A Pentagon nyilvánosságra hozta a kínai fegyveres erőkről szóló 2020-as jelentését
További Külföld cikkek
- Medvebocsokat rángattak le egy fáról, hogy szelfizzenek velük
- Rossz hírt kaptak a holland transzneműek
- Két elszabadult ló vágtatott végig London utcáin
- Megdöbbentették az ENSZ-főbiztost a gázai kórházaknál talált tömegsírok
- Machetével hadonászó férfit lőttek le a rendőrök egy egyetemen Németországban
A Pentagon nemrég nyilvánosságra hozott „Kína katonai ereje” című jelentése szerint a Népi Felszabadító Hadsereg légi ereje 2500 harci repülőgéppel rendelkezik, mellyel harmadikok a világon, az Egyesült Államok és Oroszország mögött.
A dokumentum szerint az amerikai katonai elemzőknek nemcsak a haderőnem növekvő méretét, hanem egyre modernebb eszközeit és harceljárásait is figyelembe kell venniük. Példának okáért az amerikai légi hadviselésben mindig kiemelten kezelt, légvédelem-ellenes feladatok (SEAD – Suppression of Enemy Air Defence) nehezebbé váltak a csúcstechnológiájú, orosz gyártmányú Sz–400 és Sz–500 rendszerek rendszeresítése után. Ezek a rendszerek ráadásul egy integrált hálózat részét képezik, melyek gyorsabban és több frekvencián képesek egyidőben felderíteni célpontjaikat. Eddig még nem igazolt orosz médiajelentések szerint a rendszer képes a lopakodók észlelésére is.
A dokumentum aggasztó tényezőnek nevezi a kínai légierő megnövekedett akciórádiuszát is. A 2016-ban rendszerbe állított Y–20 teherszállító tervezett légi utántöltési képességgel rendelkező változata közel kétszeresére növeli majd a vadászbombázók hatótávolságát. Ez a megoldás nemcsak Tajvanra jelent közvetlen fenyegetést, hanem a Dél-kínai tenger legtöbb része is elérhetővé válik a kínai szárazföldről felszálló repülőgépek számára. Bár a modern kínai harci repülőgépek számára Tajvan már most is hatótávolságon belül van, a megnövelt hatótáv kibővíti a levegőben lévő felderítő és vadászgépek lehetőségeit. Az amerikai F–35B és C változataihoz hasonló, repülőgép hordozóról bevethető J–31 változat, a J–31B olyan tengerről bevethető, 5. generációs és lopakodóképességeket fog biztosítani a kínai haderőnek, mellyel jelenleg kizárólag az amerikai haditengerészet rendelkezik.
A fenti tényezők további kérdéseket vetnek fel az amerikai légierő méretével és modernizációjának tempójával kapcsolatban. Több magas beosztású parancsnok aggodalmát fejezte ki a kínai fejlesztésekkel kapcsolatban az idősödő géppark és a folyamatban lévő műveletek fenntarthatósága miatt, kiemelve, hogy az évekkel ezelőtt meghatározott 386 harci század nélkül a politikai vezetés által meghatározott szint nem fenntartható.