Kelemen, Klementina
-3 °C
4 °C

Befejeződtek a harcok Hegyi-Karabahban, de még nincs béke

2020.11.10. 09:03
Az örmény kormányfő megállapodást írt alá a fegyveres konfliktus befejezéséről az azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Orosz békefenntartók érkeznek a térségbe, párhuzamosan az örmény csapatok kivonásával. A bejelentést követően Jerevánban zavargások törtek ki, a házelnököt is megverték.
Kapcsolódó

Közelednek Hegyi-Karabah központjához az azeri erők

Az örmények elismerték, hogy elvesztették Susa városát.

Megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel – jelentette be hétfőn késő este az örmény kormányfő a Facebook-oldalán.

Oroszország és Azerbajdzsán elnökeivel nyilatkozatot írtam alá a karabahi háború végéről helyi idő szerint 1 órakor (közép-európai idő szerint este tíz órakor). (...) A nyilatkozat tartalma kimondhatatlanul fájdalmas számomra és népünk számára. Ezt a döntést a katonai helyzet mélyreható elemzésével és a helyzetet leginkább ismerő embereknek az értékelése alapján hoztam meg

– írta Pasinján. Hozzátette, hogy nagyon nehezére esett meghozni a döntést.

Ez nem győzelem, de nem is vereség, amíg nem tekinted magad legyőzöttnek. Sosem fogjuk legyőzöttnek tekinteni magunkat, és ez nemzeti egységünk és újjászületésünk új korszakának kezdete lesz

– fogalmazott az örmény kormányfő.

    
Arajik Harutjunján, a szakadár Hegyi-Karabah miniszterelnöke a Facebook-oldalán közölte, hogy hozzájárulását adta „a háború mielőbbi befejezéséhez”.

Jönnek az orosz békefenntartók

Vlagyimir Putyin keddre virradóra közölte, hogy a megállapodások lehetőséget nyújtanak a konfliktus igazságos rendezésére úgy, hogy az Azerbajdzsán és Örményország népeinek érdekét szolgálja. Putyin ismertette azt is, hogy a menekültek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) felügyelete alatt visszatérnek Hegyi-Karabahba.

Abból indulunk ki, hogy az elért megállapodások megteremtik az elengedhetetlen feltételeit a Hegyi-Karabah körül kialakult válság tartós és átfogó rendezésének igazságos alapokon, az örmény és az azeri nép érdekeinek figyelembevételével

– hangsúlyozta Putyin.

Oroszország közép-európai idő szerint négy órától elkezdte békefenntartók Hegyi-Karabahba telepítését, párhuzamosan az örmény csapatok kivonásával

– közölte kedden hajnalban az orosz védelmi minisztérium.

Összhangban az Azerbajdzsáni Köztársaság elnöke, az Örmény Köztársaság miniszterelnöke és az Oroszországi Föderáció elnöke bejelentésével, 2020. november 10-én (moszkvai idő szerint) 6 óra 00 perctől az Oroszországi Föderáció megkezdi egy békefenntartó kontingens telepítését a hegyi-karabahi konfliktusövezetbe, párhuzamosan az örmény fegyveres erők kivonásával

– áll a közleményben. Hozzátették, hogy a megállapodások tartalmazzák a hadifoglyok és az elesettek holttestének kölcsönös átadását is.

Kapcsolódó

Putyintól kér segítséget Örményország az azeriek elleni harcban

A genfi megegyezés ellenére tovább folynak a harcok Hegyi-Karabahban.

A dokumentum nem részletezte, hogy az örmény csapatoknak milyen területekről kell kivonulniuk, de az azeri elnök, az örmény kormányfő és az orosz elnök által a hegyi-karabahi konfliktus lezárásáról az éjjel elért megállapodás értelmében Jerevánnak november 15-ig a kelabdzsari régiót, november 20-ig az agdami régiót és gazahi régió megszállt területeit, december 1-jéig pedig a lacsini régiót kell visszaszolgáltatnia Bakunak, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, öt kilométer szélességű lacsini folyosó kivételével.

Az orosz békefenntartók megbízatása öt évre szól, ami automatikusan további ötéves ciklusokra meghosszabbodhat, ha a felek hat hónappal a megállapodás lejárta előtt nem jelzik kilépési szándékukat.

Kapcsolódó

Videók tanúskodnak a hegyi-karabahi háborús bűncselekményekről

A felvételeken azeri katonák végeznek ki örmény foglyokat.

Az orosz államfő szerint egyezség született arról is, hogy feloldják a térség gazdasági és szállítási zárlatát. Hozzáfűzte, hogy a teherszállítás zavartalanságát a többi között az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határvédelmi szolgálatának közreműködésével biztosítják.
    
Az azeri elnök közölte, hogy december 1-jéig országa visszakapja az irányítást a konfliktusövezet térségében található Agdam, Kelbadzsar és Lacsin régiók felett.

Tüntetnek Jerevánban, megverték a házelnököt

Jerevánban spontán tüntetések törtek ki a megállapodásról szóló bejelentést követően. A tiltakozók árulónak nevezték Pasinjánt, és – áttörve a rendőrségi kordont – behatoltak a kormány épületébe. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a tüntetők feldúlták az irodákat. A rendőrség nem alkalmazott erőszakot, és próbálja megnyugtatni az embereket. Az aktivisták felvetették, hogy a kormányfői rezidenciához vonuljanak.

Az állami televízióban bemutatott képsorokon látható, hogy a tüntetők feldúlják a kormány irodáit, széttörik a bútorokat, ajtókat, és kitörik az ablakokat. Egyesek a jelenleg fővárosi rezidenciáján tartózkodó Pasinján irodájáig is eljutottak.

Több száz tüntető bejutott a parlament üléstermébe is.

Nikol Pasinjánt követeljük. Ki hatalmazta fel arra, hogy ilyet aláírjon? 

– hangoztatták a tiltakozók. A törvényhozás épülete körül álló tüntetők azt is követelték, hogy Onik Gaszparján vezérkari főnök vegye át a hatalmat.

Egyes jelentések szerint az aktivisták a kormányfői rezidenciához akarnak vonulni.

Szigorúan meg fogjuk büntetni a zavargások felbujtóit. A jereváni zavargások résztvevői közül egyesek Karabahban voltak, de valamiért elhagyták őrhelyeiket és elmenekültek onnan. Van köztük egy tábornok is. Hivatalosan bejelentem, hogy minden felbujtót a törvény teljes szigorával fogunk felelősségre vonni

– szögezte le Pasinján.

Kapcsolódó

Fordulóponthoz érkezett a hegyi-karabahi konfliktus

Kulcsfontosságú város elfoglalását jelentette be az azeri elnök, az egész háború kimenetele ezen múlhat.

Az örmény kormányfő mikroblogján közölte, hogy a tüntetések résztvevői megverték Ararat Mirzoján házelnököt, akit jelenleg műtenek. Hozzátette, hogy Mirzoján élete nincs veszélyben.

Mint írta, a mostani tüntetésekre válaszul saját híveit is mozgósítja.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító Hegyi-Karabahért 1988-ban, a Szovjetunió felbomlásának kezdetén robbant ki konfliktus. Azóta újra és újra fegyveres harcok bontakoznak ki a terület feletti ellenőrzés megszerzéséért. Baku területi egységét akarja visszaállítani, Jereván pedig – bár Hegyi-Karabah függetlenségét nem ismeri el – támogatja az ott élő örmény enklávé védelmét.