Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Virgil
-1 °C
5 °C

Szlovákia: kétszáz emberből három fertőzött

GettyImages-1284509301
2020.11.10. 20:25 Módosítva: 2020.11.10. 20:46
Északi szomszédunknál már október közepén szigorítottak az egyébként nyáron is érvényes óvintézkedéseken, november elején pedig kétszer is országos gyorstesztet végeztek a lakosságon. A koronavírus-járvány megállításában kulcsszerepet játszanak a kormányzati járványellenes intézkedések, de végső soron minden az embereken múlik.

Szlovákia mutatói a fertőzés arányáról nem igazán árulnak el semmit arról, hogy a második hullám kicsúcsosodásakor mi történik majd. Pozsony már szeptemberben óvintézkedéseket hozott a koronavírus-járvány nyomán; ezekre október közepén ráerősített, majd novemberre kijárási tilalmat és kétfordulós országos tesztelést rendelt el.

Magyarország ezzel szemben szeptember közepén szigorított, majd Orbán Viktor miniszterelnök hétfői és keddi bejelentése értelmében szerdától keményít be. A szlovákok mintegy két héttel korábban léptették életbe a szigorításokat, ami viszont nem feltétlenül azt jelenti, hogy jobban is állnának. 

Lássuk a számokat! 

Szlovákiában szeptember közepén ugrottak meg, és az országos teszteléssel csúcsosodtak ki az esetszámok. Az október 31-i hétvégén végzett tesztelés alatt mintegy 3 millió embert szűrtek az 5,4 millió lélekszámú országban. A lakosságnak nagyjából egy százalékáról állapították meg, hogy beteg. Jóllehet Igor Matovič kormányfő az eredményről azt mondta: nagy valószínűséggel az ország lakosságának 2 százaléka fertőzött. Az egy héttel későbbi tesztelésen több mint 2 millió ember vett részt, 0,66 százalékukon mutatták ki a fertőzést. 

Jelenleg (tavasztól számítva) összesen több mint 77 ezer igazolt fertőzöttet tartanak számon, csaknem 22 ezren gyógyultak meg és 390-en hunytak el. Ez a gyakorlatban az jelenti: Szlovákia lakosságának nagyjából 1,5 százaléka kapta el a kórokozót. 

Magyarország mutatói a következők a tavasztól számítva: csaknem 120 ezren kapták el a vírust, több mint 27 ezren gyógyultak meg, és 2596 ember vesztette életét a kór szövődményeiben. Vagyis a lakosság 1,3 százaléka kapta el a vírust igazoltan.

A különbség: hazánkban nem végeztek tömeges tesztelést, így nem tudhatjuk, a mennyire tükrözi a valóságot az igazolt fertőzöttek száma. A szlovákiai számok azonban félrevezetőek is lehetnek. 

Helyzetfelmérés és prognózis

Szlovákiában gyakorlatilag ugyanazokat a korlátozásokat hozták meg, mint amelyeket Ausztriában is, és amelyeket Magyarország is készül bevezetni. Az illetékes magyar hatóságok ugyanis a környező országokat árgus szemmel figyelik, számba veszik a védekezés módját és annak eredményeit. A miniszterelnök bejelentése szerint hazánk az osztrák példát követi, vélhetően a hasonlóságok miatt is, így a bécsi és a budapesti agglomeráció helyzetét is figyelembe véve. 

Az országos tesztelés segíti a szlovák hatóságokat a jobb helyzetkép kialakításában, de vannak szakértők, akik szerint az egész akció csak pénzkidobás volt. 

Az országos tesztelést megelőzően:

  • kijárási tilalmat vezettek be, még korábban bezártak már a mozik, színházak, az éttermek pedig korlátozottan működtek
  • kötelezővé tették a maszkviselést
  • bezárták a középiskolákat.

Az országos tesztelést pedig gyorstesztekkel végezték, amelyek

  • a tesztelés pillanatában állapítják meg a fertőzést
  • 60-70 százalékban pontosak.

Ez azt jelenti: miután egy embert tesztelnek, és eredménye negatív, semmigarancia nincs arra, hogy nem kapja el a vírust rögtön a tesztelés után, például a buszon vagy az élelmiszerboltban.

Domonkos Andor, az Indexnek nyilatkozó felvidéki kutatóorvos szerint azok, akik tudják vagy sejtik magukról, hogy betegek, vélhetően nem is mentek el a tesztelésre. A szlovák kormány azonban gondolt erre is: november 14-ig tart a kijárási tilalom azok számára, akik nem vettek részt a tesztelésen, és nem tudnak negatív PCR-teszteredményt felmutatni. Ők csak a legközelebbi élelmiszerboltba és orvoshoz mehetnek, munkába viszont már nem járhatnak.

A kutatóorvos azonban azt is elmondta: annyira nem szigorúak a szlovák intézkedések, mint amilyennek hangzanak, ugyanis nincs kapacitás arra, hogy mindenkit ellenőrizzenek, van-e valóban negatív teszteredmény a kezében.

Az országos tesztelés arra volt jó, hogy kirajzolódjon egy helyzetkép, amely alapul szolgál a fertőzés terjedésének nyomon követéséhez.   

A második országos tesztelés után a szlovákiai mutatók hirtelen zuhantak, de ezt annak lehet betudni, hogy kiszűrték a fertőzöttek egy jelentős részét, akiket így sikerült elkülöníteni. 

Gócpontok és népsűrűség

Szlovákiában nincsenek olyan nagyvárosok, mint Budapest, illetve olyan agglomerációs területek sem, mint a magyar főváros környéke. Hazánkban Budapest térsége jelenti a vírus legnagyobb gócpontját. 

Domonkos Andor felhívta a figyelmet arra is: Magyarország tranzitország, és Szlovákiához képest nagyobb turisztikai célpont, mind a külföldi, mind a belföldi idegenforgalom szempontjából. Hazánkban sok esetben zárt helyekre utaznak pihenni, a fürdőzés és a tömörüléssel járó kikapcsolódásnak nagyobb kultúrája van itthon. A szlovákok inkább a természetben és a hegységekben keresik a feltöltődés lehetőségét, a szabad terek pedig akadályozzák a vírus terjedését. 

A kutatóorvos szerint bár a szlovákok gyakran kapkodónak találják Pozsony járványügyi kommunikációját, az általános hírszolgáltatás átgondolt,

a médiával összhangban van a kormányzati tájékoztatás. 

Az emberek a kulcs, nem az intézkedések

Domonkos Andor nem vett észre komolyabb különbséget a magyarok és a szlovákok viselkedésében, ugyanúgy viselték a maszkot. 

Az Indexnek nyilatkozó, de nevük elhallgatását kérő magyar járványügyi források szerint az intézkedésekre azért van szükség, hogy

kényszerítő hatást gyakoroljanak az emberekre, mert tapasztalataik szerint a büntetés fenyegetése nélkül megpróbálnak kibújni az óvintézkedések alól.

Forrásaink hozzáteszik ehhez, hogy Magyarországon sokan a maszkot nem helyesen hordják, nem tartják a távolságot, gyülekeznek. Hangsúlyozták: az operatív törzs számtalanszor felhívta a figyelmet, hogy a polgárok tartsák be az alapvető három szabályt: 

  1. hordjanak maszkot
  2. tartsák a legalább 1,5 méteres távolságot
  3. ne gyülekezzenek, ne tömörüljenek csoportokba.

Forrásaink azt mondtaák, ha ezeknek az egyszerű szabályoknak a nyáron is eleget tettek volna az emberek, akkor most nem lenne válság. Domonkos Andor kutatóorvos is utalt rá: Szlovákiában és Magyarországon is a nyáron lehetett volna elkülöníteni a fertőzésgyanús személyeket, kiszűrni azt, hol lesznek a potenciális gócpontok. Ehelyett azonban az emberek, élve a tavaszi bezárást követő szabad mozgás lehetőségével, jöttek-mentek, továbbhurcolták a vírust. A magyar járványügyi szakemberek nem véletlenül figyelmeztettek arra: lesz második hullám, és el is fog bennünket érni. 

A szigorított korlátozások most azért vannak, mert nem ügyeltünk az alapvető három szabályra. kényszerítés kell, másképp nem megy

Ezzel forrásaink Orbán Viktor szavaitvisszhangozták, miszerint ha így haladunk tovább, decemberre túlterhelt lesz a magyar egészségügy. 

Egyikük még ennél is borúlátóbban fogalmaz:

ha nem tartjuk be a három alapszabályt és a hamarosan életbe lépő korlátozásokat, decemberben össze is omlik az egészségügyi rendszer. 

 Borítókép: Getty Images Hungary Fotós: Zuzana Gogova