Stefánia
0 °C
3 °C

Az Egyesült Államok segíthet elsimítani a Hegyi-Karabah ügyét

2020.10.20. 17:09

A Hegyi-Karabah hovatartozása miatt egymással szembenálló Azerbajdzsán és Örményország külügyminisztere pénteken Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel tárgyal a konfliktusról.

Október 23-án a tervek szerint Washingtonban találkozik Ceyhun Bayramov azeri és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) – a hegyi-karabahi konfliktusban közvetítő – minszki csoportja társelnökeinek részvételével

– tudatta egy közleményben az azeri külügyminisztérium sajtószolgálata, amely szerint a találkozón a felek megvitatják egymással az Örményország és Azerbajdzsán közötti hegyi-karabahi konfliktus megoldását tette hozzá a sajtószolgálat.

Anna Nagdalján örmény külügyi szóvivő – írja az MTI – az EFE spanyol hírügynökségnek elmondta, hogy Zorab Mnacakanján örmény külügyminiszter is találkozik Pompeóval.

Leyla Abdullayeva azeri külügyi szóvivő ugyanakkor az EFE-nek azt mondta: nem szerepel a tervek között egy Bayramov és Mnacakanján közötti találkozó az amerikai út során.

Az amerikai külügyi tárca vezetője többször is felszólította a feleket, hogy vessenek véget az egymás közötti ellenségeskedéseknek, és járuljanak hozzá egy békés megoldáshoz Hegyi-Karabahban.

Az önkényesen kikiáltott Hegyi-Karabah Köztársaság sajtószolgálata beszámolt arról, hogy az örmény erők kemény harcokat folytatnak a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő úgynevezett Lacsin-folyosótól mintegy 60 kilométerre délre.

A vasárnap bejelentett humanitárius tűzszünet ellenére a harci cselekmények nem csillapodnak, ahogy az október 10-én bejelentett fegyvernyugvást követően sem enyhültek.

Eközben Ilham Aliyev azeri elnök a nemzethez intézett beszédében, amelyet az AzTV nevű állami televízió közvetített, beszámolt arról, hogy az azeri erők ellenőrzésük alá vonták a hegyi-karabahi Zangilan települését 24 faluval együtt.

Közben az örmény elnök azt mondta, hogy nem szükséges Oroszországot bevonni a konfliktusba, inkább arra kellene inkább összpontosítani, hogy Törökországot tartsák távol tőle –jelentette ki Armen Szárkiszján örmény elnök a France 24 nevű francia közszolgálati hírszolgáltatónak adott interjúban.

Semmi szükség Oroszország bevonására a konfliktusba. A hegyi-karabahi örmények már bebizonyították, hogy meg tudják védeni a földjüket. Ahelyett, hogy bevonnánk Oroszországot vagy bármilyen harmadik országot (a konfliktusba), inkább arra van szükség, hogy kizárjuk belőle Törökországot, amely destruktív szerepet játszik ebben az ügyben

– mondta Szárkiszján. Az Oroszországgal való kapcsolatot illetően az örmény államfő kijelentette, hogy Moszkva hosszú évek óta Örményország szövetségese, és az is marad, a két ország között bizalmas kapcsolat áll fenn.

A hegyi-karabahi konfliktusban szemben álló felek, Örményország és Azerbajdzsán - amely egyes jelentések szerint Törökország támogatását élvezi - orosz közvetítéssel korábban arról állapodtak meg Moszkvában, hogy október 10-én humanitárius fegyvernyugvás lép életbe a foglyok és a halottak kicserélése érdekében. De már aznap a fegyvernyugvás megsértéséről számolt be az azeri és az örmény fél.

Október 17-én az azerbajdzsáni és az örmény külügyi tárca arról tájékoztatott, hogy másnap új fegyvernyugvás lép életbe. Ennek ellenére a harci tevékenységek folytatódtak, az egyezség megsértésével egymást vádolták.

A harcok szeptember 27-én újultak ki Hegyi-Karabahban. Azerbajdzsánban és Örményországban hadiállapotot vezettek be, mozgósítást rendeltek el.

Mind Baku, mind Jereván 1988 óta vitatja a Hegyi-Karabah hovatartozását, amikor is a régió bejelentette elszakadását Azerbajdzsántól. Az 1992-94 között vívott harcokban Azerbajdzsán elvesztette ellenőrzését a terület felett.

Az azeri főügyészség kedden közölte, hogy két azeri állampolgár életét vesztette a terteri járást ért rakéta- és tüzérségi támadásban.

A hegyi-karabahi régió védelmi tárcája kedden további 43 katona eleséséről számolt be, így a konfliktus szeptember 27-i kezdete óta már 772 katonája lelte halálát a harcokban.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között.

Hegyi-Karabah 1991 szeptemberében egyoldalúan kivált Azerbajdzsánból, amit az utóbbi katonai erővel próbált megakadályozni, így kitört a hegyi-karabahi háború. A harcokban 30 ezer ember vesztette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti az enklávét.