Simon, Szimonetta
7 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Átlépte Hegyi-Karabah határait a konfliktus

2020.09.29. 13:20 Módosítva: 2020.09.29. 13:21

A negyedszázados konfliktusban korábban nem tapasztalt hevességgel dúlnak a harcok tüzérségi fegyverek és légierő bevetésével. A szemben állók jelentéseiből nehéz kihámozni a valós helyzetet, mivel rendre saját sikereikről számolnak be, hazugságnak állítva be az ellenség győzelmi jelentéseit és területfoglalásait. Az azonban egyértelmű, hogy a fegyveres konfliktus korántsem korlátozódik Hegyi-Karabahra, hanem az örmény és azeri határ menti települések környékén is dörögnek a fegyverek.

Az örmény védelmi minisztérium arról adott hírt, hogy az azeri légierő csapást mért egy katonai alakulatra az Örményország területén fekvő Vardeniszban, amely meglehetősen távol van a Karabah-hegyvidéktől. Jereván szerint a támadás előtt az azeriek azt az álhírt terjesztették el, hogy az örmény erők Vardeniszből rakétákkal lőtték az azeri Daskeszan térségét. Az örmény hadsereg azt is közölte, hogy lelőtt egy azeri F-16-os vadászgépet, amit viszont a bakui védelmi minisztérium határozottan tagad, mondván, hogy nincs is ilyen harci gépük.

Susan Sztyepanján, a jereváni tárca szóvivője most először tett közzé videót dróntámadásról. 

Arman Tatojan örmény emberi jogi biztos tájékoztatása szerint négy civil – köztük egy nő és egy gyermek – vesztette életét Hegyi-Karabahban, és többtucatnyian megsebesültek az azeri erők támadásaiban a harcok vasárnapi kirobbanása óta. Az örmény kormánypárt parlamenti frakciójának vezetője, Lilit Makunc szerint a kialakult helyzet miatt vizsgálják annak lehetőségét, hogy katonai-politikai szövetséget kössenek Hegyi-Karabahhal. Nikol Pasinján örmény kormányfő már korábban is tett említést arról, hogy Jereván mérlegeli Hegyi-Karabah függetlenségének elismerését. Megfigyelők szerint ennek azért van jelentősége, mert egy független állam kérésére törvényesen avatkozhatnának be a harcokba. 

Kapcsolódó

Hegyi-Karabah: humanitárius folyosót nyitnának a lakosság kimenekítésére

Humanitárius folyosót nyitnának a lakosság kimenekítésére.

Örményország előzőleg azzal vádolta meg Törökországot, hogy közvetlen katonai támogatást nyújt Azerbajdzsánnak a harcokban. A jereváni külügyminisztérium közleménye szerint 

Törökország közvetlenül jelen van a harcok helyszínén.

Örményország moszkvai nagykövete közölte hétfőn, hogy Törökország Észak-Szíriából dobott át mintegy négyezer katonát Azerbajdzsánba, hogy részt vegyenek az enklávéban folyó összecsapásokban. Állítólag török katonai szakértők harcolnak vállvetve az azeriekkel, akik török fegyvereket, drónokat és harci repülőgépeket is bevetnek. A jereváni parlament arra figyelmeztetett, hogy Örményország habozás nélkül a területen élő örmények védelmére kel.

Közben a The Guardian megszellőztette, hogy szíriai lázadókat szerződtet egy török biztonsági cég határőri munkára Azerbajdzsánban. A munkára jelentkező szíriai önkéntesek a brit napilapnak elmondták, hogy a török vállalat egy hónapja kezdte meg a toborzást azerbajdzsáni gáz- és olajkitermelő létesítmények és megfigyelőpontok őrzésére. Három-hat hónapos szerződést ajánlottak, a szíriai lehetőségekhez képest jóval magasabb fizetésért, emiatt sokan érdeklődnek is a lehetőség iránt.

Néhányan, akik zsoldosként már megjárták Líbiát, elmondták: kezdetben ott is azt ígérték nekik, hogy őrként alkalmazzák majd őket, de végül a harcmezőn találták magukat 

– áll a  The Guardian cikkében.

Tény, hogy Törökország tavaly Líbiába is közvetített szíriai zsoldosokat, akik a nemzetközi támogatású kormányt igyekeznek támogatni. Ankara a szíriai polgárháború kezdete óta támogatta az ottani ellenzéki erőket is, főleg miután a lázadók szervezete az évek során meggyengült, és a belső csatározások, illetve az iszlamista erők térhódítása miatt széttöredezett. 

A Törökországgal szövetséges Szíriai Nemzeti Hadsereg nevű felkelőcsoport és az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja azt közölte, hogy mintegy félezer szíriai harcos – köztük két magas rangú parancsnok – már meg is érkezett Azerbajdzsánba. Ezt a közösségi médiában keringő videofelvételek is igazolni látszanak.

Azerbajdzsán ezt az állítást teljes képtelenségnek nevezte, és a török védelmi minisztérium is határozottan elutasította hétfőn, hogy fegyveresek toborzásával és szállításával foglalkoznának bárhol a világon.

hősöktere
Fotó: Macar Haberlel

A Testvériség névre hallgató Magyar–Azeri Együttműködési Egyesület elnöke ugyanakkor az azeri nép történelme során elszenvedett agressziókra emlékeztetett.

Elorozták országunk egy részét, katonai erővel, és onnan minden azerit vagy elűztek, vagy lemészároltak, nem kímélve sem a nőket, sem a gyerekeket. 1990 januárjában az azeri nép Bakuban hasonlókat élt meg, mint a magyar nép 1956 október–novemberében. Jöttek a szovjet katonák és az örmény félkatonai alakulatok és Baku utcáit vér lepte el. Sokat szenvedtünk különböző megszállóktól, sokat a folyamatos örmény félkatonai bandák támadásaitól. De a több száz megölt ember, a sok sebesült, a lerombolt épületek végül is elhozták Azerbajdzsán szabadságát.

Ramiz Amirli az Index megkeresésére elmondta: ellenez mindenféle háborús konfliktust, pláne a civilek elleni támadásokat. Úgy vélekedett, hogy az örmény lobbi annyira erős, hogy az azeriakat ért sérelmek nem jutnak el a világ közvéleménye elé.

Mi csak szeretnénk visszakapni az ellopott, megszállt területeket. Más terület, akár egy négyzetcentiméter sem kell Örményországból

– hangsúlyozta Ramiz Amirli, aki arról vált ismertté, hogy már a budapesti Hősök terére is szervezett tüntetést a Karabah-hegyvidék ügyében. A Magyarországon élő azerbajdzsán és török állampolgárok részvételével tartott négy évvel ezelőtti demonstráción Örményországot arra kérték, hogy mielőbb hagyja el Hegyi-Karabahot. A felvonulók persze ennél kissé durvábban fogalmaztak: „Állítsd meg az örmény terrorizmust” – állt a transzparenseken és Vagy Karabah, vagy a halál, nincs más út” – skandálta akkor a tömeg.