Edina
2 °C
18 °C

Életbe lépett az új ukrán nyelvtörvény

GettyImages-457168962
2021.01.16. 20:45

Mától lép érvénybe a 2019. április 25-én elfogadott államnyelvi törvény 30. cikkelye. Ez kötelezővé teszi az államnyelv használatát mindennemű szolgáltatói szféra számára, és ebbe beletartoznak az internetes platformok is.

Ukrajna Legfelsőbb tanácsa még Petro Porosenko, volt ukrán elnök idején szavazta meg a törvényt, amelyet 278 képviselő támogatott.

Az országban 2019. július 16. óta a repülőterek, vasútállomások és autóbusz-megállók neve csak ukránul lehet kiírva, és az ügyintézés is csak államnyelven történhet.

Ismert azonban, hogy Volodimir Zelenszkij elnökválasztási kampányában kilátásba helyezte többek között a nyelvtörvény felülvizsgálatát, ehhez képest az ellenzéki oroszbarát erő képviselői támadták meg azt a taláros testület előtt, így beadványuk egy helyben topog. A regnáló hatalom részéről nem lehet felfedezni semmilyen politikai szándékot a jogszabály felülvizsgálatára, illetve annak módosítására vonatkozóan − írta a Kárpáti Igaz Szó.

Mi az, ami változik a törvény hatályba lépésével?

  • A tulajdonos minden formájú vállalkozásának, intézményének és szervezetének, a vállalkozóknak és más üzleti szervezeteknek ukránul kell szolgáltatásokat nyújtaniuk, valamint az áruval kapcsolatos információkat is államnyelven kell közölni, ez az online áruházakra is érvényes.
  • Az árcédulák, utasítások, műszaki jellemzők, jelölések, jegyek és menük tájékoztatói szintén ukrán nyelven kell hogy legyenek.
  • Az Ukrajnában bejegyzett e-kereskedelmi szervezeteknek biztosítaniuk kell a törvényben előírt összes információ állami nyelven történő rendelkezésre bocsátását.
  • Az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos állami nyelvű információk más nyelveken is közzétehetők, viszont ebben az esetben az ukrán információ mennyisége nem lehet kevesebb, mint a fogyasztóvédelmi törvény által előírt kötelező mennyiség.
  • Amennyiben az ügyfél ragaszkodik hozzá, a kiszolgálás történhet más nyelven is, ha azt mindkét fél bírja.
  • Az állami nyelven nyújtott, árukkal, építési beruházásokkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos információkban a törvény megengedi szavak, rövidítések és szimbólumok használatát az angol, latin és görög ábécé betűivel.

A változások azonban nemcsak a kereskedelmet érintik, hanem az oktatási szolgáltatásokra (klubok és szakkörök), az orvosi ellátásra, valamint a szociális szolgáltatásokra is.

A törvényt a Velencei Bizottság is vizsgálta, szerintük rendkívül fontos a megfelelő egyensúly megteremtése a nyelvpolitikában, mert csak így lehet elkerülni, hogy a nyelvi kérdés az Ukrajnában élő etnikai csoportok közötti feszültség forrásává váljon. Elismerték továbbá, hogy a nyelvpolitika rendkívül összetett, érzékeny és átpolitizált kérdés Ukrajnában, különös tekintettel az Oroszországgal folytatott konfliktusra.

Tekintettel az ukrán nyelv korábbi elnyomására a Velencei Bizottság megérti az ukrán állami nyelvhasználat előmozdításának szükségességét − írja a kárpátalja.ma. Korábban a lapnak Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke hangsúlyozta a törvénnyel kapcsolatban:

Az ukrán oktatási minisztérium úgy gondolja, hogy a kisebbségek számára az anyanyelv, az egy idegen nyelv, ezért erre külön óraszámot nem irányoz elő. Vagy esetleg azt nem akarja, hogy egy harmadik idegen nyelvet is megtanuljanak a gyerekek, ami a 21. században természetes lenne.

Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) tudományos főmunkatársa a törvénnyel kapcsolatban ezt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek:

Ez a törvény a magánbeszélgetések és az egyházi szertartások kivételével kizárólagossá tette az államnyelv használatát az államigazgatásban, a közéletben, a kultúrában és a sportban, illetve kvótákhoz kötötte a kisebbségi nyelvek használhatóságának mértékét a tömegtájékoztatásban és az oktatásban.

Kiemelte továbbá, hogy mivel a 2017-ben elfogadott oktatási törvény szembement Ukrajna előző nyelvtörvényével (amely azóta megsemmisítésre került), szükség volt az új államnyelvi törvényre. A 2012-es nyelvtörvény szerint ahol egy adott kisebbségi nyelv anyanyelvi beszélőinek aránya eléri vagy meghaladja a tíz százalékot, ott a közigazgatási egységeknek a területén az államnyelv mellett hivatalos nyelvként használható a kisebbségi nyelv is.

A rendelet szerint pénzbírsággal csak 2022. július 16-tól büntethetnek a szabálysértésért, addig viszont nem róhatnak ki pénzbüntetést még azért sem, ha egy ukrán nyelvű ügyfelet nem hajlandó vagy nem tud valaki ukrán nyelven kiszolgálni.

A most hatályba lépő törvény több részből áll, amelyek fokozatosan lépnek majd hatályba. Bizonyos rendelkezések 2019. július 16-ától életbe léptek már, de vannak olyan cikkelyek is, amelyek 2030-ban válnak hatályossá.

Csernicskó István nyelvészprofesszor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora a kárpátalja.mának azt nyilatkozta:

Egyértelmű, hogy az állam nem azt az utat választja, hogy párbeszédet folytatva az állampolgáraival megteremti az államnyelv támogatásának feltételeit, hanem arra akar minket erővel és erőszakkal rákényszeríteni, hogy mindig, mindenhol, minden körülmény között ukránul beszéljünk.

Emlékeztetett továbbá arra, hogy Ukrajna vállalta, hogy megengedi vagy bátorítja a kisebbségi nyelvek használatát a helyi önkormányzatok ülésein, amikor csatlakozott az Európa Tanácshoz. Hozzátette:

Tehát ne essünk túlzásba. Az, hogy ukránul kell, nem jelenti azt, hogy más nyelven nem szabad.

(Borítókép: Buszállomás az ukrajnai Dnyipropetrovszk városában 2014-ben. Fotó: Brendan Hoffman / Getty Images)