Friderika
7 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

A Navalnij-ügy Berlin és Moszkva hatalmas gázprojektjét is magával ránthatja

2020.09.04. 10:03

Az oroszoknak mind üzleti, mind geostratégiai szempontból egyik legfontosabb projektje az Északi Áramlat 2 gázvezeték, az orosz földgázt Európába szállító beruházást azonban a Navalnij-ügy miatt most elbukhatják. A német kormány tegnap közölte, megcáfolhatatlan bizonyítéka van, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust megmérgezték. A férfi augusztus 20-án lett rosszul, az pedig mára kezdetektől egyértelmű volt, hogy szervezetébe méreg került. Moszkva a kezdetektől tagadta érintettségét, Berlin szerdai bejelentése ezért különösen kellemetlenül érintheti a Kremlt.

A német hatóságok ráadásul a KGB egyik kedvenc idegmérgével, a novicsokkal rokon anyagot találtak a jelenleg is súlyos állapotban kórházban fekvő férfi szervezetében.

A bejelentést egy sor felháborodott reakció kísérte, az Európai Bizottság, az Egyesült Államok és a NATO is közleményekben ítélte el a Kremlt.  A fordulat felkavarta az állóvizet a német belpolitikában is, ellenzéki és kormánypárti politikusok egyaránt kemény reakciót várnak el Európa legerősebb országától. Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottság Kereszténydemokrata Unió (CDU) pártból delegált elnöke például a Deutschlandfunk közszolgálati rádióban úgy fogalmazott, hogy 

Vlagyimir Putyin orosz elnök csak az erő nyelvét érti, a szankciók formái közül pedig csak a legfőbb orosz exportcikkek közé tartozó földgáz kivitelét korlátozó gazdasági büntetőintézkedések hatnak rá. 

A keményvonalasok az Északi Áramlat 2 gázvezetékre utalnak. Az orosz földgázt a Balti-tengeren keresztül Németországba szállító infrastruktúra azóta megosztja a világpolitikát, hogy 2005-ben Gerhard Schröder kancellár rábólintott a grandiózus orosz tervre.  A 11 milliárd dolláros projekt szokatlan érdekszövetségben köti egymáshoz Moszkvát és Berlint, miközben a beruházást próbálja megfúrni a cseppfolyósított gázexportjához piacot kereső Egyesült Államok és idegesek miatta az orosz energiának nagymértékben kiszolgáltatott közép-kelet-európai államok is.

Moszkva némi cinizmussal tagadja a történteket, a német bejelentést követően kiadott közleményben értetlenségének adva hangot. Érdekesebb a tudományos szféra reakciója, a még szovjet időkben aktív toxikológusok ugyanis szkeptikusak a novicsokot illetően. Az idegméreg legalábbis nem egy-egy magánszemély, inkább csoportok, tömegek ellen hatékony, ráadásul olyan erős, hogy az orosz szakértők szerint Navalnijnak egy novicsokos mérgezés után nem lenne szabad életben lennie. Beszédes a CNN egy korábbi cikkében megszólaló Vil Mirzajanov beszámolója is, aki szerint egy kis adag is halálos megbetegedéshez vezet. 

Először erős rángások jelentkeznek, majd az áldozat elveszíti a látását és leáll a légzése. Közben egyéb tüneteket, például hányás is jelentkezik. Borzasztó egy látvány – fogalmazott a orosz szakértő

A kérdés már csak az, hogy mindez mennyire hatja meg Angela Merkel német kancellárt, illetve mekkora nyomást tudnak gyakorolni rá párton belüli és ellenzéki riválisai. Merkel egyébként a berlini bejelentést követően az elsők között ment neki Moszkvának, a kemény szavak között azonban az Északi Áramlat 2 nem szerepelt.

Hogy mi lesz a gázvezetés sorsa, az most mindenekelőtt Merkel következő lépésétől függ. A Kremlnél csak a kormányfőnek lehet kellemetlenebb a  Navalnij-ügyben beállt fordulat, a német kancellár ugyanis éppen egy nappal a novicsok-mérgezést bizonyító jelentés előtt közölte, a szövetségi kormány és a CDU is egységesen elkötelezett az Északi Áramlat 2 vezeték megépítése mellett. A Süddeutsche Zeitung szerdán, a mérgezést bizonyító jelentés közlését követően megírt elemzésében rámutatott, Berlinnek el kell engednie a problémás projektet. 

A szövetségi kormány szerdán búcsút intett egy fikciótól. Attól az agyszüleménytől, ami lehetővé tette, hogy az egyik napon szankciókkal fenyegessük Moszkvát, a másik napon pedig már legfontosabb üzletfelünkként hivatkozzunk rá – érzékeltette a beruházás politikai környezetét Daniel Brössler, a Süddeutsche Zeitung szerzője.

Brössler szerint a Navalnij-üggyel nem csak Berlin, de az egész Európai Unió útelágazáshoz érkezett az orosz kapcsolatokat illetően.