Lujza
-1 °C
13 °C

Mianmar: szankciókat sürgetett az ENSZ emberi jogi tanácsa

2021.02.12. 18:15

Egyre több jelentés, fényképes bizonyíték tanúskodik arról, hogy Mianmarban gyarapodnak az emberi jogsértések, amióta a délkelet-ázsiai ország hadserege február 1-jén átvette a hatalmat. 

Az ENSZ emberi jogi tanácsa pénteki rendkívüli ülésén ismertette megállapításait, melyek szerint az ország rendvédelmi erői

  • több mint 350 embert tartóztattak le a katonai puccs óta,
  • közülük sokakat „megkérdőjelezhető indokkal″ helyeztek fogságba,
  • a gumilövedékek mellett már éles lőszert is használtak a puccs ellen tüntetőkkel szemben,
  • drákói intézkedéseket hoztak a véleménynyilvánítás korlátozására,
  • folyamatosan nő a katonaság jelenléte az utcákon.

Fontos megjegyezni, hogy arról nem érkeztek hírek, hogy a biztonsági erők a tiltakozókra gólyózáport zúdítottak volna, ám nagy felháborodást keltett a többek között az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet és a BBC által is felkarolt eset.

Az incidensről felvétel is készült, melyen az látszik: fegyverdörrenés után egy nő összeesik. A legutóbbi hírek szerint állapota kritikus, az életéért küzd. Emellett számos más felvétel járta be a világhálót, melyeken a rendőrség éles lőszert látszik használni, halálos áldozatokról azonban nem érkeznek jelentések. 

Ezeknek az információknak a fényében Thomas Andrews, az ENSZ emberi jogi nyomozója felszólította a Biztonsági Tanácsot, fontolja meg szankciók kivetését Mianmarra, egyebek közt fegyverembargó és utazási tilalom bevezetését javasolta. 

Andrews egyúttal szorgalmazta, hogy a világszervezet küldöttsége felkeresse az országot, de ezt a hadsereg eddig nem engedélyezte.

Nada an-Nasif, az ENSZ emberi jogi főbiztosának helyettese eközben a tüntetők bátorságát méltatta. „Ők jelképezik Mianmar jövőjét. Azt a jövőt, amelyet az igazságosság, a javak tisztességes elosztása és a különféle népcsoportok közötti harmonikus kapcsolatok jellemeznek" – mondta az MTI jelentése szerint.

Az emberi jogi főbiztosság 350 őrizetbe vett politikus, aktivista, újságíró, szerzetes és diák sorsát követi figyelemmel. A tisztségviselő támogatja a puccsistákkal szembeni szankciókat, de egyúttal felszólította a büntető intézkedéseket fontolgató országokat: ügyeljenek arra, hogy azok ne a civileken csapódjanak le. A humanitárius segítségnyújtásnak folytatódnia kell – hangsúlyozta an-Nasif. 

Egy az Európai Unió és Nagy-Britannia által benyújtott határozattervezet egyebek mellett azt követelte, hogy a hadsereg azonnal és feltételek nélkül engedje szabadon a házi őrizetben álló korábbi mianmari vezetőt, Aung Szan Szú Csít, valamint a polgári kormány más magas rangú tisztségviselőit, és vessenek véget az internet-korlátozásoknak

Míg az ENSZ válaszreakciója a puccsra várat magára, az Egyesült Államok szankcionálta a katonai hatalomátvétel szervezőit és közvetlen családtagjait. 

A mianmari hadsereg február 1-jén, a parlament ülése előtt néhány órával vette át a hatalmat, és őrizetbe vette az országot addig vezető Aung Szan Szú Csít, valamint több más magas rangú politikust. A lépést azzal indokolták, hogy a kormány nem reagált a katonaság választási csalásokra vonatkozó panaszaira.

Min Aung Hlaing, a mianmari junta vezetője egy héttel később szabad választásokat ígért és azt, hogy a hadsereg átadja a hatalmat következő választásokon nyertes politikai erőnek. A hadsereg egyéves rendkívüli állapotot vezetett be, és kinevezte az új kabinet tagjait.

Az elmúlt napokban válaszul folyamatossá váltak a több tízezres megmozdulások, és polgári engedetlenségi kampány kezdődött.