Előd
6 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Felőrlődött hazánk, Szijjártó zsarolással vádolja Brüsszelt

D MTI20190225010
2020.10.16. 17:54
Hamarosan kiderül, ki lesz a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO új főigazgatója. A nagyhatalmak a színfalak mögött sakkoznak a megfelelő jelölt érdekében. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg a rosszul taktikázó magyar kormányt.

Klasszikus elemzési módja a nemzetközi kapcsolatoknak az úgynevezett institucionalista megközelítés. Lényege: a világban zajló folyamatokat a nemzetközi intézmények, rendszerek mentén értelmezzük. Ideológiájában pedig ez a megközelítés a neoliberális iskolához áll közel: képviselői a határok lebontását, a nemzetállamok szerepének csökkentését támogatják.

Bár a világpolitikára éppen ezzel ellentétes trend jellemző – az „erős emberek” izomdiplomáciájának vagyunk a szemtanúi –, a nemzetközi intézmények szerepét és jelentőségét korai lenne alábecsülni. Az Európai Parlament például látványosan megerősödött. Erre utal, hogy sikeresen tartja napirenden az uniós támogatások jogállamisági feltételrendszerhez való kötését, miközben a tagállami vezetők többsége már inkább elfelejtené ezt.

Ugyanakkor még egy gyengélkedő nemzetközi intézmény is fontos lehet abból a szempontból, hogy az erőpolitika izgalmas színteréül szolgálhat. Erre példa a Kereskedelmi Világszervezet (WTO). Az eredetileg a világkereskedelem szabályai felett őrködő, mára azonban mély válságba zuhant szervezetet nemrég Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter emelte a hazai közbeszédbe.

A magyar diplomácia vezetője még a múlt héten írt arról Facebook-posztjában, hogy az Európai Bizottság zsarolással kényszerítette ki a magyar kormányból az EU két WTO-főigazgató-jelöltjének támogatását. Roberto Azevedo, a WTO jelenlegi vezetője egy évvel a mandátuma lejárta előtt, idén augusztusban mondott le tisztségéről, így most javában zajlik utódjának kiválasztása. A második körben az Európai Bizottság a nigériai Ngozi Okonjo-Iweala, illetve a dél-koreai Yoo Myung-hee egységes jelölése mellett lobbizott, Szijjártó szerint azonban kevéssé elegáns módszerekkel.

Súlyos aggályaim voltak azzal az eljárással szemben, ahogyan az Európai Bizottság a »konszenzust« létrehozta. Merthogy konszenzust tárgyalással szoktak létrehozni, nem pedig fenyegetőzéssel és zsarolással

– fogalmazott akkor a külügyminiszter.

Bár gyakran akadnak gondjai a kormánynak a bizottsággal, viszonylag ritkán hallani arról, hogy zsarolással vádolná meg a magyar fél Brüsszelt. Ezért megkérdeztük a feleket az ügy hátteréről, a Külgazdasági és Külügyminisztérium válaszából pedig kiderül:

az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg Magyarországot.

Az erre vonatkozó érvelést jogilag ingatagnak, a zsarolást pedig elfogadhatatlannak tartjuk – fogalmazott az Indexnek a szaktárca. Álláspontjuk szerint a WTO főigazgató-választásában képviselt álláspont kialakítása tagállami kompetenciába tartozik, az egységes uniós álláspont kialakítása mindössze lehetőség. 

Végül úgy döntöttünk, beállunk a közös álláspont mögé

– így a minisztérium.

Pontosan azonban ezek után sem volt világos, hogy a kötelezettszegési eljárás mire vonatkozna.

Ilyet ugyanis akkor lehet indítani egy uniós tagállammal szemben, ha konkrétan megsérti az EU-jogot. Az természetesen, hogy egy ország olyasvalakit támogat, akit a többség nem, nem számít ilyesminek. 

Az Indexnek adott válaszában az Európai Bizottság nem erősítette meg, de nem is cáfolta a zsarolással kapcsolatos vádakat. A brüsszeli testület csak annyit közölt, hogy a WTO főigazgatójának egyszerre kell megreformálnia a szervezetet, és őrködnie a nemzetközi jogon alapuló világkereskedelem felett, ezért a kiválasztás kiemelt kérdés. A megmaradt két jelölt közül végül egyvalakit támogat majd az EU, az ő kiválasztásáról is egyeztet Brüsszel a tagállamokkal.

Nem csak az EB rejtegeti a lapjait, ahogyan vélhetően nem csak az unió játszik keményen a neki legkedvezőbb jelöltért. Magyarország eredetileg egy – időközben kiesett – kenyai kiszemelt mellett a brit jelölt mellett érvelt. Liam Fox korábbi brit kereskedelmi és védelmi miniszter szeptemberben járt Magyarországon, és öt uniós tagállamban lobbizott a szükséges támogatásért. Szijjártó Péter pedig nyilvánosan állt ki mellette. Fox jelölése sokak szerint a kezdetektől ingatag volt, mivel a Kínával szemben megfogalmazott, éles kritikáiról volt híres, és egyes elemzők szerint így aligha számíthatott a befolyásos Peking támogatására. Ezzel szemben maga Fox is azt nyilatkozta korábban, hogy kritikái ellenére is nagyon jó kapcsolatot ápol a kínai vezetéssel. Hszi Csin-ping (Xi Jinping) államfővel például többször is találkozott személyesen. A külügy válasza szerint Foxot a brexit miatt nem támogatta az európai közösség.

Nem osztjuk azt a közösségi álláspontot sem, hogy a brexitre hivatkozva a brit jelölt támogatása elképzelhetetlen az EU részéről

–  vetette ellen válaszában a KKM.

A főigazgató kiválasztásához a WTO-tagok konszenzusára van szükség, vagyis teljes egyetértés kell – mondta az Index megkeresésére Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. A szakértő szerint ezért a nagyhatalmak is óvatosabban mutatnak rá nyilvánosan egy-egy jelöltre, próbálják ugyanis távol tartani az egyeztetésektől a sajtót és vele együtt a felesleges konfliktusokat. 

„Maga a kiválasztás háromlépcsős procedúra, melynek során egyre szűkült a jelöltek köre: előbb szeptember 18-án 5 főre, majd október 8-án 2 jelöltre, a harmadik szakasz pedig október 19-én veszi kezdetét. Így ha minden a tervek szerint halad, a hónap végére kiderül, hogy a nigériai vagy a dél-koreai jelölt személyében köszönthetjük-e Roberto Azavedo utódját, egyúttal az első nőt a WTO főigazgatói székében” – ismertette a kiválasztás technikai kérdéseit Csizmazia Gábor. A szakértő szerint egyébként a szervezet vezetője nem nagyon tud majd egyik vagy másik tagállam kedvére dönteni, miután kinevezik. 

Csizmazia úgy véli, a legnagyobb kihívás egy olyan reform végrehajtása lesz, amely régóta ráfér a WTO-ra. 

A szervezet a korábbi évekhez képest nehéz helyzetben van. Megalakulásakor, 1995-ben még a liberális szabadkereskedelem áldásos hatásait kiemelő gondolkodás volt meghatározó, napjainkra azonban ez többek között az e logikára felépített nemzetközi rendet hegemónként alátámasztó Egyesült Államokban is megkérdőjeleződött

– mondta a szakértő. Különösen keményen támadta a szervezetet Donald Trump amerikai elnök. 

Trump kritikájának középpontjában a Kínai Népköztársaság és a Pekinggel szemben elfogultnak, de legalábbis tehetetlennek tekintett nemzetközi szervezetek állnak

– így Csizmazia. Szerinte a látszattal szemben a Trump-adminisztráció valójában nem aláaknázni, hanem finomhangolni szeretné a nemzetközi rendszert.

Washington számtalanszor jelezte, hogy az eredetileg saját vezetésével létrehozott liberális nemzetközi rend több eleme az elmúlt harminc évben irányt vesztett, és már nem szolgálja kellően az eredeti célokat

– mondta. 

Csizmazia elmondta, az amerikai elnök a WTO egyik legfontosabb feladatát gátolta: azzal, hogy az Egyesült Államok évek óta nem nem járult hozzá új tagok jóváhagyásához, megbénult a szervezet ezt a funkciót ellátó fellebbezési testülete. 

Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy a héttagú testületben jelenleg egyetlen ember, egy kínai maradt

– mondta a szakértő. Csizmazia Gábor hozzátette, a főigazgató-választás annyiban összefügg a fellebbezési testülettel, hogy Washington értelemszerűen a saját nézeteit minél jobban tükröző főigazgató-jelöltet fog támogatni.

Persze ugyanez igaz Pekingre – állítja –, vagyis bár az új főigazgatónak a WTO mint szervezet becsületét kell majd megmentenie, megválasztásának hátterében hatalmi megfontolások is lehetnek, különösen a geopolitikában és nagyhatalmi versenyben gondolkodó Trump-adminisztráció alatt.

(Borítókép: A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Roberto Azevedo a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vezérigazgatójának találkozója Genfben 2019. február 25-én.

MTI / KKM / Mitko Sztojcsev)