Európai évértékelő beszéd: egységes járványügyi fellépés kell
További Külföld cikkek
Amerikai mintát követ, hogy az Európai Bizottság elnöke is évente értékeli az „unió helyzetét” az Európai Parlamentben. Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikusnak a most szerdai lesz az első ilyen felszólalása azóta, hogy tavaly elnyerte a posztot a májusi európai parlamenti választásokat követően. A koronavírus-járvány kezelése a korábban vártnál is jobban feladja a leckét Európának.
I look forward to my 1st State of the Union speech in the European Parliament tomorrow. I'll set out my vision & priorities for the year ahead, after having listened carefully to @Europarl_EN. This is a key political moment in the democratic life of our Union #DemocracyDay #SOTEU pic.twitter.com/CwGDhZrUzb
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) September 15, 2020
Von der Leyen beszéde összekapcsolódik az Európai Parlament üléshetével, illetve a bizottság, „Európa kormánya” idei munkatervével. A kiszivárogtatások szerint egyebek között a következőkre lehet számítani:
- Brüsszel egységesíteni akarja a koronavírus elleni fellépést, beleértve a szabályozások egy részét és a tesztelést.
- Terítékre kerül a 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alap is, amelyről a nyáron döntöttek a tagállamok. Ebből 390 milliárd euró jut majd vissza nem térítendő támogatások formájában a járvány utáni gazdasági helyreállításra, és a tagállamok összesen további 360 milliárd euró hitelt vehetnek fel ugyanerre a célra. A pénzeket még nem folyósítják, de Rákossy Balázs pénzügyi államtitkár a minap azt mondta:
A HELYREÁLLÍTÁSI ALAPBÓL 6,2 MILLIÁRD EURÓ VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ FORRÁS MELLETT 10 MILLIÁRD EURÓ ÖSSZEGŰ HITELKERET IS A MAGYAR GAZDASÁG ÉLÉNKÍTÉSÉRE SZOLGÁLHAT.
Ez 2217 milliárd, illetve 3570 milliárd forintnak felel meg.
- A jogállamisági feltétel; ezt a kényszerítő erőt, egyfajta korbácsot rendre hozzákötik a pénzekhez az európai baloldal és a liberálisok nyomására, immár a helyreállítási alap vonatkozásában is. A már eddig is Brüsszel jogállamisági célkeresztjébe került Magyarországnak és Lengyelországnak különösen égető ez a kérdés.
- Migráció: az Európai Bizottság heteken belül reformtervet nyújt be az Európát 2015 óta nyomasztó probléma kezelésére. A menedékkérelem jogának megtartása mellett megoldásokat akarnak olyan politikailag is kényes kérdésekben, mint az elutasított menedékkérők hazatoloncolása, az erős határvédelem vagy annak az egyenlőtlenségnek a feloldása, hogy a migrációs nyomás nem egyenlő mértékben éri a különbő EU-tagországokat. A déli és a keleti tagállamok jobban kitettek ennek, illetve nem mindegyikük hajlandó befogadni migránsokat.
- Brexit: továbbra is a levegőben lóg a kérdés, sikerül-e megállapodni az idei átmeneti év utánra az EU-ból kilépett Egyesült Királysággal. Ez magyarok tízezreit is érintheti.
- Éghajlatváltozás kezelése. Brüsszel azt tervezi, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok uniós kibocsátását, szemben a jelenleg érvényes célkitűzéssel, ami 40 százalékos csökkentés lenne az 1990-es szinthez képest, közölte egy európai forrás az AFP hírügynökséggel. Ezt sürgette kedden több mint 150 európai nagyvállalat is.
(Borítókép: Ursula von der Leyen 2020. szeptember 8-án. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)