Taksony
-2 °C
3 °C

EU-diplomata az Indexnek: Még csak tesztelték a magyarokat!

GettyImages-980171376
2020.11.17. 13:43
A nyugati sajtó egy része kongatja a vészharangokat azt követően, hogy hazánk (és Lengyelország) hétfőn nem fogadta el a jogállamiságról és az EU-büdzséről szóló uniós állásfoglalásokat. De a sokat emlegetett vétó jelenleg csak vétóval való fenyegetés (igaz, annak elég erős), ugyanis semmilyen jogszabályt nem fogadtak el tegnap.

Rengeteg pénzről – az EU 2021-27-es keretköltségvetését és a járvány miatti helyreállítási alapot is számolva 1820 milliárd euróról – van szó ezekben a hetekben Brüsszelben. Éppen ezért a külföldi visszhangok is rendkívül felfokozott hangulatot tükröznek; nemcsak a hazai ellenzék emleget árulást, lopást és történelmi bűnt annak nyomán, hogy Orbán Viktor kormánya hétfőn kilátásba jelezte az EU-költségvetés megvétózását, amiért a sokat emlegetett jogállamisági feltételt is a büdzséhez akarja Brüsszel kapcsolni. 

Mindenki tudja, hogy ez patthelyzet. Válaszúthoz érkeztünk, és senki nem tudja, hová vezet ez. Csak azt tudjuk, hogy az egész (költségvetési – a szerk.) csomagot nem lehet elfogadni addig, amíg magunk mellé nem állítottuk a magyarokat 

– mondta a Politico brüsszeli hírportálnak egy vezető uniós illetékes, hozzátéve, 

Folytatni fogjuk a kontultációkat, de egy ponton a magyaroknak ki kell tenniük a kártyáikat az asztalra. Máskülönben nagy sz.rban vagyunk. 

Egy, a brüsszeli tárgyalásokon tegnap is részt vevő uniós diplomata – aki ugyanakkor neve és nemzetisége elhallgatását kérte – a következő helyzetképet adta az Indexnek. Tegnap az EU soros elnöksége politikai állásfoglalásokat kért a tagállamoktól három kérdésben, azt tesztelve, mennyire elszántak a magyarok abban, hogy készek megvétózni akár az EU egész költségvetését. Mint kiderült, nagyon elszántak, sőt a lengyelek is melléjük álltak. 

Ugyanakkkor semmilyen jogszabályt nem fogadtak el vagy utasítottak el tegnap Brüsszelben. a magyar vétófenyegetés egyelőre olyan, mint egy szándéknyilatkozat egy tényleges üzlet előtt. 

Varga Judit igazságügyi miniszter hétfő késő este az Indexnek azt nyilatkozta, zsarolóeszközként használják fel hazánkkal szemben a jogállamisági mechanizmust, ezért ilyen elszántak. 

Diplomata forrásunk azt mondta: az EU-elnökség hétfőn három jogszabályban kért politikai állásfoglalást. Ezek: 

  • az úgynevezett kondicionalitási rendelet, amellyel az EU-pénzeket a jogállamisági feltételekhez kötnék, azaz a sokat bírált Magyarországtól és Lengyelországtól ilyen alapon pénzt vonhatnának meg. Ezt a rendeletet a két ország EU-nagykövete visszautasította, de jogi döntés nem született. Legkorábban holnap lehet ebből uniós jogszabály, és nem kell hozzá konszenzus, Budapest és Varsó képviselőjét így egyszerűen leszavazhatják. 
  • a többéves keretköltségvetésről (MFF) szóló rendelet (amely még fut egy kört az Európai Parlamentnél is.) Magyarország ezt sem fogadta el, hogy fenntartsa mozgásterét a jogállamisági feltétel elutasításában. Itt már nagyobb a mozgástér: az EU költségvetését egyhangúlag fogadhatják el a tagállamok. 
  • az EU bevételeit tisztázó úgynevezett saját forrás határozat, amely az unió hitelfelvételeihez szükséges. 

Mi lesz most? 

Egyelőre nem tudni. Éppen ez a mostani idegjáték lényege. Forrásunk az EU-miniszterek mai ülésétől – amelyen hazánkat Varga Judit képviseli – sem vár áttörést, sőt lehet, hogy a csütörtöki, videókonferencián tartandó uniós csúcs sem szolgál majd ilyennel. 

Mindenesetre nemcsak az uniós malmok őrölnek a következő hetekben, de lázas egyeztetés folyik a tagállamok között, a legmagasabb szinten is. Brüsszelben úgy tudják, égnek a telefonvonalak a fővárosok között, hogy

kompromisszum szülessék, mert a válság senkinek nem érdeke. 

Mégpedig többek között azért nem, mert: 

  1. Magyarország és Lengyelország is eurómilliárdokra számít az uniós alapokból. Nagyon nehéz lenne otthon megmagyarázni, hogy dacosságuk miatt késnek majd a brüsszeli kifizetések. 
  2. Különösen a déli tagállamok, közülük is Olaszország és Spanyolország már 2021 januárjától nagyon számítanak a helyreállítási alap kifizetéseire. Ha Budapest és Varsó szembekerül velük (és a portugálokkal, görögökkel is), csak újabb tagországokat hangol maga ellen, és egyre elszigeteltebbé válik. 

A vezető EU-tagállamok kedd reggeli sajtóvisszhangjaiból az derül ki: próbálják kipuhatolni, meddig megy el végső esetben Orbán Viktor. 

A Der Spiegel hamburgi hírmagazin ma reggeli hírlevele szerint „átlátszó zsarolási kísérletről van szó, amely vélhetően nem sokáig tartható fent”. Mégpedig szerintük éppen azért nem, mert egy vétóval hazánk és a lengyelek a saját pénzeiktől is elesnének. 

A párizsi Le Monde szerint viszont „egyesek úgy vélték, blöffölnek (ti. a magyarok és a lengyelek – a szerk.), mások komolyan vették őket. Az utóbbiaknak lett igazuk.”

Ha nem is most, heteken, ha nem napokon belül kiderül. 

(Borítókép: Anadolu Agency / Getty Images Hungary)