Rudolf
2 °C
13 °C

Kalózból lett lovag, aki angolként elsőnek hajózta körbe a földet

GettyImages-188005966
2021.03.28. 06:08
1580 szeptemberében érkezett vissza többéves körútjáról a hírhedt kalóz, Francis Drake kapitány és legénysége. Majd fél évvel később, 1581-ben I. Erzsébet angol királynő lovagi címet adományozott neki, mivel sikeresen körbehajózta a földet, és emellett még megannyi tisztséggel és birtokkal is elhalmozta a kalózt.

Ferdinánd Magellán földkerülő hajói közül egy ért célba, korábban erről itt írtunk.  Magellán a Fülöp-szigeteken vesztette életét, és a hányattatott hajóút után nem volt épeszű tengerész, aki újra ilyen merészségre vállalkozott volna.

Fiatalon az óceán vizén

Francis Drake 1540-ben (egyes kutatások szerint 1544-ben) született Tavistockban. A 12 testvér közül ő volt a legidősebb. Viszonylag korán hajósinasnak adták szülei: mindössze 13 éves volt, amikor először evezett ki egy hajón az Északi-tengerre. Fiatal korában kitanulta a hajózás mesterségét, így 23 évesen egy gazdag plymouthi kereskedőcsaládhoz, a Hawkinsonékhoz szegődött, ahol illegális rabszolga-kereskedelemmel foglalatoskodott. Nyugat-Afrikából vitt emberszállítmányokat nyugatra, illetve különböző európai árucikkeket szállított az Újvilágba. Ekkor ismerte meg igazán az Atlanti-óceánt és az akkor még Nyugat-Indiának nevezett karibi szigetvilágot. 1568-ban Drake és unokatestvére csapdába estek a mexikói San Juan de Ulúa kikötőjében. 

Drake-nek sikerült Judith nevű hajóján megszökni, de sok honfitársát kivégezték, ami után bosszút esküdött a spanyolokkal szemben.

A királynő első parancsa

A kalózkapitány I. Erzsébet (uralkodott: 1558–1603) angol királynő számára sokat jelentett. Első királyi megbízatása az volt, hogy fosszon ki néhány spanyol kikötőt. Az angol királynő egyébként is kézenfekvő lehetőségnek tartotta a csempészek és a kalózok támogatását, hiszen ezzel folyton csorbíthatta az örökös ellenségnek, a spanyol koronának a gyarmatosításból származó pénzbevételét, hizlalva ezzel az angol kincstárat. 

Még ha mindennek fosztogatás is volt az ára.

A nagy expedíció

Valójában a Drake-féle út nem kimondottan a föld körülhajózását célozta.

Sokkal inkább az lebegett a szemük előtt, hogy AZ AMERIKAI KONTINENS CSENDES-ÓCEÁNI PARTVIDÉKÉN található spanyol kolóniákat felkutassák és kirabolják.

Az angol uralkodónő Drake-et választotta ki erre a feladatra, hiszen ő volt a legmegbízhatóbb kalóz, és persze Erzsébet királynő tudta, hogy a bosszúvágy is fűti a kalózkapitányt.

1577-ben 5 hajóval kifutott a plymouthi kikötőből (a Pelican, az Elisabeth, a Marigold, a Swan és a Benedict). Viharos napok következtek rögtön az indulás után, és ezért hamar ki kellett kötniük még az angol partokon. Egy hónapos veszteglés után indulhatott csak útnak a Pelican fedélzetén.

Hónapokkal később, amikor elérték a mai Argentína területét, Drake-nek hasonló nehézségekkel kellett szembenéznie, mint egykoron Magellánnak: a legénység soraiban zendülés tört ki. 

Az utazás során az egyik hajó parancsnoka, Thomas Doughty és Drake között politikai és magánéleti viták robbantak ki, aminek az lett a vége, hogy Doughtyt lázadás vádjával őrizetbe vették, elítélték, és a helyszínen rögtön lefejezték.

Természetesen a baj csőstül jön, két hajója is tönkrement, és az egyiknek a deszkázata rohadni kezdett, amit aztán felgyújtottak és elégettek.

Miután a flotta maradéka a Magellán-szoroshoz ért, több hajó is megsérült, így az egyik úgy döntött, elhagyja a kapitányát, és visszafordul. Az egyetlen megmaradt hajóját közben Pelicanról Golden Hindre keresztelte, némileg megfricskázva ezzel a spanyolok orrát. A Golden Hindet ugyanis fordíthatjuk Arany Tompornak vagy Arany Fenéknek, kinek melyik tetszik jobban. 

Az átkelés után északnak hajózott, majd hosszabb pihenő következett Kalifornia partjainál, ahol megjavíttatták hajójukat. Ezután elindultak a Csendes-óceánon, majd az Indiai-óceánon át, megkerülték a Jóreménység fokát – amit akkoriban már jól ismertek a hajósok –, majd három év után végül 1580-ban Plymouthban kikötöttek.

Ezzel Francis Drake lett az első angol, de csak a második hajóskapitány, aki körbehajózta a világot, mert Magellán 1521-es halála után Juan Sebastián Elcano vette át annak a spanyol hajónak az irányítását.

Lovaggá ütik, a nagy tengeri csata és a halála

Drake gazdag emberként tért vissza Angliába, és

kitüntetésképpen a királynő 1581-ben – éppen 440 évvel ezelőtt – lovaggá ütötte.

Pár hónappal később politikusi pályára lépett, előbb Plymouth polgármestere, majd az alsóház tagja lett. Ekkoriban adta a királynő parancsba, hogy a kalóz/lovag minden, a hajóúttal kapcsolatos beszámolóját titkosítsák, sőt a vele visszatért legénység tagjait is megeskették, hogy útjukról örökké hallgatni fognak.

Sir Francis Drake a világ körbehajózásával elért eredménye vitathatatlan volt, de a spanyol királyt ez akkoriban aligha hatotta meg. Az 1570-es évektől kezdve Drake fejére húszezer aranydukát vérdíjat tűztek ki a spanyolok – ami ma több millió dollárnak felelne meg.

A híres-hírhedt kapitány részt vett a spanyol armada elleni tengeri ütközetben 1588-ban. Sőt nemhogy részt vett, hanem 

gyakorlatilag az ő segítségével tudták tönkretenni és legyőzni az addig híres, rettegett Nagy Armadát. Ekkor vesztették el a spanyolok korabeli tengeri fölényüket, amit anglia azonnal magához ragadott.

Drake-et életének utolsó előtti évében golyótalálat érte, amit ugyan túlélt, viszont egy évvel később, 1596-ban elvitte a vérhas. A tengerbe temették, sírja lent van a tenger mélyén.

(Borítókép: Francis Drake. Fotó: Universal History Archive / Universal Images Group / Getty Images)