Elemér
0 °C
10 °C

Elfogadták az iszlamizmus elleni törvényt Franciaországban

GettyImages-1301805621
2021.02.16. 21:37

Első olvasatában nagy többséggel elfogadta a törvényhozás alsóháza a bírálói szerint „iszlámellenes” törvénytervezetet Franciországban.

A „köztársaság elveinek megerősítése” nevet viselő jogszabály célja a vallási és etnikai alapú szeparatizmust megakadályozni, vagyis azt, hogy egyes csoportok elszigeteljék magukat a francia társadalmon belül. 

A szigorúbb törvényi fellépést az iszlám radikalizmussal szemben Emmanuel Macron még októberben, egy héttel azután jelentette be, hogy brutálisan meggyilkolták Samuel Paty középiskolai tanárt, aki óráján megmutatta a Charlie Hebdo szatíramagazin Mohamed-karikatúráját. 

A törvény parlamenti vitáját még február elején kezdték meg, akkor Gérald Damien belügyminiszter, aki egyébként szószólója a szigorú intézkedéseknek, úgy érvelt:

Hazánk egy olyan szeparatizmus betege, amely közül a legjelentősebb, az iszlamizmus, a nemzeti egységet támadja. Ezzel a szöveggel a kormánytöbbség nem a vallások, hanem az iszlamista előrenyomulás ellen harcol.

A francia parlament alsóházában, ahol Macron-féle centrista párt, A Köztársaság Lendületben! (REM) van többségben, 347 igen, 151 nem és 65 tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. Ellene voksolt a jobboldal, mert szerinte nem elég hatékony az iszlamizmussal szemben, mert egyebek mellett nem tartalmazza az arcot elfedő viselet teljes betiltását. A baloldal pedig azt kifogásolta, hogy a törvény felerősíti az 5,7 milliós muszlim lakossággal szembeni diszkriminációt. 

A 70 passzust tartalmazó törvénytervezetet két hétig tárgyalták,

több mint 55 órán át. 144 módosítást hajtottak végre rajta. 

Ahhoz, hogy az törvényi erőre emelkedjen, még a francia szenátuson is át kell mennie, és Macronnak is el kell látnia szignójával. A jobboldali többségű szenátus március 30-án veszi szemügyre a dokumentumot, s bár hatalmában áll módosítani rajta, a várakozások szerint jóvá fogja hagyni. 

A Euronews összefoglalta, hogy milyen változásokat hoz magával az egyesek szerint a muszlim kisebbség „erőszakos” integrációját, mondhatni szekularizációját célzó törvény, ha életbe lép. 

Tüntetők 2021. február 14-én Párizsban
Tüntetők 2021. február 14-én Párizsban
Fotó: Geoffroy Van Der Hasselt / AFP

Leáldozóban a vallási iskolák kora

A francia kormány eredetileg kötelezővé akarta tenni minden gyereknek a közoktatásban való részvételt hároméves kortól, amivel csak a legkülönlegesebb eseteket leszámítva, teljesen eltörölte volna az otthontanulást. Ezt azzal indokolták a szigorítás támogatói, hogy számos szülő az otthontanulás leple alatt nem hivatalos vallási, sok esetben szalafista (az iszlám egyik ultrakonzervatív ága) iskolákba küldi a gyerekeit. 

A törvénytervezet jelenlegi formája enyhített ezen a ponton, most úgy rendelkezik, hogy

a szülőknek engedélyt kell kérni ahhoz, hogy gyermekeiket otthon taníthassák, és a HATÓSÁGOK megtagadhatják ezt tőlük.

Emellett a közoktatásban részt vevő diákokhoz hasonlóan az otthon tanulók is kapnak egy azonosító számot, hogy a hatóságok ellenőrizni tudják: valóban megfelelő oktatásban részesülnek-e.

Vigyázz, mit osztasz meg az interneten!

Bűncselekménnyé nyilvánítanák a személyes adatok közzétételét, ha azzal veszélyeztetik mások életét, mint ahogy az a meggyilkolt Samuel Paty esetében történt.

Az Ilyen jellegű cselekmények elkövetőit 3 év szabadságvesztéssel és 45 ezer euró (tizenhatmillió forint) pénzbüntetéssel sújthatnák. 

A törvény korábbi verziója ennél is szigorúbb büntetést helyezett kilátásba, ha köztisztviselőkről vagy közszolgáról osztanak meg személyes információkat. 

Az istentiszteleti helyek az istentiszteletre vannak

A 10 ezer euró (3,5 millió forint) feletti külföldi adományokat be kell jelenteni az adóhivatalnak. Ennek célja a külföldi befolyás visszaszorítása a franciaországi vallási intézményekben, például a mecsetekben. A radikálisnak ítélt vallási tanítókat pedig szankcionálhatják.

A törvény várhatóan felhatalmazza a hatóságokat arra is, hogy bármilyen vallási intézményt bezárjanak, ha ott a gyanú szerint más személyek vagy csoportok ellen uszítanak egyebek mellett vallási, etnikai vagy faji alapon. 

Pénz = hűség

Minden egyesületnek, amely állami támogatást kér, cserébe alá kell írnia egy szerződést, amelyben vállalja, hogy

fenntartja és elkötelezetten képviseli a köztársaság értékeit. 

Amennyiben a hatóságok úgy találják, hogy a szerződést az adott egyesület megszegte, az állami támogatást teljes egészében vissza kell terítenie. 

Marlène Schiappa nemi egyenjogúsági államtitkár erről azt mondta: biztosra kell menni, hogy

a köztársaság ellenségei egyetlen euró közpénzhez se jussanak hozzá. 

Maga a szerződés, amelyet minden támogatott egyesülettel alá akarnak íratni a kormány, még nincs kész, a következő hetekben kezdik meg a kidolgozását. 

A francia kormány továbbá azt akarja elérni, hogy ideiglenesen felfüggeszthessen egyesületeket, ha valamelyik tagjuk olyan cselekményt követ el, ami ezt indokolttá teszi.

A méltóság védelmében

Az eddiginél jóval szigorúbban lépnének fel az emberi méltóság megsértése ellen, különösen a nők esetében.

Először is betiltanák az úgynevezett szüzességi bizonyítványokat. 

Ezt a típusú igazolást a kényszerházasságok esetében kérik a házasulandó nőktől, ráadásul a szüzességi vizsgálatot általában férfiak végzik. 

A törvény sem a kényszerházasságokkal, sem a poligámiával nem elnéző. A hatóságok közbeléphetnek, ha felmerül a kényszerítés gyanúja, és jogukban állna megbizonyosodni arról, hogy nem külső nyomásra akarnak egybekelni az érintettek.

Ami a többnejűséget illeti, bárkitől megvonnák a tartózkodási engedélyét, ha kiderül, poligám kapcsolatban van. Persze a francia állampolgárok más kategóriába tartoznak, de a kormány utalt arra, hogy nem bánná, ha a gyakorlat megszűnne. A nemi egyenjogúsági államtitkár hangsúlyozta, hogy Franciaországban a házasság olyan előnyökkel jár, mint a nyugdíj, amitől eleshetnek a nők, ha a férjüknek több felesége van. 

A szekularizmus szent és sérthetetlen

Bármely személynek vagy cégnek, amely az államot képviseli, vagy annak megbízásában tevékenykedik,

tiszteletben kell tartania a szekularizmus elvét és a vallási semlegességet az közszolgáltatásban.

Ez például a vallási viseletek, például a fejkendő betiltását vonhatja maga után, de a nyilvános uszodáknál is eltörölnék azt a gyakorlatot, hogy vallási alapon külön idősávot tartanak fent a nőknek és a férfiaknak. 

Azt pedig még keményebben büntetnék, ha valaki vallási alapon kivételezést akar kicsikarni valamilyen szolgáltatóból. Tehát ha valaki megfenyegetne egy uszodaigazgatót,

azt öt év börtönnel és 75 ezer euró (csaknem 27 millió forint) pénzbírsággal büntethetnék. 

(Borítókép: Emmanuel Macron 2021. február 12-én. Fotó: Chesnot / Getty Images)