Ha nincs felelős, utcára megy az amerikai tüntető

2020-09-24T054953Z 433826016 RC2O4J9YJUYN RTRMADP 3 GLOBAL-RACE-

További Külföld cikkek

A címlapról ajánljuk

Most Breonna Taylor ügyében hiányolják a vádemelést a demonstrálók, 2013-ban pedig hasonló módon indult útjára a Black Lives Matter mozgalom. De Los Angelesben is ezért szabadult el a pokol csaknem harminc éve. Nem véletlen, hogy a faj és erőszak kérdése Trump és Biden első elnökjelölti vitájának egyik kiemelt témája lesz a jövő héten.

Sokáig tartja magában a feszültséget az amerikai tüntető, de ha súlyosan sérül az igazságérzete, gyorsan elszabadul a pokol. Mint most is, amikor Amerika-szerte utcára vonultak tömegek, miután egy vádesküdtszék szerint közvetlenül senki nem felelős egy fiatal fekete nő, Breonna Taylor haláláért, akit pedig márciusban szitává lőttek a rendőrök egy razzia során a Kentucky állambeli Louisville-ben. Mentségükre szolgált, hogy a nő mellett az ágyban fekvő barátja lőtt először, betolakodóknak nézve a rendfenntartókat.

Ez visszatérő minta az amerikai tüntetéshullámok dramaturgiájában.

Ugyanilyen okból szökkent szárba a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak, BLM) mozgalom is, miután 2013 nyarán felmentették George Zimmerman fehér polgárőrt Trayvon Martin floridai fekete fiatalember több mint egy évvel korábbi halála ügyében. Ekkor írta Alicia Garza aktivista a Facebookra a mozgalomnak is nevet adó sorokat:

Továbbra is meglepődöm azon, milyen keveset számítanak a fekete életek.

A statisztikák szerint havonta egy fegyvertelen fekete hal meg Amerikában rendőri fellépés következtében.

Most, hogy a jelek szerint Taylor halálának ügyében sem marasztalnak el senkit, újra forrnak az indulatok. Joe Biden demokrata párti elnökjelölt, aki pedig programjában felkarolja a „rendszerszintű rasszizmus” elleni fellépést, most azt közölte a Twitter-mikroblogon, miután két rendőrt is meglőttek Louisville-ben a tüntetésen:

Az erőszak soha nem lehet a válasz. (Feleségem) Jill és én is imádkozunk a Louisville-ben meglőtt rendőrökért.

Even amidst the profound grief & anger today's decision generated, violence is never & can never be the answer. Those who engage in it must be held accountable. Jill & I are keeping the officers shot tonight in Louisville in our prayers. We wish them both a swift & full recovery.
— Joe Biden (@JoeBiden) September 24, 2020

Mint korábban írtuk, hasonló üzenetet tett közzé Donald Trump elnök is.

A két elnökjelölt az első, jövő heti vitájukon hat témában kap majd kérdést; az egyik éppen a „faj (bőrszín) és erőszak a városainkban” lesz. Ez megkerülhetetlen téma azóta, hogy George Floyd minneapolisi fekete férfi májusi halála hetekig tartó tüntetés- és zavargáshullámot váltott ki az Egyesült Államokban.

Harminc éve ez ugyanígy volt

A Floyd halálát követő BLM-tüntetések előtt az 1992-es Los Angeles-i zavargások jelentették a legkomolyabb amerikai tüntetéshullámot; ezek több halálos áldozattal is jártak, pár nap leforgása alatt 63-an veszítették életüket.

A forgatókönyv ugyanez volt: miután több mint egy év elteltével felmentették a rendőröket, akik 1991-ben – egy elhíresült felvételen látható módon – súlyosan bántalmazták a fekete Rodney Kinget, lángba borult Kalifornia legnagyobb városa.