap minősítette plágiumgyanúsnak. Azt írták, a miniszter az alapképzés lezárásakor írt szakdolgozatát szinte teljes egészében átemelte a diplomamunkájába.

Az ügy pikantériája, - azon túl, hogy éppen az oktatásügyi minisztert érinti - hogy Gröhling és pártja, az SaS az egyik leghangosabb bírálója volt a korábban plágiumgyanúval vádolt Boris Kollár házelnöknek. Kollár ügye kapcsán Gröhling egy olyan törvény előkészítését is kilátásba helyezte, amely alapján utólag megvonhatóvá válna az egyetemi diploma, ha azt olyan szakdolgozattal szerezték, amelyről később bebizonyosodott, hogy plágium.

Kedden Gröhling egy pozsonyi sajtótájékoztatón azt mondta: nem állítja, hogy a szakdolgozata szuper lenne, de elutasítja, hogy csalásról lenne szó. Szerinte amikor a szakdolgozat készült, megfelelt az akkori előírásoknak, amelyek lehetővé tették az 50 százalékos egyezést, a forrásanyagokra vonatkozóan pedig nem voltak érvényes korlátozások.

Érdekesség, hogy korábban, amikor a parlament elnökét érték hasonló vádak, Boris Kollár azzal tisztázta magát, hogy bemutatta a diplomamunkák forrásanyagának vizsgálatára használt program eredményét, amely szerint dolgozatában az átvett részek aránya alatta marad az engedélyezett 30 százaléknak. Kollár ügye ennek ellenére odáig jutott, hogy bizalmi szavazást kért saját magával szemben. A szlovák törvényhozás végül jelentős többséggel bizalmat szavazott a házelnöknek.

Sajtóinformációk szerint a miniszter szakdolgozatát nemrég - éppen a házelnök plágiumügye idején - saját kérésére távolították el volt iskolája nyilvánosan hozzáférhető elektronikus könyvtárából. Gröhling ezt azzal magyarázta, hogy a szakdolgozatot, amely 11 évig elérhető volt az interneten, az erre vonatkozó licenszszerződés alapján kellett eltávolítani.