Kázmér
-2 °C
15 °C

Az Európai Parlament bizottsága előtt a Benes-dekrétumok

2021.01.26. 14:05

A Benes-dekrétumokat fenntartó szlovákiai jogszabály ellen benyújtott civil kezdeményezésekről tartott meghallgatást az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága – számolt be az MTI. A kezdeményezések célja, hogy az Európai Unió érdemben foglalkozzon

a jelenleg is érvényes, diszkriminatív intézkedéseket tartalmazó dekrétumokkal, továbbá gyakoroljon nyomást az azokat fenntartó jogszabályok megszüntetése érdekében.

A szlovákiai jogszabály ellen Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője és Juhász Imre európai jogi szakjogász még 2012-ben nyújtott be civil kezdeményezést az EP petíciós bizottságának. A másik, 2014-es beadvány benyújtói, Práznovszky Miklós érsekújvári ügyvéd és Thajnay Mária, az Emberi Jogok Közép-európai Bizottságának főtitkára az emberi jogi kérdések mellett a szlovákiai kárpótlási rendszer hiányosságaira hívják fel a figyelmet a dekrétumokkal kapcsolatban.

A keddi meghallgatáson Hahn-Seidl Alida hangsúlyozta:

a nyíltan diszkriminatív Benes-dekrétumok formailag és tartalmilag is hasonlóságot mutatnak a második világháború idején a zsidósággal szemben alkalmazott törvényekkel.

Mint kifejtette, ezek magukban foglalják az állampolgárságtól, valamint a vagyontól és földtulajdontól való megfosztást, a közalkalmazottak elbocsátását, a nyugdíjak és szociális juttatások megvonását, a kulturális és társadalmi egyesületek feloszlatását és vagyonuk elkobzását, bankbetétjeiknek befagyasztását.

Az alapvető jogsértést az okozza a dekrétumok tekintetében, hogy a szlovák nemzeti tanács 2007 szeptemberében határozatot fogadott el, amellyel a dekrétumok összességét megkérdőjelezhetetlennek és megváltozhatatlannak nyilvánította. A határozat által a dekrétumok a szlovák jogrend részét képezik. Alkalmazásukkal az érintettek hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, amelyet a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egyik, 2020-ban hozott ítélete is megerősít – emlékeztetett a képviselő.

Arra hívta fel továbbá a figyelmet, hogy a dekrétumokra hivatkozva folytatott közigazgatási és bírósági eljárások alkalmával súlyosan diszkriminatív, etnikai és nemzeti hovatartozás alapján az érintettek alapvető jogait sértő döntések születnek szlovákiában még ma is.

Juhász Imre a felszólalásában hangsúlyozta: a dekrétumok komoly jogsértést jelentenek. Emlékeztetett, hogy a diszkrimináció bármely formája tiltott az Európai Unióban. A petíció által elindult vita arról szól, hogy a kollektív bűnösség, a kollektív büntetés elfogadható-e a 21. századi Európai Unióban – tette hozzá.

A Benes-dekrétumok olyan, a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó rendeletek, amelyeket Eduard Benes egykori köztársasági elnök hozott a nemzetállam megteremtése címén. A több mint száz határozatból 13 az ország területén élő magyarok és németek kollektív bűnösségét rögzítette és ez alapján alapvető polgári jogaiktól és vagyonuktól fosztotta meg őket.