Andrea, Ilma
5 °C
11 °C

A CNN megfejtette az EU vakcinastratégiájának problémáját

2021.03.03. 08:30 Módosítva: 2021.03.03. 08:31

Széttöredezik az Európai Unió vakcinastratégiája, egyre több tagország fordul az unión kívüli partnerekhez, hogy az akadozó ellátás miatt Brüsszeltől függetlenül szerezzen be oltóanyagot.

Ezzel a felütéssel kezdi elemzését a CNN, amiben azt fejtegeti, hogy az unió egysége bomladozik a vakcinák központi engedélyeztetésének, beszerzésének és elosztásának lassúsága miatt. Éppen ezért az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által még nem engedélyezett oltóanyagokért folyamodnak egyes tagállamok, köztük Magyarország. 

Az oltás nem politikai kérdés, hatékonyság és megbízhatóság kérdése

– mondta Kovács Zoltán nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár az amerikai műsorszórónak adott interjújában. Magyarország volt az első uniós tagállam, amely vészhelyzeti engedélyt adott az orosz Szputnyik V oltóanyag, valamint a kínai Sinopharm-vakcina használatára.

Az uniós engedélyekkel nem bíró vakcinák használatát Kovács Zoltán azzal indokolta a CNN-nek, hogy az uniós stratégia az Egyesült Királysághoz, az Egyesült Államokhoz és Izraelhez képest csődöt mondott. A „brüsszeli bürokrácia” nem volt képes gyors és határozott megoldást találni a gyógyszergyárakkal kötött, a vakcinaszállításokra vonatkozó szerződések betartatására, így az oltási menetrend legalább két hónapos csúszásban van – fogalmazott.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az EU 447 milliós lakosságának eddig csak 5,5 százaléka kapta meg az első dózist. 

Hasonló véleményen lehet Sebastian Kurz is. A CNN emlékeztet, hogy az osztrák kancellár keményen bírálta az EU vakcinastratégiáját és az EMA-t a lassú engedélyeztetési folyamatért. A Pfizer/BioNTech oltóanyagát például hetekkel később engedélyezte az EU, mint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. Jóllehet az uniós tagországok vészhelyzet esetén sürgősségi eljárás keretében, ideiglenesen és korlátozott módon az EMA engedélye nélküli termékeket is forgalmazhatnak.  

Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője kedden emlékeztetett is, hogy a tagállamoknak a kezdetektől fogva lehetőségük volt a vakcinabeszerzésre az uniós stratégián kívül. 

Sebastian Kurz vélhetően ezt kihasználva készül arra, hogy függetlenedik a központi stratégiától a gyártási és engedélyezési folyamat lassúsága miatt. Kedden jelentette be, hogy Dániával és Izraellel közös együttműködés keretében nemzetközi vakcinagyártásba akarnak kezdeni.

Ezt azzal indokolta, hogy az koronavírus jelenlegi mutációi mellett fel kell készülni a lehetséges új variánsokra, a második generációs vakcinák gyártásában pedig nem lehet kizárólag az EU-ra támaszkodni.

Magyarországhoz hasonlóan más tagországok is próbálják az oltási menetrendet más forrásoktól szerzett vakcinákkal felgyorsítani. Szlovákia hétfőn adott vészhelyzeti engedélyt a Szputnyik V-re, és kétmillió dózist rendelt az orosz oltószerből. 

Az orosz oltóanyag gondolatával már Csehország is játszik, Miloš Zeman elnök közölte: jelezte Vlagyimir Putyin orosz államfőnek, hogy országa vásárolna a Szputnyik V-ből. Csehországban még egyéni hatáskörben nem engedélyezték az orosz szert, de Zeman nyilatkozata előrejelzi azt, hogy erre hamarosan sor kerülhet. 

Lengyelország sem tűnik elégedettnek az uniós stratégiával. Sajtójelentések szerint Andrzej Duda köztársasági elnök már meg is érdeklődte Hszi Csin-ping kínai elnöknél a kínai oltóanyag vásárlásának lehetőségét.  

Mindez úgy történik, hogy az Európai Bizottság közlése szerint 2,6 milliárd dózist kötött le, és ahhoz képest, hogy az EU jogi vitába keveredett az AstraZenecával az ellátás lelassulása miatt, a nyugati tagországokban alig fogyott a brit–svéd cég oltóanyagából.