Katalin
-1 °C
3 °C

Magyarország nem oszt, nem szoroz, az európaiak gyerekesek

D KOS20190513008
2020.11.12. 06:36
Geopolitikailag Magyarország nem számít az USA kulcsszövetségesei közé. Ha a csapatainkra gondolunk, akkor a lengyelek és a románok járnak az eszünkben. Ezek az országok számítanak nekünk, Magyarország viszont nem akart részt venni ebben a konzorciumban – mondta az Indexnek adott interjúban George Friedman. Az egyik legismertebb amerikai geopolitikai szakértő, az árnyék-CIA-nak is nevezett Stratfor alapítója Texasból válaszolt a kérdéseinkre.

Kire szavazott? Joe Bidenre vagy Donald Trumpra?

Megosztva: a republikánusokra (a kongresszusi választáson) és Bidenre. Nem mintha annyira szupernek gondolnám, de kimérten beszélt, Trump hangjába pedig már belefáradtam. 

Minden bizonnyal nyert: úgy tűnik, Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mire számíthat a világ? 

Általában véve az amerikai külpolitika elég konzisztens, még akkor is, ha országunkat belső problémák feszítik. Barack Obama három prioritást állított fel. Az első csapataink kivonása volt a Közel-Keletről, a második Oroszország feltartóztatása, a harmadik pedig a Kínával való konfrontáció. Nagyjából ugyanez volt Donald Trump politikája is. És Joe Bidené is ez lesz, főleg azért, mert nem nagyon van más választása. Nagyon, nagyon gyenge elnök lesz. 

Úgy érti, a személyiségéből fakadóan? 

Nem. Az ország teljességgel megosztott, a szenátus pedig nem kerül a demokraták kezére, márpedig a kongresszus felsőháza sok szempontból fontosabb annál, hogy ki az elnök. Ahogy Trump alig nyert 2016-ban, most Biden is csak épphogy. Nem sok mozgástere lesz kreatív tevékenységre. A legfelső bíróságon is a konzervatívok vannak többségben. Belső válságot élünk át. 

George Friedman
George Friedman
Fotó: Wikipedia

Most akkor mégsem örülhet a Trump bukása miatt eufórikus Európa? 

Látni kell: Európa nem alapvető fontosságú az Egyesült Államok számára. Csak kisebb problémáink vannak az EU-val. Csak két fontos stratégiai érdekünk van Európában, az egyik Lengyelországhoz, a másik pedig a Fekete-tengerhez, Romániához kapcsolódik. Ez Biden alatt is így marad majd. Persze, hangsúlyozza majd az emberi jogokat, de sok manőverezési lehetősége nem adódik. Az Egyesült Államok nem szokott pár év alatt alapvetően változtatni a politikáján. 

Pedig Európában most a legtöbben lelkesek: új világ köszönt be... 

Emlékszik arra, amikor Nobel-békedíjat adtak Obamának? Az európaiak gyerekek. Fixációjukban csak személyiségeket látnak maguk előtt. Ugyanúgy a csodában hittek, amikor Obama leváltotta George W. Busht, akit utáltak az iraki háború miatt. A végére már Obamát is utálták. Annyi igaz, most más lesz majd a légkör. De a lényeg, hogy egy 330 milliós ország politikáját nem egyetlen személy alakítja. Az európaiak megint csalódottak lesznek, hiszen állandóan csalódnak az Egyesült Államokban. Értsék meg, hogy nem európai ország vagyunk, és nem is akarunk az lenni. 

Magyarország? Maguk kis ország! 

Biden nemrég Belarusszal és Lengyelországgal egy sorban együtt említette Magyarországot, mint totalitárius rendszert. Mire számíthat ezek után az Orbán-kormány Washingtontól? 

Itt Németország a lényeg. Az amerikai demokraták azt akarják, hogy szeressék őket Berlinben és Párizsban, ezért beálltak ebbe a sorba, és ellenségesen viszonyulnak Magyarországhoz. Ez nem kerül semmibe, ellenben jó pontokat hoz az európai fővárosokban, és Budapesten is oda fognak figyelni az ilyen hangokra. Nézze, Magyarország kis ország. Joga van a nemzeti szuverenitáshoz, de nem engedheti meg magának, hogy elszigetelődjön. Ami Amerikában kis dolognak tűnhet, az Magyarországon nagynak. Nem hiszem, hogy a magyarok megbíznának az amerikaiakban. De a fő probléma Magyarország szempontjából az, hogy szüksége van valakire.

Ha nem Washingtonra vagy Berlinre, akkor Moszkvára. Magyarországnak döntéseket kell hoznia, és ki kell kerülnie abból a helyzetből, hogy Belarusszal vonják egy kalap alá. 

Azt mondta, nem bízunk az amerikaikban. Orbán Viktor most avatta fel Budapesten, elismerő szavak kíséretében, az idősebb George Bush elnök szobrát...

Persze. A két népnek szoros a kapcsolata, számos amerikai magyar is egyben, ahogyan én is Magyarországon születtem. De amikor Washington szorosabbra fonta a szálat a lengyelekkel és a románokkal, Magyarország – érthetően – tartott tőle, hogy az amerikaiak kockázatos kalandba rángatják bele. Viszont ennek vannak következményei. Geopolitikailag Magyarország nem számít az USA kulcsszövetségesei közé. 

Kimaradtunk a buliból 

Úgy érti, nem számítunk megbízhatónak sem? 

Magyarország saját külpolitikát folytat. Kapcsolatot tart fent Oroszországgal, amihez joga van persze, az Ukrajnával való viszonya összetett. Ha a csapatainkra gondolunk, akkor a lengyelek és a románok járnak az eszünkben. Erdélyben (Aranyosgyéresen - a szerk.) éppen légitámaszpontot fejlesztünk. Ezek az országok számítanak nekünk, Magyarország viszont nem akart részt venni ebben a konzorciumban.

A Trump-korszakban meghasonlott volt Washington Magyarország-politikája: a Fehér Ház, valamint David Cornstein, Trump nemrég elköszönt nagykövete megengedő, a külügyminisztérium szigorúbb álláspontot alakított ki az Orbán-kormány politikájával szemben...

Nagy nyomást nem tudunk kifejteni. Lehet beszédeket tartani, de Magyarország a saját útját járja majd. Aminek persze lehetnek következményei abban, hogy a külföld hogyan viszonyul hozzá. Mindenesetre Magyarország nem jelent majd jelentős problémát az Egyesült Államok számára. Még Európa sem. Sőt az oroszok is egyre gyengébbek. Egyre inkább két problémával foglalkozunk majd: Izrael arab szövetségeinek kiépítésére Irán ellensúlyozására, valamint Kína kérdésével. A súlypont egyre jobban a Csendes-óceáni térségre helyeződik át. 

Biden kijön majd olyan jól az izraeli miniszterelnökkel, Benjamin Netanjahuval, mint Trump? 

Ennek nincs jelentősége. Nem kell, hogy szeressék egymást. Az Egyesült Államoknak fel kell tartóztatnia Iránt, és Bidennek sincs más választása. És rászorul ebben az izraeliekre. 

Egyetért-e azzal, hogy Biden eleve egy elnöki ciklusra készül? Sőt vannak, akik szerint Kamala Harris alelnök már 2025 előtt a helyébe lép. 

A Demokrata Párt mélyen megosztott. A radikális szárnya kicsi, marginális, de Bidennek rájuk is szüksége volt. A fősodor ellenségesen szemléli ezt a szárnyat. Kamala Harris nagy részben a radikálisokhoz tartozik. Majd meglátjuk négy év múlva, eljut-e a demokrata elnökjelöltségig. De igen, Biden a koránál fogva is egy ciklusra készül, ezzel elégedett is lesz. Ugyanakkor nincs rá garancia, hogy Harrist akarják-e 2024-ben a demokraták. 

Nem a miniszter a lényeg 

Mi a tippje, ki lesz Biden külügyminisztere? 

Valószínűleg egy amerikai... (nevet) Értsék meg, mi nem tulajdonítunk olyan nagy jelentőséget a személyiségeknek, mint önök! Orbán minden bizonnyal nagyon fontos ember Magyarországon. Szimbolikus értelemben mi is fontosnak tartjuk az elnököt, de a mi rendszerünk sokkal összetettebb. Van ötven szövetségi államunk, ott a legfelső bíróság. A külügyminiszternek általában nincs olyan nagy jelentősége az amerikai külpolitika alakításában. A hatalom a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsánál van, ahogy fontos szerepet játszik a hadsereg vagy a CIA, a Központi Hírszerző Ügynökség is. 

Ki lesz akkor az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója? 

Ez ma még az egyik talány Washingtonban. Nagyon érdekes lesz, Obamának és az embereinek milyen hatása lesz a kormányzásra. 

George Friedman

1949-ben született Budapesten magyar zsidó családban, amely kivándorolt az Egyesült Államokba. New Yorkban folytatott politikatudományi tanulmányokat, majd doktorált. 1996-ban hozta létre a Stratfort, a világ egyik legismertebb magánhírszerző cégét és geopolitikai agytrösztjét. A róla szóló portrécikkében a The New York Times magazinja a geopolitikai előrejelző képessége miatt a bűvös 8-as biliárdgolyóként jellemezte Friedmant. A Stratforból való 2015-ös kiválása óta a Geopolitical Futures elemzőportált irányítja. Legújabb könyve, a The Storm Before the Calm (A csend előtti vihar) idén jelent meg Amerikában.

(Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (j) és Orbán Viktor miniszterelnök megbeszélést folytat a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2019. május 13-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)