Katalin
-2 °C
3 °C

Dühödt tüntetők akasztják a francia elnököt az iszlám világban

5 darun
2020.11.02. 20:05

Ennyi embert még nem tudott mozgósítani egy elnöki beszéd. Ha ez a kijelentés kicsit sarkosnak tűnik, pontosítsunk, nyugati politikus miatt még soha ennyien nem vonultak az utcákra az iszlám világban. Irak, Irán, Afganisztán, India, Pakisztán, Etiópia, Mali, Gáza, Líbia, Libanon és Banglades nagyvárosaiban összesen több százezren vettek részt azokon a tüntetéseken, amelyeket a francia államfő állítólagos iszlámellenes kijelentései váltottak ki. 

„Francia kutyák” – üvöltötték a feldühödött pakisztáni tüntetők. „Lefejezni! Lefejezni!” –  skandálta  tízezres tömeg  Lahore városában. A Mohamed próféta születésnapját ünneplő menetet vezető Kadim Husszain Rizvi pedig arra figyelmeztetett, „az istenkáromlás jutalma csak büntetés lehet”. Az iszlámábádi francia nagykövetségnél a rendőrök csak könnygázzal tudták szétoszlatni a randalírozókat. A Gázai-övezetben a Hamász rendezett megmozdulásokat. Fathi Hammad a Dzsabalíja menekülttáborban tartott gyűlésen válaszlépéseket helyezett kilátásba „a kétmilliárd muszlimot” érő kihívásra.

Banglades fővárosában, Dakkában már harmadik napja vonulnak több mint ötvenezren az utcákra, halált kiáltva a transzparenseiken „a világ legnagyobb terroristájának” bélyegzett francia elnökre. Akramul Hak a tüntetésen úgy fogalmazott:

A francia elnök nincs tisztában az iszlám erejével. A muzulmán világ nem felejti el a mondatait. A muzulmánok felkelnek és egységet mutatnak majd.

Az afgán főváros, Kabul utcái „Halál Franciaországra!” kiáltásoktól hangosak, Gulbuddin Hekmatjár iszlamista pártvezér egyenesen harmadik világháborúval fenyegetőzik.

A harcias kijelentéseket mindenütt égő francia zászlók, és megtaposott Macron-bábuk szegélyezik. Az indiai Karacsiban egy felüljáróra akasztották fel a francia elnököt imitáló figurát, az  afganisztáni Herátban pedig egy darura lógatták fel. 

A lángra kapó francia trikolórokkal együtt a népharag is futótűzként terjed az iszlám világban: Algéria, Irán, Irak, Kuvait, Katar, Egyiptom, Jordánia, Pakisztán, Szaúd-Arábia és Törökország üzleteiből gyakorlatilag kisöpörték a francia árukat, totális bojkottot hirdetve az országból érkező termékek ellen. 

Macronnak azzal sikerült magára és Franciaországra haragítania a muzulmánokat, hogy kiállt a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák készítői mellett a történelemtanár Samuel Paty brutális meggyilkolása után, és védelmébe vette az európai értékrend bástyájának tekintett véleménynyilvánítási szabadságot. 

Kapcsolódó

Mi a célja a lefejezéses kivégzéseknek?

Európában ez a csúcsra járatott megfélemlítés maga.

Még szeptemberben, a harmadik francia köztársaság kikiáltásának százötvenedik évfordulója alkalmából tartott beszédében az elnök úgy fogalmazott, 

azoknak sosem lesz helyük Franciaországban, akik egy csoport törvényét akarják a többségi társadalomra erőltetni.

Ezt most, a Nizzában történt merénylet után azzal toldotta meg, hogy  határozott fellépést hirdetett a radikális iszlám ellen. A francia külügyminiszter a terrortámadás másnapján arra figyelmeztetett, hogy a francia állampolgárok és érdekek veszélyben vannak külföldön.

A virtuális gyűlölettől gyorsan jutunk el a tényleges erőszakig, ezért úgy döntöttünk, hogy minden szükséges intézkedést meghozunk saját érdekeltségeink és állampolgáraink védelmében

– mondta Jean-Yves Le Drian, ezzel indokolva, hogy a francia nagykövetségek utasítást kaptak a biztonsági intézkedések megerősítésére minden francia érdekeltségű épület és intézmény körül.

A francia elnök kiállása a nemzetközi diplomáciában is feszültséget szült, miután a török államfő közölte, hogy Macron nem beszámítható. Párizs erre újabb Charlie Hebdo-címlappal válaszolt: a szatirkus lap legutóbbi száma már egy Recep Tayyip Erdoğanról készült karikatúrával jelent meg, amire válaszul jogi lépéseket helyezett kilátásba a török vezetés.

A szócsata újabb fordulójaként aztán Macron szólt be Erdoğannak, és az al-Dzsazírának adott interjúban azt mondta, Törökország birodalmi álmokat dédelget a Közel-Keleten, ami árt a térség stabilitásának. Tény, hogy a török hadsereg egyre agresszívebben lép fel Szíriában, és megsértette a líbiai fegyverembargót is.

Franciaországban nagyjából hatmillió muszlim él, többségük az egykori gyarmatokról, Algériából, Marokkóból származik, de jelentős a török közösség is. Beilleszkedési problémáik 2015-ben kerültek ismét reflektorfénybe, miután kiderült, hogy a szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo elleni terrortámadás elkövetői, a Kouachi-fivérek algériai bevándorlók gyermekei voltak. Szeptember óta tart annak a 14 vádlottnak a tárgyalása, akik a gyanú szerint segítséget nyújtott nekik a felkészülésben, és a múlt hét végén hallgatták meg Farid Benyettou hitszónokot, aki korábban szélsőséges eszméivel szervezett be fiatalokat, köztük a Charlie Hebdo merénylőit. 

(Borítókép: Tüntetők Emmanuel Macron gúnyfiguráját lógatják egy daruról a francia elnök Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákkal és az iszlámmal kapcsolatos kijelentései miatt tartott tiltakozáson a nyugat-afganisztáni Herátban 2020. október 30-án. Fotó: Dzsalil Rezaji / MTI/EPA)