Szabina
7 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Ursula von der Leyen: Nem csak a romeltakarításban vagyunk érdekeltek, tervünk is van

2020.09.16. 09:45 Módosítva: 2020.09.23. 18:33

Szerdán tartotta évértékelő beszédét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt. A politikus franciául kezdte, üdvözölte a bizottság tagjait és az EP-t. Méltatta az ápolókat, az orvosokat, akik gyakorlatilag a legutolsó lélegzetvételig a betegek mellett maradtak. „Európa csodálattal adózik a bátorságuk előtt. Fejet hajtok előttük!” – mondta, amire vastapsot kapott.

A bizottsági elnök ezután angolul folytatta. Emlékeztetett, hogy egy parányi vírus mennyire átírta az életünket. Megváltoztatta a kommunikációs csatornáinkat, és hogy milyen gyorsan megkérdőjelezhetődnek akár szorosnak hitt családi kötelékek is. Mik a közös érdekeink? Fel tudjuk áldozni a személyes szabadságunkat azért, hogy a közjót megvédjük? – tette fel a kérdést Ursula von der Leyen. Szerinte az EU bebizonyította, hogy ha bízunk az intézményeinkben, akkor haladhatunk. „Nemcsak a romeltakarításban vagyunk érdekeltek, hanem víziónk, tervünk, beruházásunk is van!” – kockáztatta meg.

Elárulta, hogy ma küldött egy szándéknyilatkozatot David Maria Sassoli parlamenti elnöknek és Angela Merkel német kancellárnak, amelyben összefoglalta a teendőket.

Védelmi stratégia

E teendők egyike, hogy a védelem és annak ígérete soha nem volt fontosabb, mint most, „mert az európai emberek félnek és nem látjuk, hol a járvány vége. Amikor a tagállamok lezárták a határokat, akkor az unió csatornákat nyitott az áruforgalom számára, az EU-n kívül rekedt állampolgárainkat hazahoztuk”.

Szerinte Európa országai soha nem látott együttműködést tanúsítottak.

A koronavírus-járvány megerősített minket abban, hogy közös egészségügyi uniót kell alakítani.

  • Első lépésként növelni kell az EU egészségügyi kiadásait, és minden tagállammal egészségügyi egyezményt aláíratni.
  • Második lépésként egy olyan intézetet kell létrehozni, amely a járványokat és határokon átívelő fenyegetéseket menedzseli és felismeri.
  • Harmadik lépésként konferencián kijelölik a gazdasági felépülés stratégiáit, amelyekről ő a G20-találkozón személyesen egyeztet majd.

Ursula von der Leyen szerint nem elég megtalálni a koronavírus elleni vakcinát, biztosítani kell az ahhoz való hozzáférést is.

Minden rászoruló fog oltást kapni.

Az EU 90 millió eurót különít el a munkateremtésre, és támogatja a tagállamokat, hogy dolgozzák ki a minimálbér-, alapjövedelem-fizetési konstrukciókat, hogy mindenki pénzhez, munkához jusson. „A kollektív tárgyalásokat támogatom, hogy minden állammal egyformán tárgyaljuk. Nyilván nem kérdőjelezem meg az államok jogalkotási szuverenitását, de azt szeretnénk, hogy egységes helyreállítási program legyen” – mondta Ursula von der Leyen.

Az EU GDP-je 12 százalékkal esett vissza, de a járvány miatt a gazdaságnak politikai támogatásra is szüksége van. A versenyképességet úgy lehet megteremteni, ha monetáris unió is létrejön. A tőkepiacok létfontosságúak, hogy a vállalatok hitelekhez juthassanak.

A bizottsági elnök arról is beszélt, hogy meg kell szüntetni a bürokráciát, szabad mozgást kell biztosítani az áruknak, az európai állampolgároknak, és fel kell építeni a belső piacot. 
„Fel kell frissítenünk az ipari stratégiánkat. A koronavírus miatt elrendelt korlátozások alatt láttuk, hogy a természet kezdett magához térni, az emberek is jobban érezték magukat,

az európai green deal működik, de gyorsabban kell lépnünk.”


„Méltányos átállási stratégiát hozunk létre. A green deal nem csak a kibocsátás csökkentéséről szól, a fogyasztási szokásainkat is meg kell változtatni, azt, hogyan utazunk, hogyan mosogatunk” – sorolta a bizottsági elnök. Az EU-s források 60 százalékát zöldprogramokra kell költeni,

A 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapból 390 milliárd eurót költenek erre. 

Ursula von der Leyen szerint ez nem csupán egy gazdasági vagy környezetvédelmi projekt, ez kulturális feladat. „Egy új európai Bauhaust fogunk létrehozni, ahol építészek, művészek, mérnökök dolgoznak majd, hogy egy új zöld világot teremtsenek. Remélem, ez segít Európának nemcsak zöldebbnek lenni, hanem átlépni a jövőbe is” – mondta.

A technológia lehetővé tette, hogy a tanulók otthonról tanulhassanak, a dolgozók egy része otthonról dolgozhasson. Az elkövetkezendő egy évtized Európa digitális megújulásáról fog szólni. Világos elvek kellenek, amelyek a magánélethez és a hozzáféréshez való jogot, valamint a kiberbiztonságot illetik. Gyors és határozott cselekvésre van szükség, hogy ne mások határozzák meg Európa helyett Európa életét. Három területre kell összpontosítani: először is az adatokra. A személyes adatok terén Európa eddig mások segítségére szorult, a jó hír az, hogy az ipari adatok begyűjtése és védelme terén viszont Európa élen jár. „Szükség van rá, hogy ezeket az adatokat ne fölöslegesen gyűjtsük be, hanem biztonságos keretek között kutatók, egyetemek hozzájuk férhessenek. A Next Generation of Europe program keretében erre törekszünk majd.” A személyes adatok feletti kontroll hiányos. „Biztonságos európai identitást kell létrehozni egy olyan technológiával, amelynek a segítségével megvédhetjük és megtudhatjuk, mire használják fel adatainkat a világhálón.” A vidéki területeken élők 40 százalékának nincs hozzáférése az internethez Európa-szerte. Széles sávú internet nélkül lehetetlen vállalkozni, tanulni, otthonról munkát végezni. A Next Generation EU lehetővé fogja tenni, hogy a legkisebb falvakban is elérjék a gyors sebességű internetet. Egy komplex új adóztatási reformot kell bevezetni, szén- és informatikai adóval együtt.

A járvány elején nem volt egészségügyi alap, de a civil társadalommal az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 16 milliárd eurós alapot hozott létre, hogy ne csak az EU polgárai, hanem az egész világ részesüljön belőle. Az unió csatlakozott a Covex-programhoz, 400 millió eurós alappal. A nemzetközi szervezetek, egy erős ENSZ lehetővé teszik, hogy megfelelően lehessen reagálni a pandémiákra. „Azt szeretném, hogy az EU, a WHO és a WTO tudja vezényelni a folyamatokat. „EU–Kína-csúcsra került sor nemrég, amelyen a megfelelő beruházásvédelemről tárgyaltunk” – mondta erről a bizottsági elnök. 

„Az európai értékek nem eladók”

Ursula von der Leyen kitért az EU kapcsolatára is az Egyesült Királysággal. Szerinte a La Manche csatorna mindkét partján bizalom van, és ennek erősítése mindennapi feladat; Margaret Thatcher volt ennek a letéteményese, s ennek nem szabad változnia. „Nemcsak szomszédok vagyunk, hanem partnerek is. Afrikával is szimbiózisban kell élnünk, emellett ott van Törökország is, ahol nem mindig látunk európai viselkedést, amikor a belpolitikai viszonyait nézzük, de bizalommal vagyunk irántuk” – mondta a bizottsági elnök.

Beszélt arról is, hogy a következő héten a migrációs válság ügyében hoznak döntéseket. Az életmentés a tengeren nem választás kérdése. „Világossá kell tennünk, hogy ki az, aki maradhat, és ki az, akinek mennie kell. Azoknak az embereknek, akiknek joga van maradni, minden lehetőséget meg kell adni a beilleszkedésre, a tanulásra és a munkára. Az integráció elsődleges cél.”

Mindenkinek felelősséget kell vállalni a migrációs ügyekben. Az EU a görög hatóságokkal együttműködve hozunk létre egy új menekülttábort Leszboszon.

A törvény garantálja minden ember jogát. „Törvény hozunk azért, hogy megelőzzük a korai és szükségtelen deportálásokat, és biztosítani fogjuk, hogy semmilyen migrációs válságkezelésre szánt pénzt ne sikkaszthassanak el a tagországok. Az európai értékek nem eladók. Minden tagországnak tiszteletben kell tartania azokat” – szögezte le a bizottsági elnök.

Ursula von der Leyen említést tett a rasszizmusról is, azt állítva, az ellene folytatott harc nem opcionális, hanem az egyik legfontosabb program.

Az egyenlőség egyet jelent számomra: az ember lehessen önmaga, és szeressen azt, akit akar. Ez alapjog, amelyhez nem fér kétség és nem képezheti vita tárgyát. Nem lehetnek LMBTQ-mentes zónák, országok. Mi az EU minden állampolgárát egyformán támogatjuk és tiszteljük. Láthattuk a rengeteg szivárványt Európa-szerte, ami megmutatta, hogy a gyerekeink hogyan látják az együttélést. A jövő olyan, amilyenen dolgozunk, Európa mi vagyunk, éljen EURÓPA!

– mondta zárszóként több nyelven is a bizottsági elnök.