Vilma
3 °C
13 °C

Háborút akarsz nyerni? Végy drónokat!

GettyImages-1280184346
2020.11.17. 17:18
A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahért vívott másfél hónapos háború megnyerését Azerbajdzsán elsősorban nem hadserege méretének, a török támogatásnak, a szíriai zsoldosoknak vagy a harci szellemnek köszönheti, hanem a török és izraeli drónoknak. Ezek folyamatos légi fölényt nyújtottak és megtizedelték az örmény erőket.

Góliát parittyája

Örményországban belpolitikai válság tombol, miután a szeptember végén kirobbant háborút Jereván elveszítette Azerbajdzsánnal szemben, és olyan békemegállapodásra kényszerült, amellyel lényegében feladja a harminc évvel ezelőtt elfoglalt területeket Hegyi-Karabahban, örmény nevén Árcáhban.

Örmény kézen maradt a térség fővárosa, Sztepanakert és környéke, amit orosz békefenntartók fognak ellenőrizni. A többi, nemzetközileg Azerbajdzsán területeként elismert körzetet azonban Jerevánnak át kell adnia Bakunak. Ennek hatására örmények ezrei menekültek el , sokan pedig előtte leégették otthonaikat.

Az örmények a háborút gyakran Dávid és Góliát harcaként írták le, különösen annak fényében, hogy Törökország is Azerbajdzsán mögött állt. Arra viszont nem számítottak az örmények, hogy Góliát kezében lesz a parittya. 

Olcsó és halálos

A drónok használata egyre jobban elterjedt az utóbbi húsz évben, amióta az Egyesült Államok a Predator drónt a 2001-ben indított afganisztáni háború kezdetén bevetette. A távvezérlésű, pilóta nélküli repülő nem csupán csökkentette az amerikai katonai veszteségeket, de precizitásában és halálosságában beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Előállítása is jóval költséghatékonyabb, mint egy vadászbombázóé.

Olyan fegyverré váltak a drónok, amelyeket kereskedelmi verziókból is meg lehet építeni, felderítő vagy úgynevezett kamikaze drónokká alakítva. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet Szíriában és Irakban is bevetett házi készítésű kamikazegépeket.

A drónok előállítási költsége és harci hatékonysága láttán mások mellett Kína, Törökország és Izrael is hadászati drónok gyártásába fogott. Azerbajdzsán utóbbi kettőtől vásárolt a hegyi-karabahi háborúra készülve. 

A drónok a kis országok olcsó lehetőségei ellenségeik jóval drágább harceszközeinek MEGSEMMISÍtésére.  

Hegyi-Karabah pedig kiváló példája annak, hogy ilyen, viszonylag olcsó eszközök hogyan tudják megváltoztatni egy háború kimenetelét, ha az egyik fél nincs felkészülve rájuk.

Ragadozók magaslesben

A háború első szakaszában Azerbajdzsán régi, szovjet típusú An–2 repülőgépeket alakított át drónokká, amelyeket Árcáh légterébe vezényelt csalinak, az örmény légvédelem kereszttüzébe. Az örmény légvédelem pedig tüzet nyitott az ellenséges légi eszközökre, mit sem sejtvén, hogy ezzel felfedi pozícióját a valódi ragadozók, a hadászati drónok előtt.

Ez csak a kezdet volt: a drónok egyre hatékonyabban számolták fel az örmény állásokat, lőtték szét a lövészárkokat, semmisítették meg a fegyverrendszereket és páncélosokat.

A drónok hegyi-karabahi bevetése rávilágított az örmények főként szovjet gyártású légvédelmének (köztük az Sz–300-as rendszerek) elavultságára is, amely tehetetlen volt a pilóta nélküli eszközök kisebb méretével, technológiai fejlettségével és mozgékonyságával szemben.

A légvédelem kiiktatásával a szárazföldi erők védtelenné válnak, úgy vadásznak rájuk a drónok, mint héja a mezei egérre.

Örményország csak tankjaiból legalább 185-öt vesztett, többségüket drónok lőtték ki. Emellett számos más fegyverrendszer is megsemmisült.

A páncélosok és lövészállások kiiktatásával pedig megállíthatatlanul tört előre a méretében jócskán nagyobb azeri had. Az Oryx haditechnikai blog szerint 

az örmények katonai erejének több mint egyharmada veszett oda. 

 

Olajpénzen vett légi fölény

Megfigyelők szerint a legutóbbi háború nem véletlen események sorozatának kibontakozásaként tört ki, hanem Azerbajdzsán tudatosan készült rá. Jereván meg volt elégedve a status quóval, de Baku a helyzetről egészen másként gondolkozik, a harminc évvel ezelőtti nagy háborút, amelyből vesztesként jött ki, sosem felejtette el. A terület visszahódításának szándéka elevenen élt az azeri társadalomban.  

A hatalmas olajkészletekkel rendelkező Baku így egy egész drónflottát állított össze, főként a négy precíziós rakéta hordozására alkalmas török Bayraktar TB2-ből, valamint az izraeli Orbiter 1K és a Harop kamikaze drónokból. 

Az alábbi videók képet adnak arról, milyen pusztításra képesek ezek a harcászati eszközök. 

Az Orbiter 1K sima hobbidrónnak néz ki, miközben brutális pusztításra képes szárazföldi gyalogosok körében.

A Haropot többedmagával, mobil kilövőkről is indítani lehet, sokáig a levegőben képes maradni, majd a célpontba csapódik. 

A Bayraktar TB2 pedig nagy távolságból, hasonló precizitással csap le nagyobb, akár páncélozott célpontokra. 

Azerbajdzsán már a háború elején utcai kivetítőkre tette fel a dróncsapásokról készült felvételeket, hogy tüzelje a háborús hangulatot, és a győzelem ígéretével kecsegtessen. 

Eközben képzeljük el, hogyan érezheti magát egy örmény katona a lövészárokban annak tudatában, hogy a magasban vadászik rá egy gépezet, amelyet kilométerekkel távolabb irányítanak. Amikor pedig észreveszi, már késő. 

Szakértők szerint a drónok nagyszámú harctéri alkalmazása alapjaiban változtatja meg a hadviselést. Elterjedésük alapja azzal arányos, hogy beszerzési és előállítási költségük egyre csökken. A szárazföldi erők nem válnak okafogyottá, de a drónok és az ellenük történő védekezés fejlesztése kulcsfontosságú szerepet kap a közeljövő hadviselésében. 

(Borítókép: Azeri bomba által eltalált híd Hegyi-Karabahban 2020. október 14-én. Fotó: Alex McBride / Getty Images Hungary)