Vince, Artúr
5 °C
11 °C

Itt vannak a részletek a magyar–lengyel vétó feladásáról, EU-s pénzzel nem lehet csalni többé

2020-11-26T164839Z 2020234495 RC24BK9FMRST RTRMADP 3 EU-BUDGET-H
2020.12.09. 17:01

Azután, hogy a Bloomberg és a Reuters is megszellőztette, hogy Magyarország végül feladja a vétót, és nem akadályozza meg az EU következő hétéves költségvetésnek, illetve a koronavírus-járvány gazdasági hatásait enyhíteni hivatott mentőcsomagnak az elfogadását, a Deutsche Welle lengyel kiadása a megállapodás részleteiről is közölt információkat – derül ki az EUrológus cikkéből. 

E szerint

  • a rendszerbe épített jogállamisági mechanizmust – amely a magyar–lengyel vétó oka volt – csak akkor indítják el, ha az adott tagország döntései sértik az Európai Unió pénzügyi érdekeit, és nem lehet politikai célokra használni, vagyis például a bevándorlásról szóló vitában élni vele.
  • egy úgynevezett vészfékmechanizmus arról fog szólni, hogy az Európai Bizottság által javasolt szankciókat az állam- és kormányfők elé terjesztik. 
  • az egész jogállamisági mechanizmus életbe lépését felfüggesztik, amíg az Európai Bíróság várhatóan csak két év múlva döntést nem hoz, hogy összefér-e az EU-s joggal. (Egy-egy eljárás az Európai Bíróságon hagyományosan másfél-két évig tart, a gyorsított eljárás csak 4-6 hónapig, de azt elég ritkán rendelik el. Magyarországon a következő parlamenti választás 2022-ben rendezik meg.)

A Deutschlandfunk rádió később meg is szerezte a megállapodás-tervezet teljes szövegét. Ebben az is szerepel, hogy a jogállamisági mechanizmus elindításához nem elég pusztán a megállapítás, hogy egy tagországban sérültek a demokratikus alapelvek.

A Reuters korábban megírta, hogy Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kormánya az EU soros elnöki tisztét betöltő Németországgal folytatott tárgyalásokon állapodott meg a vétó feladásáról. Ez állítólag már csak a többi tagország, például Hollandia jóváhagyására vár. A következő hétéves költségvetés keretösszege 1800 milliárd, a mentőcsomagé 750 milliárd euró, Magyarország számára is hatalmas a tét.

A budapesti és a varsói kabinetnek az nem tetszett, hogy a jogállamisági mechanizmus a demokratikus alapelvek tiszteletben tartásához kötötte az EU-s támogatások kifizetését. Emiatt akarják az Európai Bíróság elé vinni a kérdést.

(Borítókép: Mateusz Morawiecki és Orbán Viktor a karmelita kolostorban tartott találkozójukon 2020. november 26-án. Fotó: Fischer Zoltán / Reuters)