Malvin
11 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Kitagadta Aung Szan Szú Csít a Szaharov-díjazottak közösségéből az Európai Parlament

2020.09.10. 15:01

Az Európai Parlament keddi közleménye szerint a mianmari államtanácsos (lényegében kormányfő) szemet hunyt a mianmari rohingja muszlim kisebbség ellen, az állam által elkövetett bűncselekmények felett. 

A szóban forgó bűncselekmények alatt a mianmari hadsereg 2017-es tisztogató hadműveletét kell érteni, amelyben

több mint 700 ezer rohingját üldöztek el. Többségük  Bangladesbe menekült.  

A Szaharov-díjat az emberi jogokért folytatott kiváló munkáért ítéli oda az Európai Parlament. Az EP az elismerést még 1990-ben nyújtotta át a mianmari kormányfőnek, aki akkoriban még a mianmari katonai rezsim ellen tevékenykedett aktivistaként, küzdve a mianmari nép jogaiért. Aktivizmusáért egy évvel később tüntették ki Nobel-békedíjjal.

A hírt közlő AFP francia hírügynökség egy EP-s forrásra hivatkozva hozzátette, hogy a Szaharov-díjat a mianmari vezető 1990 előtti munkájáért ítélték oda, így nem vehetik el tőle. A parlamenti képviselők a kitagadást tudták vele szemben alkalmazni mint legerősebb szankció. 

Aung Szan Szú Csít az utóbbi években azonban számos bírálat érte, egyfajta emberi jogi csalódásnak minősítették, mivel a rohingják elleni erőszakos cselekmények (legyenek az elkövetők a hadsereg vagy szélsőséges buddhisták) miatt nem szólalt fel. Több sajtóorgánum is pedzegette, hogy a Nobel-díjas mianmari vezető ellenszenvet érez a muszlim kisebbséggel szemben, amelyet Mianmarban széles körben bangladesi jöttmenteknek tartanak, nem a délkelet-ázsiai ország állampolgárainak.

A kisebbség elleni támadások egyébként nem újszerűek, 2017 előtt is számos konfliktus robbant ki a főként buddhista vallású többség és a muszlim etnikai kisebbség között. A feszültség azóta sem hagyott alább.  

A politikusnőt 2013-ban kérdezte a BBC riportere. Az interjúban Aung Szan Szú Csí tagadta, hogy a rohingják ellen etnikai tisztogatást hajtana végre a hadsereg, és hangsúlyozta, hogy több évtizednyi katonai uralom után az országnak időre van szüksége ahhoz, hogy teljesen demokratizálódni tudjon.