Gál
3 °C
16 °C

Kockázatos útra léphet a Fidesz az Európai Néppárt után

2021-03-18T161206Z 1715604848 RC2SDM9WFDXI RTRMADP 3 HUNGARY-POL
2021.03.19. 13:21
Európai demokratikus jobboldalt építene a Fidesz, a régóta dédelgetett konzervatív projekt azonban kétélű fegyver. A néppárti szakítás után ugyanis Orbán Viktort Marine Le Pen, a német AfD vagy a holland szélsőjobb várja, a velük kötött szövetség pedig végleg elszigetelhetné a magyar kormánypártot az európai politikában.

Megvalósulhat a Fidesz európai konzervatív projektje, ezzel azonban Orbán Viktor aligha járna jól – vélik egyhangúan az Indexnek nyilatkozó szakértők. Szerkesztőségünk több, a Fidesz brüsszeli stratégiáját ismerő forrással is beszélt, miután a magyar kormánypárt az Európai Néppárt képviselő-tesületét, majd magát az EPP-t is elhagyta. Ahogyan arról már korábban írtunk, Orbán Viktor régóta tervezi az Európai Parlament erőtereinek átszabását, amihez a Néppárt után most új közösségekben kellene támogatókat keresnie. Nem sokkal korábbi cikkünk megjelenése után a magyar kormányfő Facebookon posztolt terveiről, és így fogalmazott:

A mi feladatunk is világos. Most az EPP nélkül kell felépíteni az európai demokratikus jobboldalt, amely otthont nyújt azoknak az európai polgároknak, akik nem akarnak migránsokat, nem akarnak multikulturalizmust, nem estek LMBTQ-őrületbe, védik Európa keresztény hagyományait, tisztelik a nemzetek szuverenitását, és nemzetüket nem a múltjuk, hanem a jövőjük részének tekintik.

Az elképzelés lényegében a Fidesz itthon már bevált receptjét alkalmazná az európai porondon. Az ideológiai szempontból megosztott uniós jobboldal ugyanis hagyományosan gyengébb, mint a liberálisokat, zöldeket is tömörítő baloldal, a stratégia ezért a magyar politikai viszonyokat tükröző, kétpólusú parlament kialakítását célozza. Egy egységes, különutasoktól megtisztított jobboldal már kijátszhatná az ellenfél térfelén meghúzódó ideológiai törésvonalakat, az így legyengített baloldallal szemben pedig tartósan biztosíthatnák többségüket a konzervatívok. Ennek lett volna ideális háttere a jelenleg legerősebb, 175 mandátummal rendelkező Európai Néppárt frakciója, csakhogy a kereszténydemokrata közösség egyesítése nem sikerült. Az EPP nem homogén közeg, a nemzeti érzelműektől a liberálisokig sokféle gondolkodású képviselő helyet kap benne. A Fidesz tervében ráadásul az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformistákkal, az ECR-rel kötött szövetség is szerepelt, amiről a centrista párttagok hallani sem akartak. Az Indexnek nyilatkozó több szakértő is jelezte: a Fidesszel nem az volt a gond, hogy az EPP-n belüli paletta szélsőjobbjára sodródott, inkább az erőpolitikával és a tárgyalókészség hiányával telt be a pohár.

A német kormánypárt sok képviselője is egyetért Orbán Viktorral abban, hogy a Néppártnak határozottabb jobboldali álláspontot kellene képviselnie. Azonban a sorozatos kellemetlenkedés az egész ügyet, végül magát a Fideszt is cikivé tette, a közösség pedig lassan kilökte magából a magyar kormánypártot

– fogalmazott a CDU/CSU-kapcsolatokra rálátó forrásunk. Példaként említette Manfred Webert, az EPP frakciójának elnökét. A CSU bajor politikusa éveken át falazott a Fidesznek, a magyar kormányt támadó, 2013-as Tavares-jelentést méltatlannak nevezte, majd a CEU-ügy során is kompromisszumra törekedett a magyarokkal. A párton belül két tűz közé került frakcióvezető azonban – természetesen személyes érdekei mentén, a CSU-n és az EPP-n belüli hangulatváltozást lekövetve – lassan a Fidesz ellen fordult.

Orbán Viktor nagy, jobboldali projektjéhez így már csak a két euroszkeptikus párt, a 62 mandátummal bíró ECR, illetve a 75 mandátumot szerzett Identitás és Demokrácia (ID) maradt. Ezek szövetségével alakulhatna ki új jobboldali erőtér, azonban egy sikeres megállapodás sem rendezné át az európai parlamenti viszonyokat: a Fidesz tizenkét képviselőjével kiegészülve is csak 149 mandátumuk lenne összesen. Az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint azonban egy ilyen szövetségnek több akadálya is van.

  • Az euroszkeptikusok nem valami mellett, hanem az európai integráció ellen jöttek létre. Ebből következik, hogy az együttműködésnek is sokkal sekélyesebb a mozgástere.
  • Ha ideológiai síkon mégis találnak közös pontot, nemzeti érdekeik nagy eséllyel ütközni fognak. Ilyen például a migrációellenesség, ahol teljesen eltérnek a bevándorlás tranzitországai (például Olaszország) vagy célországai (például Hollandia) jobboldalának érdekei.
  • A pártcsaládokban működő nemzeti pártok többsége erős emberek köré épült fel, ami lassítja az együttműködést. Ráadásul két vezető közötti nézeteltérés esetén a konfliktus jobban kihatna az egész közösségre.
  • Továbbá az euroszkeptikusokat a keresztény egyházak nem ismerik el. Márpedig hiteles jobboldalt az európai politikában nehéz felépíteni a támogatásuk nélkül.

Mindennek fényében felmerül a kérdés, hogy a Fidesznek hiányzik-e egy ilyen közösség megteremtése. Hiába hangzik ugyanis jól az európai demokratikus jobboldal létrehozása, valójában ezzel Orbán Viktort könnyen a szélsőjobboldal vezéreként azonosíthatja a közvélemény.

Ezek a politikai csoportok ráadásul visszaszorulóban vannak egész Európában, gondoljunk csak a németországi tartományi választások zöldpárti diadalára, vagy Mark Rutte liberális miniszterelnök negyedik győzelmére Hollandiában. Legfeljebb akkor erősödhet meg ismét az euroszkeptikus jobboldal, ha jövőre a franciaországi választásokon Emmanuel Macronnal szemben nyerő alternatívát tud felmutatni Marine Le Pen, vagy ha Olaszországban visszatérhet a kormányba Matteo Salvini pártja. Ezekre azonban csekély az esély, amit bizonyára a Fideszben is tudnak.

Gyévai Zoltán, a Bruxinfo tudósítója szerint azonban a legnagyobb visszatartó erő a Fidesz számára a német kormánypárt marad. Az új jobboldali szövetség létrehozásával ugyanis a Fidesz a radikális német AfD párttal kerülne egy platformra, ezzel Magyarország legfontosabb gazdasági partnerének kormányával húzna ujjat.

Hiába vált le a Fidesz az EPP-ről, Magyarország nem vált le Németországról

– mondta el Gyévai Zoltán. A szakértő hozzátette, különösen rossz lépés lenne ez most, a németországi választási kampány hajrájában, miközben az AfD ellen alkotmányossági eljárás indult. Ráadásul a magyar belpolitikában is változnak az erőviszonyok. Az ellenzéki összefogás akár meglepetést is okozhat a 2022-es választásokon, Gyévai Zoltán szerint ezért Orbán Viktor a következő időszakban inkább a belügyekre koncentrál majd. Ahogyan a Bruxinfó szakértője, úgy más forrásunk is megjegyezte: Orbánt amúgy sem foglalkoztatta soha túlzottan az Európai Parlament. Mindig is egy gittegyletnek tartotta, ezért benne van a pakliban, hogy az egész manővert felesleges kockázatnak tartja.

(Borítókép: Reuters)