Antal, Anett
16 °C
23 °C

Diplomáciai nehézfegyver lett a Fudan Egyetem budapesti campusa

2021.02.10. 11:47 Módosítva: 2021.02.10. 12:50
Fontossá vált Peking számára a sanghaji Fudan Egyetem budapesti campusának megvalósítása, a beruházás a 17 + 1 Együttműködés keddi csúcstalálkozóján is kiemelt téma volt. Míg azonban Hszi Csin-ping kínai elnök hosszasan méltatta a budapesti projektet, Orbán Viktor miniszterelnök csak egyetlen mondatban említette meg. Az Index úgy értesült, hogy a diplomáciai magas labdát belső széthúzások miatt nem tudta lecsapni a magyar fél.

Nem a magyar, hanem a kínai fél vetette fel a Fudan Egyetem Budapestre tervezett campusának témáját a keddi, 17 + 1 Együttműködés csúcstalálkozóján – értesült az Index diplomáciai forrásból. Ahogyan arról már korábban írtunk, a sanghaji elit egyetem Budapesten nyitná meg első külföldi campusát, a legfrissebb hírek szerint a beruházás 2024-re készülhet el. A képzésnek otthont adó ingatlan megvásárlásához egyébként 821 millió forintos támogatást biztosít a magyar kormány, de az együttműködés komoly politikai hátszelet is élvez. Orbán Viktor miniszterelnök 2019-ben személyesen tárgyalt a Fudan delegációjával Budapesten, míg Matolcsy György jegybankelnök a kezdetektől pártfogolja az oktatásügyi projektet.

A kezdeményezés híre a nemzetközi sajtót is bejárta, logikus tehát, hogy a kínai diplomácia a 17 + 1 Együttműködés kiemelt projektjeként tálalná a Fudan Egyetem budapesti campusát.

Különösen, miután a Kínát és a közép-kelet-európai térség tizenhét országát felölelő nemzetközi kezdeményezés az elmúlt években a fáradtság jeleit mutatja. Komolyabb beruházás a 17 + 1 Együttműködésben résztvevő, európai uniós tagállamokban eddig nem is valósult meg, mivel a nyugati világ a kezdetektől gyanakvással tekint a Peking által kezdeményezett nemzetközi projektre. Jó példa erre a Belgrád–Budapest vasútvonal felújítása, amelynek magyarországi szakasza – részben Brüsszel gáncsoskodása miatt – eddig el sem kezdődhetett.

Orbán Viktor kormányfő (j) és Hszü Ning-seng, a sanghaji központú Fudan Egyetem rektora (b2) tárgyal a karmelita kolostorban 2019. október 31-én
Orbán Viktor kormányfő (j) és Hszü Ning-seng, a sanghaji központú Fudan Egyetem rektora (b2) tárgyal a karmelita kolostorban 2019. október 31-én
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI

Kedden tartotta idei csúcstalálkozóját a 17 + 1 Együttműködés, ez alkalommal különösen alacsony érdeklődést mutattak a közép-kelet-európai országok. Mintegy hat ország csak miniszteri szinten képviseltette magát, a kínai diplomácián így különösen nagy volt a nyomás tartalommal feltölteni a találkozót. Peking napirendre vette a Fudan Egyetem ügyét. Megnyitó beszédében Hszi Csin-ping kínai államfő külön kitért a beruházásra, mint fogalmazott:

Kína támogatni fogja a Fudan Egyetem magyarországi campusának megalakítását, ezzel is elősegítve a kulturális, oktatásügyi és turisztikai együttműködést a közép- és kelet-európai térség országaival.

A kínai állami média ráadásul külön cikkben foglalkozott a beruházással, az angol nyelvű China Daily pedig a budapesti campusszal kapcsolatban azt írta: Hszi Csin-ping bejelentette, hogy az oktatásügyi együttműködés fellendítése érdekében Peking idén felsőoktatási kerekasztalt szervez a közép- és kelet-európai országokkal. 

Bár Budapest a kezdetektől nagy támogatója a 17 + 1 Együttműködésnek, a Fudan Egyetemmel folytatott tárgyalások adta lehetőségről mintha lemaradt volna a magyar diplomácia. Az MTI beszámolója szerint Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozón a kínai vakcinát méltatta, és a világjárványra helyezte a hangsúlyt – igaz, a sajtóban megjelent előzetes szakértői vélemények is egyöntetűen az egészségügyet jelölték meg a csúcstalálkozó legfontosabb témájaként. Diplomáciai malőrről árulkodik ugyanakkor, hogy miközben Peking az oktatásügyi együttműködésre helyezte a hangsúlyt, a magyar kormányfő egyetlen mondatban említette a Fudan Egyetem budapesti beruházását.

Ennek persze nincs végzetes következménye, hiszen a nemzetközi fórumok éppen az eltérő álláspontok, prioritások megvitatására szolgálnak. Az Index azonban úgy értesült, hogy a kormányon belüli széthúzások miatt maradhatott el a Fudan Egyetem beruházásának hangsúlyozása.

Egyik diplomáciai forrásunk arról számolt be, hogy az egész beruházás sorsa a keddi csúcstalálkozón dőlt el. Eddig ugyanis politikai marakodások miatt annak megvalósulása sem volt biztos.

Egy másik, a magyar és a kínai oktatási kapcsolatokra rálátó forrásunk azonban cáfolta a budapesti campus mögötti politikai konfliktus, elmondása szerint a kormányban egyetértés volt a Fudan Egyetem megvalósítását illetően. Azt ugyanakkor megerősítette, hogy az államigazgatás alacsonyabb szintjein mindig is sok konfliktus övezte a beruházást.

Bár ezt nem szokás nyíltan kimondani, ennek részben ideológiai okai vannak. Hiába foglalja el a nemzetközi felsőoktatási rangsor harmincnegyedik helyét a sanghaji Fudan Egyetem, sok magyar tudományos döntéshozó továbbra is a Kínai Kommunista Párt európai hídfőállását látja a budapesti campusban

– fogalmazott forrásunk. A Fudan Egyetem egyelőre kettős diplomát adó programokat indított a Corvinus, a Budapesti Műszaki, a Semmelweis Orvostudományi és az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a budapesti campus megépülését követően később önálló képzéseket indítanak. Bár a tudományos szférában megjelent akadályokat lassan sikerül a beruházás mellett lobbizóknak elbontaniuk, az állami gépezeten belüli személyes ellentétek tovább nehezítik a projekt végrehajtását. Az együttműködést a Fudan Egyetemmel ugyanis a Magyar Nemzeti Bank indította el, amit később a kormány részéről az Innovációs és Technológiai Minisztérium vett át. A Külgazdasági és Külügyminisztérium nem gazdája a beruházásnak, miközben a projektnek komoly diplomáciai jelentősége van.

„Márpedig a KKM Kína-főosztálya, És a projektért felelős más szakértők között nem felhőtlen a viszony, ami nem egyszer okozott gondot a budapesti campusszal kapcsolatban”

– fogalmazott. Hozzátette: a keddi csúcstalálkozón is ilyen személyes konfliktus miatt vezetett félreértéshez. 

Borítókép: Orbán Viktor kormányfő (j) és Hszü Ning-seng, a sanghaji központú Fudan Egyetem rektora (b2) tárgyal a karmelita kolostorban 2019. október 31-én. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher