Zelma, Rajmund
7 °C
11 °C

Izraeli elemző az Indexnek: Netanjahu mindenáron hatalmon akar maradni

2021.01.01. 16:25 Módosítva: 2021.01.01. 16:30
A személyes érdekét mindenki a közéredek elé helyezi. Ez nem vall túl érett vezetői magatartásra, de ez van. Ugyanezért nincsen alkotmányunk sem – mondta az Indexnek az izraeli politikai rendszer bénultságáról Dahlia Scheindlin. Az egyik legismertebb izraeli elemzőt és politikai tanácsadót telefonon kérdeztük.

Két éven belül immár negyedszer tartanak parlamenti választásokat Izraelben, miután megbukott a kormány; az újabb előre hozott voksolást márciusban rendezik. Miért nem tud Izrael megszabadulni az örökös politikai bénultságtól? 

Az egyik válasz az, hogy túl sok nálunk a párt, ezért nagyon töredezett a politikai rendszerünk, a kormánykoalícióhoz pedig rendszerint több pártra van szükség, mint amennyit egy stabil koalíció elviselne. Ez a hosszú távú magyarázat. De van két rövid távú ok is. Egyrészt a jelenlegi politikai helyzetben nem is tud stabil többség kialakulni: a Benjamin Netanjahu kormányfő Likud pártjával szembeni Netanjahu-ellenes tábor sem elég nagy, és belülről is töredezett. Másfelől pedig

Netanjahu mindent elkövet, hogy hatalmon maradjon; mindig úgy keveri a kártyákat, hogy aláássa az ellene indított korrupciós eljárásokat, amelyek hamarosan tárgyalási szakaszba lépnek.

A kneszet (az izraeli parlament – a szerk.) feloszlatásával Netanjahu elérte, hogy ne kelljen átadnia a kormányrudat Beni Gancnak, a Kék-fehér (centrista pártszövetség – a szerk.) vezetőjének, ami pedig része volt a koalíciós megállapodásnak. A legtöbben úgy vélik, Netanjahu eleve nem akarta betartani ezt. 

Ha ennyire rossz a választási rendszerük, miért nem váltanak olyanra, amely kényelmes kormánytöbbséget eredményezhet?

Ennek az egyik oka az, hogy ahányszor ez felmerül a törvényhozásban, rögtön el is hal, mert a politikai erőknek, különösen a kisebb pártok képviselőinek nem fűződik érdekük az arányos képviseleti rendszer gyengítéséhez.

A személyes érdekét mindenki a közérdek elé helyezi. Ez nem vall túl érett vezetői magatartásra, de ez van. Ugyanezért nincs alkotmányunk sem.

De van egy másik magyarázat ebben az esetben is, ez pedig az izraeli társadalom rendkívüli sokszínűsége. A választók láthatóan ragaszkodnak hozzá, hogy a pártjuk az identitásuk megjelenítője is legyen egyben. Izraelben nagyon erős az identitáspolitika. Az izraeliek nemzedékeken át hozzászoktak, hogy olyan politikai választási lehetőségük van, amely úgy illik rájuk, mint egy kényelmes öltöny. Ilyenformák a választók maguk is széttöredeztetik a politikai rendszert. Voltak próbálkozások a parlamenti bejutási küszöb emelésével vagy a közvetlen kormányfőválasztással, de ezek nem eredményeztek áttörést. 

Trónkövetelők a kapuk előtt 

Netanjahu 71 évesen az izraeli politika nagy túlélője: csaknem 12 éve egyfolytában miniszterelnök úgy, hogy a '90-es években is betöltötte korábban a tisztséget. Ganc viszont a nagy lúzernek tűnik: beígérték neki a kormányfőséget, amire ezek szerint talán esélye sem volt, hogy bármikor is az ölébe hulljon. Őt  talán most örökre elveszítette Netanjahu mint  potenciálisan új koalíciós partnert... 

Nézze, az elmúlt években az izraeli centrumnak eleve nem sok esélye volt a jobboldallal szemben, és most talán még annyi sincs. A centrumot gyakran összemossák a baloldallal – nem is alaptalanul. Liberálisok, szorgalmazzák az állam és az egyház szétválasztását, erősen elmozdulnának a kétállami megoldás irányában a palesztinkérdésben: ezek nem túl népszerű álláspontok egy olyan országban, ahol a népesség valamivel több mint fele jobboldali érzelmű.

Éppen ezért most a jobboldalon belüli vetélkedést érdemes figyelni, azt, hogy lesz-e Netanjahunak sikeres kihívója. AZ EGYIK LEGÚJABB ILYEN ASPIRÁNS NAFtALI BENNETT, AZ ÚJ JOBBOLDAL VEZETŐJE. ő az erősen nemzeti érzelmű szavazókra, így a zsidó telepesekre épít. 

Ez elég erős választói bázis. De más trónkövetelő is van, mint Gideon Sza'ar volt likudos politikus, aki Új Remény néven alapított pártot. 

Járvány- és népszerűségi görbék 

Van-e szerepe a politikai erőviszonyokban a koronavírus-járvány kezelésének? A 9 milliós országban most óriási oltási kampány zajlik, tavaly több mint 400 ezren fertőződtek meg, és több mint háromezren haltak bele a kór szövődményeibe. Jól jön-e ki a helyzetből Netanjahu? 

Ezt nehéz még megmondani. De azt láttuk, hogy az eddigiekben a járvány kezelése erősen befolyásolta a felmérésekben a miniszterelnök megítélését. Az első hullám esetében, amikor sikerült a járvány számait leszorítani, a közvélemény elismerte Netanjahu erőfeszítéseit. A második hullámban viszont – amikor rosszabb számokat produkált – megcsappant a népszerűsége. A többit – hogy a javára írják-e az oltási kampányt vagy lesz-e harmadik hullám – meglátjuk majd. Személy szerint nem gondolom, hogy új szavazókat tudna nyerni a járványkezeléssel, a tönkrement kisvállalkozók – a boltosok, a plázaüzletek bérlői – például tombolnak.