Piroska
-11 °C
-2 °C

Megkerülhető a magyar–lengyel vétó, de nincs rá nagy esély

GettyImages-1229901746
2020.12.03. 11:59
Jövő héten ismét EU-csúcs lesz a költségvetésről. Gálik Zoltán uniós szakértőt a Budapest–Varsó-tengely megkerülését firtató hírekről, a magyar EP-képviselők körüli botrányokról kérdeztük.

A Magyarországot övező kiélezett európai politikai csatákban, a jelenlegi helyzetben veszélyes, ha újabb frontok nyílnak. Az idő sürget, minél hamarabb kompromisszumra kell jutni a tagállamok és az Európai Unió intézményei között

– reagált a Fidesz körüli botrányokra Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa. Az uniós szakértő szerint nem lesz közvetlen hatása a költségvetési vitára a Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő elleni kezdeményezésnek az Európai Néppárton belül, illetve Szájer József botrányának, ugyanakkor szerinte ezek közvetetten gyengíthetik a magyar érdekérvényesítést Brüsszelben. 

Jövő héten a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács ülésén folytatódik a következő hétéves költségvetésről, illetve a helyreállítási alappal kapcsolatos vita. A magyar és a lengyel fél korábban vétót emelt az uniós pénzeket a jogállamisági feltételrendszerhez kötő költségvetési terv ellen, és egyre több elemzés utal arra, hogy az EU megkerülné a Budapest–Varsó-tengelyt. A Financial Times szerdán arról írt, hogy az Európai Bizottság egy áthidaló megoldáson dolgozik, amely „lemásolná az eredeti csomag hatásait”. A cikket szemléző Portfolio szerint

EGY VESZÉLYHELYZETI ESETEKRE BIZTOSÍTOTT, ÚGYNEVEZETT KÜLÖNLEGES GAZDASÁGI ESZKÖZT ALKALMAZNA A BIZOTTSÁG. A TAGÁLLAMOK GARANCIÁKAT ADNÁNAK ENNEK A KÜLÖNLEGES ESZKÖZNEK, amely EZEN AZ ALAPON TUDNA KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁS FORMÁJÁBAN HITELT FELVENNI.

Belga–holland ellenáram 

A terv szerint így befolyt összeget osztanák szét a tagállamok között. Vannak merészebb elméletek is arról, hogyan hidalná át a magyar–lengyel vétót az Európai Közösség. Az Orbán-kormánnyal régóta ellenséges belga politikus, Guy Verhofstadt az úgynevezett megerősített együttműködés keretében lépne tovább – amikor is egyes tagállamok előremennek –; szerinte az uniós alapszerződések erre lehetőséget adnak. Ennek lényege, hogy a jogállamisági mechanizmust elfogadó huszonöt tagállam a teljes költségvetési eljárás nélkül megkezdené a helyreállítási alap felhasználását. „A legjobb példa erre az euró: bár a valuta elvileg minden tagállam számára lehetőség, a gyakorlatban azonban csak ott használják, ahol biztosítottak a feltételek” – írta az EU Observer hasábjain Verhofstadt.

A Politico hírportál felidézi a szintén Orbán-ellenes Mark Rutte holland kormányfő javaslatát is;

ő az uniós intézményrendszeren kívül, tagállamok közötti megállapodással indítaná el a helyreállítási alapot.

Vannak az uniós jogrendszeren belül bevezethető és azon kívül létrehozható alternatívák, de pillanatnyilag egyik megvalósítása sem valószínű

– mondta Gálik. A szakértő felidézte, a 750 milliárd eurós helyreállítási alappal kapcsolatban már korábban a levegőben lógott egy kormányközi szerződésen keresztül történő rendezés eshetősége.

Ez azonban az európai uniós megoldás lényegét venné el, hiszen a tagállamok nem tudnának valódi közösségi mechanizmusokat, uniós szintű politikai döntési és kormányzási rendszert létrehozni a válságkezelésre.

– folytatta. Hasonló okok miatt a következő, hétéves költségvetést illetően gyors kompromisszum hiányában az ellenérdekeltek a halogatásra, a döntés lebegtetésére játszhatnak.

(Borítókép: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images Hungary)