Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Stefánia
2 °C
9 °C

Politico: Magyarország utolsó az unióban a beadott vakcinák arányában

2021.03.10. 17:03
Bírálatok össztüzét zúdították az Európai Bizottságra uniós tagállamok az európai vakcinaprogram lassúsága miatt, pedig ezért maguk a tagországok is felelősek. Hiába állnak rendelkezésre a vakcinák, számos tagállam nem használja fel őket, sok esetben a hűtőben porosodnak a már leszállított dózisok. Az uniós ügyekkel foglalkozó Politico szerint Magyarország sem kivétel ez alól, és ahhoz képest, hogy az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinák mellett megkezdte az oltást az orosz és a kínai szerekkel is, a beadott vakcinák arányát tekintve utolsó helyen kullog az Európai Unióban.

Túl lassú volt a vakcinabeszerzés és az oltóanyag központi engedélyezése, mindennek tetejében túl kevés szállítmány érkezett az unióba – ilyen bírálatokat vágnak az Európai Bizottság fejéhez az oltóanyagok központi beszerzését és elosztását bíráló uniós politikusok. Olaf Scholz német pénzügyminiszter az egész folyamatról lényegre törően állítólag azt mondta:

az EU vakcinaprogramja egy „szarkavalkád”.

Magyarország is kritizálta az EU-t a lassúságért, ezért nemzeti hatáskörben az Európai Unión kívüli partnerekhez folyamodott vakcinákért. Ennek ellenére a rendelkezésre álló vakcinák közül Magyarországon a Szputnyik V mennyisége elenyésző, a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca és a Moderna mellett a kínai Sinopharm oltóanyaga áll rendelkezésre a legnagyobb számban. Utóbbi 32,4 százalékát adja az összes rendelkezésre álló vakcinának, a Szuptnyik V aránya mindössze 3 százalék.

Mégis, az uniós vakcinafelhasználást elemző Politico-cikk szerint

ami a rendelkezésre álló és a beadott vakcinák arányát illeti, Magyarország utolsó az Európai Unió tagországai között, ugyanis csak a rendelkezésre álló oltóanyag 56 százalékát használta fel.

Erre reagálva Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár „álhírnek és hazugságnak” minősítette a Politico cikkét, mondván, a magyar oltási program az egyik legeredményesebb Európában, hazánk a második az uniós ranglistán a lakosságarányos átoltottságban, és a magyarok 11 százaléka már be van oltva, szemben a hatszázalékos átlaggal.

Az államtitkár szerint a magyar eredmény nyilvánvalóan sokak szemét szúrja, mert igazolja, hogy Magyarország helyes döntést hozott, amikor „az elhibázott brüsszeli vakcinabeszerzést felismerve” nemzeti hatáskörben is szerzett be vakcinákat.

Európai jelenség: hűtőben veszteglő vakcinák

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az AstraZenecára hárította a felelősséget, mondván, hogy a brit–svéd vállalat a ludas a lassú oltási kampány miatt, mivel az év első negyedében mélyen alulteljesítette a szállítási ígéreteit. 

Az oltási kampányban tapasztalható lassúságért azonban nem feltétlenül az Európai Bizottság vagy az AstraZeneca a felelős. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb oltási adatai alapján maguk a tagállamok is hibásak – fejtegeti a Politico. 

Az AstraZeneca valóban mélyen alulteljesített. Március végéig a cég eredetileg 80–100 millió dózis leszállítását tervezte, majd gyártási nehézségek indokával ezt a mennyiséget 40 millióra csökkentette. Ezt a célt sem sikerült teljesíteni, az AstraZeneca az EU-t csupán 9 millió adaggal látta el február végéig. 

Csakhogy az EU-tagországok egy része nem is használja el a brit–svéd vakcinát, amelyet már megkaptak. Bár a vakcinák egy bizonyos számát szándékosan visszatartják, hogy elegendő dózis legyen a második oltásra is, sok esetben az oltóanyagok a hűtőkben ragadnak. 

Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Olaszországban és Szlovéniában csak minden negyedik AstraZeneca-vakcinát használták fel,

Németországban pedig továbbra is jelentős a bizalmatlanság a brit–svéd oltóanyaggal szemben, miután tudományos körökben kétségbe vonták hatékonyságát és biztonságosságát. Ezzel szemben az amerikai Pfizer és a német BioNTech oltóanyagát, amely a legelterjedtebb jelenleg az unióban, sokkal nagyobb arányban alkalmazzák – mutat rá a Politico. 

A legtöbb tagország esetében hatalmas szakadék tátong a Pfizer és az AstraZenca oltóanyagainak felhasználása között.

A legkirívóbb példa Belgium, ahol a rendelkezésre álló Pfizer-vakcinák 100 százalékát adták be, míg az AstraZeneca oltóanyagának 20 százalékát.

Hasonlóan nagy a különbség a két vakcina felhasználása között a már említett négy másik ország mellett Svédországban (Pfizer 83,9%, AstraZeneca 33,9%), vele egy mezőnyben van többek között Németország (83,5%, 32,1%) és Magyarország (85%, 34,2%).

A vakcinafelhasználásban tátongó szakadék azonban nem mindegyik tagállamra jellemző: Írországban (79,9%, 77,2%) és Ciprusom (83,6%, 80%) fej fej mellett van a Pfizer- és az AstraZeneca-vakcina alkalmazása, Dániában (98,7%, 88,4%), Bulgáriában (67,6%, 57,5%) és Lettországban (89,4%, 74,9%) sem túl nagy ez a szakadék. 

Az EU-ban a legelterjedtebb vakcina egyértelműen a Pfizer, a leszállított adagok 73,6 százalékát teszi ki. Az AstraZeneca vakcinájának aránya 18,3 százalék, míg az EU-ban jóváhagyott harmadik, az amerikai Moderna oltóanyaga 6,7 százalékot tesz ki. 

Magyarország jóvoltából az unióba érkezett vakcinák 1,2 százalékát a Sinopharm oltóanyaga adja, az orosz Szputnyik V mennyisége viszont egyelőre elenyésző.