A kínai Népi Felszabadítási Hadsereg légiereje egy amerikai sziget elleni szimulált támadás felvételeit töltötte fel a közösségi oldalára – írta a Reuters.
A videón nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas H-6 bombázók hajtanak végre egy gyakorlótámadást olyan célpont ellen, amely a csendes-óceáni Guam szigetén elhelyezkedő Andersen légi bázisnak tűnik.
H–6
A célpontként megjelenített Guam több jelentős amerikai katonai létesítménynek ad otthont, köztük egy légi támaszpontnak, amely kiemelt szerepet játszana egy, a környéken kirobbant konfliktusban.
A kínai légierő két perc tizenöt másodperces felvétele hollywoodi mozibemutatók ünnepélyes zenéjéhez hasonló taktusok kíséretében mutat H–6-os bombázókat felszállni egy sivatagi bázisról. A videó címe: „A H–6K, a háború istene támadásra indul!”
A film felénél a pilóta megnyom egy gombot, és elindít egy rakétát egy tengerparti kifutópálya irányába. A rakéta közelít a célpontjához, amely egy műholdképen látszik, és pontosan úgy néz ki, mint az Andersen bázis, bár a neve nincs kiírva. Hirtelen leáll a zene, és rázkódó talaj képeit mutatják, majd egy robbanás légi felvételeit.
„Mi vagyunk anyaföldünk légi biztonságának őrzői. Megvannak az eszközeink, és magabiztosan kijelenthetjük, hogy mindig megvédjük hazánk egének biztonságát”
– áll a videó rövid leírásában.
Sem a kínai védelmi minisztérium, sem az amerikai Indiai-Csendes óceáni parancsnokság nem reagált azonnal a videóra.
Collin Koh, a szingapúri Védelmi és Stratégiai Kutatások Intézetének kutatója szerint a videó célja a növekvő kínai nagy hatótávolságú erőkivetítés bemutatása volt.
A videó azt mutatja meg az amerikaiaknak, hogy a biztonságosnak gondolt, távoli, hátországi bázisok, mint Guam sincsenek biztonságban, ha olyan regionális feszültségek, mint a tajvani vagy a dél-kínai tengeri fegyveres konfliktussá eszkalálódnak
– tette hozzá.
A Xian H–6K a kínai légierő legnagyobb harci repülőgépe, a bombázó az 1950-es évekbeli orosz Tu–16 jelentősen modernizált változata. Mérete alapján közepes bombázónak minősül, de a K változat 3500 kilométeres hatótávolságával és akár 6 levegő-föld cirkáló rakétájával már stratégiai csapásmérő eszköznek minősül. Így Kína a negyedik hatalom, amely ilyen eszközt szolgálatba állított az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia után.
(Borítókép: A csendes-óceáni Guam szigetén elhelyezkedő Andersen légi bázis 2017-ben. Fotó: Erik de Castro / Reuters)