Albin
0 °C
10 °C

Joe Biden csatája most kezdődik igazán

GettyImages-1230457865
2021.01.21. 05:58
A politikai elit, az intézmények, de még kulturális, civilizációs szinten is erősen megosztott az amerikai társadalom – mondta az Indexnek Csizmazia Gábor Amerika-szakértő. A most beiktatott demokrata elnöknek nehéz lesz teljesítenie egyik legfontosabb kampányígéretét, az egység létrehozását.

„Nemzeti összefogás” 

– ez a Magyarországon végletekig elhasznált politikai mantra most az Egyesült Államokban hódít. Az erősen megosztott amerikai társadalom egyesítése Joe Biden szerdai beiktatásán is visszatérő téma volt. A tegnap hivatalba lépett elnök már a tavalyi kampány során hangsúlyozta a belső feszültségek súlyosságát, ami a választási procedúra végére sürgősen megoldandó feladattá lépett elő. Talán erre utal az is, hogy a hagyományosan nagyszabású, showelemekkel bővített beiktatási ceremónia hangulata némileg fakóbbra sikerült a megszokottnál.

A szélsőséges trumpisták január 6-i, a Capitolium ellen indított ostroma miatt a Nemzeti Gárda mintegy huszonötezer fegyverese őrizte a rendet a fővárosban, az eseményen pedig – részben a járványra hivatkozva – az ilyenkor megszokott többmilliós tömeg helyett mindössze kétezer ember vehetett részt.

A demokraták azért jelölték Joe Bident, mert benne látták azt a politikust, aki képviselheti az egység gondolatát. Biden mögött azonban egy szivárványkoalíció alakult ki a demokraták táboraiból. Ezért bármit is mond, saját csapatán belül is szembesülnie kell megosztottsággal

– mondta el az Indexnek Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének munkatársa. A szakértő szerint a társadalmi elit szintjén már számos, az összefogást akadályozó jelenség megmutatkozott. „A demokrata tábor baloldali, szocialista szárnya abban érdekelt, hogy a radikális trumpistákat összemossák a távozó elnök teljes szavazótáborával.

Ez azt jelenti, hogy nagyjából 74 millió választót egy ötezer fős csoport alapján ítélnek meg” – folytatta a szakértő. Chuck Schumer demokrata szenátor a Capitoliumot megrohamozó trumpistákat a légitársaságok tiltólistájára tette volna, a politikus ezt a Szövetségi Nyomozóirodától, az FBI-tól követelte. De nemcsak a politikai elit, hanem a média szintjén is megjelentek az összefogással nehezen összeegyeztethető hangok. Max Boot, a Washington Post publicistája például a napokban felvetette, hogy

nem elég Donald Trump Twitter-fiókját letiltani, de a Biden adminisztrációnak a jobboldali Fox News szerkesztőségét is be kellene zárnia.

A múlt héten pedig a New York University munkatársa értekezett arról, hogy a Trumpot támogató színes bőrű és latin közösség megemelkedését a „sokfajú fehérség” (multiracial whiteness) fogalmával kell értelmezni. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy hiába tartozik valamilyen kisebbségi etnikumba egy Trump-szavazó, ő akkor is fehérnek minősül. A szintén a Washington Postban közölt publicisztika persze hatalmas botrányt kavart. De a beiktatási ceremóniára szervezése is a társadalmi megosztottság jegyében zajlott. Egyik műsorában az MSNBC hírcsatorna például azzal foglalkozott, hogy

a Nemzeti Gárda kivezényelt fegyveresei nagy többségében fehér férfiak, vagyis többségében Trump-szavazók. ezért a biztonságért felelős alakulatok lojalitása igencsak megkérdőjelezhető.

Ezzel összefüggésben egyébként az FBI átvilágította a kivezényelt katonák egy részét. Ezek a történések persze a társadalmi szövet egységesítésére nem gyakorolnak jótékony hatást. Kérdésünkre a szakértő elmondta: a Biden-adminisztráció nem fogja büntetni a Trump-szavazókat, ugyanakkor a Capitolium ostroma várhatóan még jó ideig hivatkozási pont lesz a kormány politikájában. Konfliktusforrás lehet, hogy ezzel összefüggésben előjöhetnek az olyan örökzöld témák, mint a fegyverviselés szigorításának kérdése. 

Biden dolgát bonyolítja, hogy a megosztottság nemcsak a társadalmi elitben, de az intézményekkel, a választási rendszerrel szemben, sőt kulturális, civilizációs szinten is megjelenik.

Korábban Magyarországon is volt vita arról, ki hordhat kokárdát. Az Egyesült Államokban a helyzet sokkal súlyosabb, ott alapértékek, nemzeti ünnepek létjogosultságáról folyik a vita

– folytatta a szakértő. Ennek fontos eleme volt a The New York Timesban közölt cikksorozat, az úgynevezett 1619 Project. Ebben Nikole Hannah-Jones újságíró vezetésével a szerzők amellett érveltek, hogy az Egyesült Államok létrejöttét valójában nem az 1776. július 4-én elfogadott függetlenségi nyilatkozathoz, hanem 1619-hoz, az első afrikai rabszolgák behurcolásához kell kötni. A rendőri brutalitás ellen, a színes bőrű amerikaiak mellett kiálló Black Lives Matter mozgalom eszmeiségét tápláló projekt üzenete, hogy az Egyesült Államokban rendszerszintű a rasszizmus, ami az ország megalakulásáig visszavezethető.

A revizionista nézetekre válaszul Trump egy bizottságot jelölt ki, hogy megjelenjen egy republikánus állásfoglalás ebben a kultúrharcban

– tette hozzá Csizmazia Gábor. A szakértő elmondta, 1776 Report címen 45 oldalas jelentés készült, amit január 18-án, vagyis napokkal Joe Biden beiktatását megelőzően hozták nyilvánosságra, az anyag azonban nem érte el a közvélemény ingerküszöbét. 

Borítókép: Getty Images Hungary Fotós: Jon Cherry