Szabina
7 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Trump–Biden-vita: a lakmuszteszt. Ohióban lesz az első menet

GettyImages-1228644917
2020.09.29. 18:32
A hagyományosan billegő, azaz az elnökválasztás szempontjából kétesélyesnek számító Ohióban csap össze (magyar idő szerint) szerda hajnalban először az amerikai elnök és demokrata párti kihívója. Kilencvenperces vitájukat az Index hajnal 3 órától percről percre tudósításban közvetíti.

Szükség törvényt bont: a koronavírus-járvány miatt még a nyáron visszalépett az indianai Notre Dame Egyetem attól, hogy megrendezze – magyar idő szerint szerda hajnal 3 órakor – Donald Trump és Joe Biden első elnökjelölti vitáját. A beugró az ohiói Cleveland és az ottani Case Western Reserve University, valamint a Cleveland Clinic, a vitát szervező és pártfüggetlen Elnökjelölti Viták Bizottságának (CPD) egészségbiztonsági együttműködő partnere. A Cleveland Clinic Ohio vezető, magánkézben lévő kórházközpontja több tízezer alkalmazottal. 

A koronavírus-járvány már több mint 7 millió embert fertőzött meg az Egyesült Államokban, és több mint 200 ezren haltak bele a szövődményeibe. 

Trump és Biden is távolságtartással vitázik majd egymással 90 percen keresztül, és a jelenlévők számát is korlátozzák járványügyi megfontolásokból. 

A legutóbbi felmérések átlagában Biden 6,8 százalékponttal vezet Trump előtt, de Ohióban csak 3,3 százalékpont a különbség. Márpedig számos elemző szerint Bidennek bőven több százalékponttal kellene nyernie országosan a leadott szavazatokban ahhoz, hogy a leglényegesebb ponton is az elnök fölébe kerekedjen: az elektori szavazatokban. Amerikában ugyanis az egyes szövetségi államokat kell megnyerni, ugyanúgy, ahogy (asztali)teniszben is az egyes szetteket, nem pedig több találatot kell elérni. 2016-ban Hillary Clinton hárommillióval több voksot kapott Trumpnál, mégis veszített. 

Az ország kicsiben 

A november 3-i választások végeredményében döntő szerepe lehet annak, hogyan voksol az amerikai Közép-Nyugat. 2016-ban három államon múlt végül a választás kimenetele, közülük kettő – Wisconsin és Michigan – közép-nyugati. 

De a 11 milliós Ohio – ahol Trump négy évvel ezelőtt nyolc százalékpontot, csaknem félmillió voksot rávert Clintonra – talán minden más szövetségi államnál fontosabb lakmusztesztje az amerikai politikának: 

  • az ohióiak 1964 óta mindig a későbbi győztesre voksoltak, 
  • az elmúlt 124 évben csak kétszer „tévedtek”,
  • republikánus jelölt még soha nem lett elnök anélkül, hogy megnyerte volna Ohiót, 
  • 1980 óta billegő államnak számít.

Elemzők ezt azzal magyarázzák, hogy mindenből van benne egy csipetnyi, amit nagyon amerikainak tartanak: 

  • egy kis dél, egy kis észak,
  • városi és vidékies környezet, valamint
  • gazdagabb és szegényebb területek egyaránt a megfelelő arányban jellemzik ehhez.

Magára a már kevesebb mint 400 ezres Clevelandre – amelyben a II. világháború után még csaknem egymillióan laktak – ugyanakkor kevésbé jellemző, hogy összetétele leképezné az amerikai társadalmat. A feketék (afroamerikaiak) például a lakosság felét teszik ki, miközben az országban átlag 12,7 százalékban élnek.

Ahogy Ohióra, Clevelandre is jellemzők voltak a közép-európai bevándorlók, akik közül sokan még az Osztrák–Magyar Monarchiából érkeztek. Így a várost korábban jelentősebb, de még ma is fontos magyar közösség is lakja; korábban bezárásra ítélték, majd újranyitották a Szent Imre magyar katolikus templomot. 

Tartottak már itt vitát 

A vitákat több mint 30 éve a CPD szervezi, de a részleteket egyezteti a kampánycsapatokkal. Az első szópárbaj moderátora Chris Wallace, az általában ugyan Trump-párti, jobboldali Fox News hírcsatona műsorvezetője lesz. De történetesen épp Wallace nem tartozik az elnök kedvencei közé, és azt gyanítja róla, Bidennek kedvez majd. Az elnök a Twitteren – ahol több mint 86 millióan követik, mit tesz közzé – ezért most inkább egyik kedvenc Fox-műsorából, a Hannity Show-ból tett közzé neki tetsző részleteket: 

Wallace egyébként négy évvel ezelőtt Clinton–Trump-vitát is moderált. 

Nyolc éve most fordul elő először, hogy hivatalban lévő elnök is vitázik: 2012-ben Barack Obama szállt szócsatába republikánus kihívójával, Mitt Romney-val. 

2004-ben Cleveland már adott otthont alelnökjelölti vitának. 

Hat aktuális téma 15-15 percig

Trump és Biden kilencven percen keresztül, hat témában próbálja majd állni a sarat riválisával szemben. 

A CPD egy hete hozta nyilvánosságra a hat témát, amelynek 15-15 percet szentelnek majd. 

Ezek a következők: 

  • a „records”, azaz mindaz, amit a riválisok fel tudnak hozni egymással szemben. A legaktuálisabb, hogy a The New York Times kimutatása szerint Trump alig fizetett szövetségi jövedelemadót
  • a legfelső bíróság körüli politikai vita. Ruth Bader Ginsburg liberális főbírónő halála tektonikus változásokat hozhat az amerikai közélet csúcsmagasságaiban; Trump a konzervatív Amy Coney Barrettet jelölte a helyére
  • a Covid–19-járvány. Trump sokáig bagatellizálta a pandémiát, és nemrég az ENSZ-ben Kínát támadta, amiért szerinte rászabadította a világra ezt a „pestist”. Biden – akinek novemberben lesz a 78. születésnapja – sokáig ki sem merészkedett delaware-i háza alagsorából. 
  • a gazdaság. Trump gazdasági eredményeit elismeri a megkérdezettek többsége a felmérések átlagában. De a tavasszal, amikor tombolni kezdett a járvány, tízmilliók veszítették el az állásukat. 
  • a választások integritása, tisztasága. Trump szerint a levélszavazatokkal csalnak a demokraták. Szakértők azonban kétségbe vonják – épp ezeket a kétségeket. 
  • a faj (bőrszín) és az erőszak kérdése az amerikai városokban. A fekete George Floyd májusi halála hónapokig tartó tüntetés- és zavargáshullámot váltott ki az Egyesült Államokban; ez vissza-visszatérően megtörténik, ha a rendőri erőszakot nem követi felelősségre vonás

Érdekli az elnökválasztás mélyebben is? Hallhassa meg podcast adásunkat és tartson velünk szeptember 30-án hajnali háromtól, amikor Percről-percre követjük nyomon az elnökjelölti vitát.

(Borítókép: Stephen Maturen/Getty Images)