Antal, Antónia
-6 °C
-2 °C

Jogállamisági főtárgyaló az Indexnek: arcmentés ez a magyaroknak

New-Image-1024x682
2020.12.11. 08:25
A magyar és a lengyel kormánynak az uniós csúcson adott haladék dacára elégedett a Brüsszelben született kompromisszummal Petri Sarvamaa, az Európai Parlament jogállamisági főtárgyalója. Az Indexnek nyilatkozó finn politikus szerint januárban új korszak kezdődik az európai jogállamiságban. Sarvamaa támogatja egyébként Deutsch Tamás kizárását az EP néppárti frakciójából, és nemrég azt bizonygatta: Orbán Viktort azért nem hasonlítja Adolf Hitlerhez.

A nyelvrokonság és a (csak látszólag) szeretetteljes politikai család dacára nem kedvence a Fidesz Petri Sarvamaa-nak, az Európai Parlament (EP) finn néppárti tagjának.

Nix Deutsch, viszont Angela Chamberlain 

Szerinte ki kellene zárni Deutsch Tamást az EP néppárti frakciójából a gestapós és ávéhás nyilatkozata miatt (ez az ügy a jövő héten kerül újra terítékre), nemrég pedig azt bizonygatta:

Angela Merkel német kancellár olyan messzire ment a brüsszeli kompromisszumkeresésben a renitens magyarokkal és lengyelekkel, hogy „Chamberlain-pillanatát” élte át.

Neville Chamberlain volt az a brit miniszterelnök, aki 1938-ban még – nem túlságosan értve az idők szavát – boldogan lobogtatta az Adolf Hitler náci diktátorral Csehszlovákiáról kötött megállapodását.  

Sarvamaa ugyanakkor leszögezi: mindamellett nem hasonlítja sem Orbán Viktor magyar, sem pedig Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt Hitlerhez, és az európai helyzetet sem látja olyan súlyosnak, mint amilyen az 1930-as években volt. 

Ezek fényében talán meglepő: a finn politikus most elégedett a csütörtöki, brüsszeli kompromisszummal, amelynek eredményeképpen az uniós csúcson Orbán Viktor és lengyel kollégája egy-két év mentességet kapott a jogállamisági rendelet – az EU demokrácia-furkósbotja – alkalmazása alól. 

Új korszak a jognak asztalánál 

Sarvamaa – aki az EP részéről kitárgyalta a jogállamisági rendeletet a tagállamok tanácsával – az Indexnek nyilatkozva úgy látja: 

Az EU-csúcs nyilatkozata semmilyen jogi érvénnyel nincs a szabályozásra, amelyet kitárgyalt a tanács és a parlament. egyszerűen egy olyan dokumentumról van szó, amellyel magyarország és lengyelország az arcát menthette. 

Szerinte 

  • jottányit nem engedtek a (magyar és lengyel) vétóköveteléseknek
  • a jogállamisági rendeleten egy betűt sem változtattak
  • az ugyanúgy hatályba lép 2021. január 1-jén, mint ahogy tervezték
  • igaz, hogy nem szereznek neki érvényt, amíg az Európai Bíróság állást nem foglal róla, de két hónapon belül akkor is a bírósághoz lehetne fordulni, ha ezt külön nem szögezték volna le, és akkor is meg kellene várni az ítéletet
  • ha már alkalmazzák a rendeletet, annak 2021. január 1-jéig visszamenőleges hatálya is lesz. 

Vagyis, ha bebizonyítják ezeket, számon kérhetőek lesznek a sajtószabadság és a bírói függetlenség megsértésére vonatkozó állami szintű jogsértések, és büntetésül akár eu-pénzeket is meg lehet vonni.

Mindezek alapján a finn politikus az Indexnek úgy vélte: 

2021-től új korszak kezdődik az európai jogállamiságban.

Mindamellett arról már két napja is írtunk: az Európai Bíróság ítélethozatalára akár két évet is kell majd valószínűleg várni, hacsak gyorsított eljárást nem rendelnek el. 

(Borítókép: Petri Sarvamaa. Fotó: Juha ROININEN / petrisarvamaa.eu)