Előd
6 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Trump nem garantálja a békés hatalomátadást

2020-09-25T021001Z 1584662182 RC2E5J988ERN RTRMADP 3 USA-ELECTIO
2020.09.25. 20:09
Alkotmányos kérdések nyomasztják Amerikát. A liberális főbírónő halála után kialakult helyzet akár be is betonozhatja Donald Trumpot a Fehér Házba, a választás éjszakáján, november 3-án várható eredmény pedig elhúzódó jogi csatározásokra adhat alkalmat.

Majd meglátjuk! 

– ezzel ébresztett kétséget immár második alkalommal Donald Trump azzal kapcsolatban, átadja-e a hatalmat, ha elveszíti a november 3-i elnökválasztást. 

Az amerikai elnök most azt mondta, először meg akar győződni róla, hogy a választást tisztességesen bonyolítják le, márpedig szerinte 

nem ez a helyzet

Mint írtunk már róla, a republikánusok – akik képviseletében Trump is indul az újraválasztásért – attól tartanak, megnöveli a csalások lehetőségét, hogy tömegek, legalább 60 millió ember levélben készül szavazni az Egyesült Államokban immár több mint 200 ezer halálos áldozatot követelő koronavírus-járvány miatt. 

Augusztusban már írtunk arról, hogy a jelen körülmények között Amerikában 

NAGYON NEHÉZ ELKÉPZELNI EGY FERTŐZÉSBIZTOS, MEGNYUGTATÓ ÉS KÉTSÉGBEVONHATATLAN EREDMÉNYT HOZÓ DEMOKRATIKUS AKARATNYILVÁNÍTÁST.

A 2018-as kongresszusi választásokon 42 millióan voksoltak levélben, csakhogy a felmérések szerint ez a szavazási mód főleg a demokraták körében kedvelt. Trump szerint a levélszavazás számos lehetőséget ad a csalásra, és ha engednek a demokratáknak, „többé nem választanak meg republikánust az országban”.

Augusztusban a Fox News hírcsatornának nyilatkozva az elnök arról beszélt: volt, hogy kutyáknak és halottaknak is kézbesítettek szavazólapokat. Trump Kaliforniát is kárhoztatta, ahol „szavazólapok tízmillióit küldik ki”.

„Lehet, hogy mindenki megkapja, csak a republikánusok nem. Megtámadjuk a bíróságon”

– mondta.

A legfrissebb felmérések szerint Joe Biden, Trump demokrata párti kihívója az utóbbi közvélemény-kutatások átlagában 6,6 százalékponttal vezet az elnök előtt, akinek hátránya ugyanakkor csökkent: a legutóbbi szonda már csak négy százalékpontos lemaradást mutat. Egyébként is: Trump úgy nyerte meg a demokrata Hillary Clinton ellenében a 2016-os elnökválasztást – a sajátos amerikai elektori rendszernek köszönhetően –, hogy hárommillió vokssal kevesebbet adtak rá. 

A 2000-es amerikai elnökválasztás után a szövetségi legfelsőbb bíróság döntötte el a küzdelmet George W. Bush és Al Gore között a szoros és vitatott floridai eredmény miatt. Márpedig most sokan arra számítanak, tucatnyi Florida lehet. Mindkét kampánycsapatban ügyvédek hada áll készen a jogi csatákra. 

Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője azt mondta: 

A november 3-i választás győztesét január 20-án beiktatják. Rendezett átmenet lesz ugyanúgy, ahogy 1792 óta minden négy évben is volt

– fogalmazott. 

Az amerikai rendszer értelmében decemberben az elektorok döntik el az elnökválasztás végeredményét; ezt pedig január elején a kongresszus szentesíti. Az alsóházat, a képviselőházat egyébként is a demokraták uralják, ezért is lényeges, mit mondanak a szenátusi republikánusok. De az erőviszonyok még változhatnak is, miután november 3-án nemcsak elnök-, de kongresszusi választásokat is tartanak.

Nem véletlen, hogy Trump és Biden első elnökjelölti vitájának egyik témája a választások integritása lesz. A vitát magyar idő szerint jövő szerdán hajnalban az Index élőben, percre percre tudósításban közvetíti. 

Mindeközben: új főbírót jelölnek

Mindez váratlanul kapcsolódik a kilencfős szövetségi legfelső bíróság átrendeződéséhez, miután egy hete meghalt Ruth Bader Ginsburg liberális főbírónő, a republikánusok pedig eltökéltek, hogy kényelmes fölényre növeljék a taláros testület jelenleg egyfős konzervatív többségét. 

Mint írtuk, Ginsburg halála váratlan lehetőséget teremt a republikánusok számára. Talán minden idők legkonzervatívabb összetételű legfelsőbb bírósága jöhet létre, ha sikerül a novemberi elnökválasztásig feltölteni a megüresedett széket, és ez történelmi magasságokba emelheti Trump elnökségét.

Noha az elnököt kifütyülték Ginsburg ravatalánál, a napokban elhárult a politikai akadály az elől, hogy a 2017 óta hatalmon lévő Trump immár a harmadik konzervatív főbírót neveztesse ki Ginsburg helyére. Mindössze két republikánus szenátor mondott nemet erre, így az amerikai jobboldal meghatározó politikai ereje továbbra is érvényesítheti az akaratát a Capitoliumon. Trump a közlések szerint szombaton jelenti be, kit jelöl főbírónak. 

Ennek most nemcsak az amerikai közéletet és kultúrharcot alapvetően befolyásoló olyan kérdésekben van jelentősége, mint az abortusz vagy a bevándorlás, hanem szélsőséges esetben azt is eldöntheti, ki lesz az Egyesült Államok következő, 46. elnöke. 

(Borítókép: Résztvevők Donald Trump kampányrendezvényén Jacksonville-ben, Floridában 2020. szeptember 24-én. Fotó: Tom Brenner / Reuters)