Putyin pártjának jövője múlhat a hétvégi orosz voksoláson

GettyImages-1166726833
2020.09.11. 21:15

Negyvenegy oroszországi régióban adhatják le a voksokat a szavazók a hét végéig, vasárnap pedig további negyvenkét régióban nyitják meg a szavazóurnákat. Csaknem 35 millió ember jogosult szavazni a Putyin pártjának, az Egységes Oroszországnak politikai kihívásnak számító voksoláson.

A 85-ből 83-régióban tartott választásokat szeptember 11. és 13. között tartják. Péntektől vasárnapig összesen 

9 ezer tisztségről szavaznak, annak keretében pedig 18 regionális kormányzónak, 11 regionális parlament és 22 regionális fővárosi tanács képviselőinek a személyéről döntenek. 

Mindemellett 4 körzetben pótválasztást tartanak a szövetségi parlament alsóházába.

A voksolás három napig tartó elhúzását a koronavírus elleni védekezéssel indokolták az orosz hatóságok. Szakértők szerint ez viszont lehetőséget nyújt a szavazatokkal való csalásra és az eredmény manipulálására. A nyáron először kipróbált többnapos választási rendszerben nem csak a helyi kerületi választóhelyiségekben, de más, erre a célra kialakított helyeken is le lehet adni a szavazólapokat. 

Mi múlik a választásokon?

A voksolást széles körben Vlagyimir Putyin orosz elnök pártja, az Egységes Oroszország politikai kihívásának tekintik, mivel az államfő népszerűsége a koronavírus-járvány kezelése és az abból fakadó gazdasági nehézségek miatt történelmi mélypontra került.

A pártot pedig rendre Putyinnal azonosítják.

A szavazókat az is befolyásolhatja, hogy a nyáron nagyszabású tüntetések voltak az orosz távol-keleti Habarovszk városában, nem beszélve arról, hogy sokak szemében mártírt csináltak a vélhetően megmérgezett Alekszej Navalnij ellenzéki aktivistából.

Navalnij szelleme kísért

A kómából Berlinben ébredező ellenzéki már korábban a taktikai szavazásra buzdította híveit, azaz a legelfogadhatóbb ellenzéki jelöltre történő voksolást javasolta annak érdekében, hogy kimozdítsák tisztségükből az Egységes Oroszország embereit.

Intő jel lehet Belarusz

Az Alekszandr Lukasenko elnök elleni, egy hónapja tartó fehérorosz tüntetésekben hasonlóságokat fedezhetnek fel az interneten választékos forrásokból tájékozódó oroszok. A 26 éve regnáló belarusz elnök ugyanis a szavazatok 80 százalékét szerezte meg a széles körben elcsaltnak minősített augusztus eleji választásokon. A tiltakozásokat a hatóságok erőszakkal próbálták leverni, majd terrortaktikákra váltva próbálták megtörni az ellenzéket.

Az orosz kormányt nem túlságosan szívlelő, főként városi oroszokban rossz emlékeket ébreszthetnek a belarusz események, hiszen 2019 nyarán hasonló taktikákkal verték le a moszkvai tüntetéseket, amelyek azért robbantak ki, mert a hatóságok számos ellenzéki jelöltet eltiltottak a tavaly őszi önkormányzati választásokon való indulástól.

A koronavírus-járvány hatása

Habár Oroszország a világon elsőként jegyezte be vírus elleni vakcináját augusztusban, és szeptemberben megkezdte  a Szputnyik V névre keresztelt oltóanyag  szétosztását a lakosság körében, nem fognak meghatódni azok, akik csalódtak a Kremlben a járvány kezelése miatt, vagy elvesztették a munkahelyüket.

Az oroszok ráadásul másodszorra járulnak az urnákhoz úgy, hogy járványhelyzet van, jóllehet az első alkalom júniusban volt, a lazítások idején. Akkor volt az első többnapos választás, amikor is – szintén a járványhelyzetre hivatkozva – június 25. és július 1. között az alkotmány megváltoztatásáról dönthettek a választásra jogosultak. A végeredmény az lett, hogy az orosz elnök eddigi mandátumai „lenullázódtak”, lehetővé téve számára, hogy még kétszer jelöltethesse magát az elkövetkezendő elnökválasztásokon. Megfigyelők szerint az, hogy a szavazás többnapos volt, valamint több helyen levélben és interneten is lehetett voksolni, lehetőséget nyújtott a szavazatok manipulálására. Az alkotmánymódosításra ugyanis a hivatalos eredmények szerint a szavazók 75 százaléka mondott igent.

Hol törhet meg az Egységes Oroszország hatalma?

  • Irkutszki terület

A Kreml támogatását élvező, jelenleg regnáló Igor Kobzev irkutszki kormányzónak komoly kihívója akadt az orosz Kommunista Párt színeiben induló Mihail Scsapov személyében. Az irkutszki helyzet meglehetősen hasonlít a habarovszkira. Habarovszkban azért robbantak ki a tüntetések, mert a közkedvelt Szergej Furgal kormányzót  gyilkosságra való felbujtás miatt  letartóztatták, helyére, a Habarovszki határterület élére pedig Mihail Gyegtyarovot helyezte a hatalom, akinek viszont saját bevallása szerint sincs semmi köze a térséghez.

Irkutszkban nagyobb méretűek voltak a Habarovszk melletti szimpátiatüntetések, mint Moszkvában vagy Szentpéterváron, mivel Furgal története meglehetősen áthallásos. Az Irkutszki terület korábbi kormányzója, Szergej Levcsenko – sajtóértesülések szerint – a Kreml nyomására lemondott, helyére pedig az Irkutszkhoz nem kötődő Igor Kobzev került. Szakértők szerint tiltakozásokra lehet számítani, ha az irkutszkiak úgy érzik, hogy Kobzev esetleges győzelme választási csalásnak köszönhető.

  • Komi Köztársaság és az Arhangelszki terület

Az Egységes Oroszország az utóbbi időben sokat vesztett a népszerűségéből, mert a kormányzat a lakosság tiltakozása ellenére egy olyan tervvel rukkolt elő, amely a két közigazgatási térség területén egy óriási hulladéklerakó építését célozza. A lerakóba pedig 20 éven át évi 10,5 millió szemetet szállítanának Moszkvából.

Komiföld és Arhangelszk lakosai ezrével vonultak az utcára tiltakozásuk jeléül.

  • Tatárföld

Habár Rusztam Minnyihanov tatárföldi elnök 2015-ben a voksok 95 százalékával nyerte meg a választásokat, az eredményt számos megfigyelő kétségbe vonta, választási csalást emlegetve. A tatárföldi elnök vélhetően nem fogja elveszíteni a tisztségét, de az utóbbi idők fejleményei némileg befolyásolhatják a voksolást. Egyrészt azért, mert a járvány által sújtott régiók közül Tatárföld az egyik, de mindössze néhány tucat halálos esetről számoltak be a hatóságok, ami mögött adathamisítást sejtenek. Másrészt azért, mert napokkal Navalnij megmérgezése előtt, az ellenzéki aktivista szervezete Minnyihanov családjának rejtett vagyonáról tett közzé videót. A tatárföldi elnök családja állítólag egy 3,5 milliárd rubeles (14 milliárd forintos) ingatlanbirodalmat tulajdonol Franciaországban és Dubajban.

  • Novoszibirszk

Oroszország harmadik legnagyobb városában az ellenzéki csoportok koalícióra léptek a Novoszibirszk 2020 név alatt, hogy minél több helyet vegyenek el az Egységes Oroszországtól és a Kommunista Párttól a városi tanácsban. Rendhagyó, hogy az ellenzéki koalíció több tucat független jelöltet tudott indítani a listáján, de az ellenzéket támogató Navalnij megmérgezése is szerepet fog játszani a választók döntésében.

  • Tomszk

Navalnij ezt a szibériai várost látogatta meg, mielőtt rosszul lett a repülőúton Moszkva felé menet. Az ellenzéki politikusnak meglehetősen nagy támogatóbázisa van Tomszkban, ellenzéki vezetőkkel egyeztetett, mielőtt repülőre szállt volna. Megfigyelők szerint az ellenzéknek esélye is van a városi tanács elhódítására a kormánypárttól, mivel 150 jelölt indul a képviselői helyekért, és az egyéni választókerületekben leadott voksok is sokat javíthatnak az esélyeiken.

Az igazi tét a 2021-es duma választás

A Kremlnek természetesen érdeke, hogy ne engedje az ellenzék előretörését a helyhatósági választásokon. Jövő évben választják ugyanis az orosz parlament alsóházának, a dumának a tagjait, ahol a képviselői székek nagy többségét az Egységes Oroszország birtokolja. Ha a regionális választásokon sikereket ér el az ellenzék, pláne a Navalnij-féle ellenzék, felmerülhet a választópolgárokban, hogy ha máshol sikerült megtörni a kormánypárt abszolút hatalmát, akár a szövetségi parlament alsóházában is sikerülhet jövőre.

Forrás: MTI/Moscow Times/Meduza

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök voksol egy moszkvai szavazóhelyiségben 2019. szeptember 8-ánFotó: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij



  • Hírek
  • Személyi kölcsön