Egyetlen fekete volt az anyák pizsamás buliján, holtan találták reggel

Egy fehér alapon kutyatappancs mintás pizsamával felszerelkezve és egy üveg mexikói tequilával a kezében állított be 2018. november 3-án az öt fiúgyereket nevelő, 40 éves Tamla Horsford barátnője, Jeanne Meyers születésnapi házibulijába a Georgia állambeli Cummingsban. A két nő gyerekei ugyanabban a csapatban fociztak, innen ismerték egymást, és hasonló körökből került ki a buli többi meghívottja is: harmincas-negyvenes nők, többségében anyák a jómódú kertvárosból.

Az ottalvós buli – a hangulat kedvéért végig pizsamában – azért tűnt jó ötletnek, mert akkor nem kell aggódni, hogy valaki részegen autóba ül, és netán baja esik. A tragédia végül a biztonságosnak hitt házban érte utol a társaságot. Tamla Horsfordra másnap reggel a hátsó udvar füvén, arccal lefelé fekve találtak rá. Halott volt.

Az esetről mostanában, bő másfél évvel a történtek után több szó van Amerikában, mint eddig bármikor: virális posztok, külön weboldal, sok százezres petíció, videók, podcast-adások, újságcikkek foglalkoznak vele, megszólaltak olyan hírességek, mint Kim Kardashian vagy 50 Cent. George Floyd meggyilkolása és a Black Lives Matter mozgalom felerősödése hozta az ügyet a felszínre, Tamla Horsford esetében ugyanis – ahogy a The Daily Beast nagyon pontosan megfogalmazta –

Tamla Horsford az egyetlen fekete volt a bulizó társaságban, és egy olyan vidéken, Forsyth megyében élt, amelynek a történelme különösen súlyosan terhelt feketék elleni gyűlölettel. A hivatalosan balesetnek nyilvánított tragédia körülményei között van néhány furcsa elem, ami a krimirajongók figyelmét felkeltheti, de nem ezekhez a furcsasághoz köthető az ügy legfontosabb kérdése.

Az valahogy így szól: vajon akkor is ilyen hanyagul, félvállról nyomozott-e volna a rendőrség, ha az áldozat fehér, nem pedig fekete. Könnyen lehet, sőt, az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy Tamla Horsford valóban balesetben halt meg, de a nyomozás nem volt alkalmas arra, hogy meggyőzően alátámassza ezt. A társadalmi nyomás végül most elég nagynak bizonyult ahhoz, hogy újranyissák az aktát.

Remek buli volt

A buliban összesen 12-en voltak, 10 nő és 2 férfi. Eredetileg úgy volt, hogy kizárólag nők lesznek, de úgy alakult az este, hogy ketten ott ragadtak a házban. Egyikük Jose Barrerra volt, a házigazda Jeanne Meyers barátja, aki a vallomása szerint nem érezte jól magát, ezért nem ment el végül hazulról, hanem egy haverjával bevették magukat a ház alagsorába, tévét néztek, míg odafönt a nők szórakoztak: focimeccset néztek, iszogattak, nevetgéltek, táncoltak. Egy idő után a két férfi is csatlakozott hozzájuk, mind együtt játszottak a Cards Against Humanity nevű, felnőtteknek való, durvább humorú partitársasjáték fekete-fehér kártyáival.

Az összes tanúvallomás szerint nagyon vidáman telt az este, és ezt támasztják alá a buliban készült fotók és videók is. Senki nem veszett össze senkivel, nem akadt egyetlen lehangolt vagy kötekedő típusú részeg sem a társaságban. Egy nő volt, akinek a viselkedése az italtól egy idő után kicsit kínossá vált, őt elkísérték lepihenni az egyik szobába. A házban bőven volt hely, mert Meyers gyerekei az apjuknál töltötték az éjszakát. Nem mindenki tervezett egész éjjelre maradni. Voltak páran, akikért eljöttek autóval, hogy hazavigyék őket.

Az ott maradóknak a házigazda éjjel 1 óra körül jelezte, hogy lassan ideje lefeküdni, mert neki másnap időben fel kell kelnie. Tamla Horsford még nem akart aludni. Meyers vallomása szerint könyörgött neki, hogy maradjanak még fent beszélgetni egy kicsit, mert – mivel otthon csak fiúk veszik körül – jól esett neki végre a női társaság. A házigazda mégis visszavonult a szobájába a barátjával együtt. Horsford mellett egy Bridget Fuller nevű nő maradt legtovább. Fuller a férjét várta, hogy érte jöjjön, Horsford pedig gumbót evett, beszélgettek. Mikor Fuller férje megérkezett, Horsford mondta, hogy ő majd még elszív egy cigit, és utána ő is lefekszik. Fuller 1:47-kor hagyta el a házat. Ő volt az utolsó, aki élve látta Tamla Horsfordot.

Tequila és THC

A ház biztonsági rendszere naplózta az emeleti erkélyre vezető ajtó nyílását-csukódását. Ezt az ajtót használta Horsford egész este, amikor – a társaságból az egyetlen dohányzóként – kijárt cigarettázni. Eszerint a napló szerint 1 óra 48 perckor kinyílt az ajtó, 1 óra 50-kor becsukódott, majd 1 óra 57-kor kinyílt újra, és már úgy is maradt.

Másnap reggel Meyersnek a vele élő nagynénje vette észre a holttestet a hátsó kertben, amikor felkelt, hogy kávét készítsen magának. Riasztotta az unokahúgát és Barrerrát, ők hívták a 911-et. 

Tamla Horsford szervezetében a boncolás során némi THC-t és Xanax maradványokat találtak, és igen magas, 2,4 ezrelékhez közelítő véralkoholszintet állapítottak meg. A mexikói tequilából, amelyet a buliba hozott, a vallomások szerint egyedül ő ivott, a többieknek hiába kínálgatta, Meyers például saját bevallása szerint undorodott a szagától. Az üvegben alig maradt valami reggelre. Többen tanúskodtak arról is, hogy Horsford az este rágyújtott egy füves cigarettára is. Meyers viccelődve női Bob Marley-nak szólította a barátnőjét, és megkérte, hogy oltsa el a spanglit, emlékeztetve rá, hogy a barátja, Jose Barrerra az igazságszolgáltatásban dolgozik, és nem nézi jó szemmel az ilyesmit. 

Mi nem stimmelt a nyomozással?

Dacára a sok alkoholnak és némi fűnek, a társaság egyöntetű véleménye szerint Horsford végig meglepően összeszedettnek tűnt, egyáltalán nem látszott rajta, hogy túl sokat ivott volna. A buliban felvett videók is ezt a benyomást erősítik. A Forsyth megyei seriffhivatal viszont nagyjából 300 óra nyomozás és több tucat kihallgatás után arra jutott, hogy mégis ez járulhatott hozzá a tragédiához: az ittas Horsford valahogy átzuhant az erkély korlátján, mikor kiment arra az utolsó cigire. Ez a magyarázat azonban nem győzte meg Horsford családját és barátait. Főleg azért nem, mert a nyomozás nem olyan színvonalon folyt, ahogy várták volna.

• A rendőrség nem zárta le, nem biztosította a helyszínt, nem vettek le ujjlenyomatokat.
• Nem végezték el azokat a teszteket, amelyekkel vizsgálni szokták, hogy nem szenvedett-e el az áldozat szexuális jellegű támadást. Nem gyűjtöttek körömnyesedéket sem.
• Kiderült, hogy az ügy aktájába jogosulatlanul belenyúlt Jose Barrerra. Ezért ki is rúgták az állásából. (A buli idején úgynevezett pre-trial officer volt, a tárgyalásukra váró emberekkel dolgozott).
• A család által megbízott ügyvéd, Ralph E. Fernandez ismétlődően hiába kérte a halottszemle során készült fotókat.
• Áttételes baráti kapcsolatokon keresztül a nyomozás alakulására befolyással bíró embereket a buli egyes vendégeihez tudták kötni. (De ez önmagában nem jelent sokat, mert Cummings kisváros.)

Mitől gyanús?

Azok szemében, akik kételkednek abban, hogy biztosan baleset történt-e, az ügy következő elemei adnak okot gyanakvásra:

• Az erkély egyáltalán nem volt magasan. Attól függően, hogy a korlátot is beleszámoljuk-e, 4 és fél–6 méteres magasságról beszélünk. Nagyon szerencsétlenül kell ahhoz esni, hogy ilyen magasságból belehaljon valaki az esésbe.
• Még ha ki is hajolt Horsford, mondjuk mert hánynia kellett, az 1 méter 20 centis korláton nem olyan könnyű véletlenül átzuhanni.
• A ház tele volt emberekkel, hogyhogy senki nem ébredt fel zajra?
• Mi a helyzet a második ajtónyitással? Ha Horsford kiment cigizni, és becsukta maga után az ajtót, hogy ne menjen be a füst, majd kizuhant, az megmagyarázza az első nyílást és az azt követő csukódást, de a második ajtónyílást nem.
• Apróbb sérülések voltak Horsford kezén és karján. A család ügyvédje felvetette, hogy ezek akár keletkezhettek dulakodás közben is.
• A holttest furcsának ható pozíciója: arccal lefelé feküdt, az egyik karja szorosan a teste mellett.
• Barrerra különösen viselkedett. Egyszerű tanúként feltűnően előtérbe tolta magát. A házigazdával együtt hívta a 911-et. A telefonban megemlítette, hogy a barátnője házában vannak kamerák, biztosan felvették az incidenst. Később kiderült, hogy ezek a kamerák augusztus óta nem működtek. Saját bevallása szerint – átgondolatlanul, kényszeres rendrakó mozdulattal – elmozdított valamit a helyszínen még a rendőrök kiérkezése előtt: elvett az erkélyről egy meggyújtatlan cigarettát és egy öngyújtót.

Az akta újranyitásáért indított change.org-os, ma már 660 ezer aláíró felett járó petícióban konkrétan az a feltételezés szerepel, hogy „valaki megúszott egy gyilkosságot”. De erre – egyelőre legalábbis – nincs semmi bizonyíték, és nem tudni például szóba jöhető indítékról, hogy bárkinek érdekében állt volna megölni Tamla Horsfordot.

Az öngyilkosságot az áldozatot ismerők elképzelhetetlennek tartják. Horsford kimondottan életvidám nő volt, aki imádta a családját. A legkisebb gyereke csak 4 éves volt. A buli előtt is gondja volt még arra is, hogy reggelit készítsen elő másnapra a fiúknak, amíg ő haza nem ér. 

A buli résztvevői a maguk részéről visszautasítják a burkolt vagy nyílt gyanúsítgatásokat. Horsford egyik barátnőjét, Michelle Wynne Graves-t be is perelték a Facebook-posztjai miatt.

Köszönik, de inkább ne Georgia

Az üggyel részletesen foglalkozó újságcikkek, például a Rolling Stone magaziné vagy a The Daily Beasté, ki szoktak térni a Horsford-ügy tágabb kontextusára: a feketék helyzetére az Atlanta vonzáskörzetében lévő Forsyth megyében. Forsyth Georgia állam leggazdagabb és leggyorsabban fejlődő megyéje, és egyben ez a leginkább konzervatív is. Donald Trump itt 2016-ban 72 százalékkal győzött, míg az állam egészében 51 százalékos átlaga volt. Forsyth-ban alig élnek feketék, az arányuk mindössze 4 százalék, pedig Georgiában amúgy a lakosság 32 százalékát teszik ki. 

Ennek a gyökere, hogy 1912-ben, miután két különböző esetben fekete férfiakat vádoltak fehér nők ellen elkövetett nemi erőszakkal, és az egyik áldozat bele is halt a sérüléseibe, a fekete lakosok otthonait és üzleteit sorozatos támadások érték. Végül, írta a Rolling Stone magazin, az itt élő 1098 fekete (az akkori népesség nagyjából 10 százaléka) menekülésre kényszerült. Az állapot tartóssá vált. Még 1990-ben is mindössze 14 fekete lakost tartottak nyilván az egész megyében. Horsfordék 5 és fél évvel a tragédia előtt költöztek ide a férj munkája miatt.

A The Daily Beast szerint

A Washington Postnak az ország 52 legnagyobb városára kiterjedő elemzése korábban arra jutott, hogy ha fehér volt az áldozat, a rendőrség az esetek 63 százalékában tartóztatott le valakit, a feketék esetében viszont csak 47 százalék volt ez az arány. 

Egy hónappal ezelőtt Horsford családja kisebb győzelmet könyvelhetett el. A Forsyth megyei seriffhivatal június 12-én bejelentette a Facebook-oldalán, hogy hivatalosan megkérte a Georgia állambeli nyomozó irodát arra, hogy indítsanak új, független vizsgálatot a haláleset körülményeinek tisztázására. Fogadkoztak, hogy mindenben segítik majd a vizsgálatot, teljes együttműködést ígértek. Csakhogy a Horsford-család már nem bízik Georgia állam nyomozóiban sem, és nem érik be ezzel a megoldással. Azt szeretnék, hogy az FBI-hoz kerüljön az ügy.

A cikk elsősorban a The Daily Beast és a Rolling Stone magazin cikkén, valamint a Murder Squad podcastnek az esettel foglalkozó, a család ügyvédjét is megszólaltató adásán alapul.