Leó, Szaniszló
5 °C
17 °C

Így lett vakcinahatalom Szerbia

K EPA20200708317
2021.04.02. 14:22
A Szputnyik V és a Sinopharm-vakcinákat is gyárthatják Szerbiában, ráadásul mindkét olótanyag esetében bődületes kapacitást emlegetnek az érintett felek. A Balkánon és az Európai Unióban is eredményesen védekező Aleksandar Vučić ezzel nagy diplomáciai sikert arat, az Indexnek nyilatkozó szakértő azonban hozzátette: nem egyértelmű, hogy mindez anyagilag is megéri-e Szerbiának.

„A világ olyan most, mint a Titanic. A gazdagok akarják maguknak a csónakokat″

– ezzel a gondolattal vezette fel Aleksandar Vučić szerb elnök még januárban egy Szputnyik V oltóanyag-szállítmány beérkezését. Vučić akkor a vakcinák elosztása körüli, globális léptékű igazságtalanságról beszélt, aminek következtében a szegény országok akár hosszú időre oltóanyag nélkül maradhatnak. Szakértők utólag úgy látják, hogy a hangzatos bejelentés egy vakcinadiplomáciai stratégia előszele volt. Szerbia gyakorlatilag regionális vakcinahatalommá vált, ráadásul európai kitekintésben is irigylésre méltó statisztikákat vonultat fel.

Nagy-Britanniát követően a balkáni országban adták be eddig lakosságarányosan a legtöbb koronavírus elleni oltást a kontinensen, közel 2,5 millió ember kapta meg. Közülük ráadásul több ezer külföldi is. Ahogyan az Index a hétvégén megírta, a Balkánon elindult a tömeges vakcinaturizmus, elsősorban a környező országokból, Bosznia-Hercegovinából, Montenegróból, Észak-Macedóniából és Albániából érkeztek Szerbiába. 

Mindez morális fölénnyel kecsegtet Belgrád számára, Vučić ráadásul hosszú távra tervez. Februárban a szerb elnök Yuri Borisov orosz miniszterelnök-helyettessel abban állapodott meg, hogy Szerbiában is gyártani fogják a Szputnyik V oltóanyagot. Egy hónappal később el is készült az erre irányuló stratégia, majd a múlt hét végén megszületett a megállapodás, mely szerint a belgrádi Torlak Intézet megkapta az oltóanyag sorozatgyártásához szükséges engedélyeket. A tervek szerint május 20-tól elindul a gyártás, és mivel addigra a lakosság nagy részét Szerbiában beoltják, a célpiac elsősorban a környező országok lesznek. 

Nemcsak az orosz, de a kínai vakcina regionális gyártója is Szerbia lehet. Vučić március elején, az Egyesült Arab Emirátusban jelentette be, hogy a Sinopharm-vakcina gyártását is vállalnák, Kínával és az öböl menti országgal összehangoltan. A tervek szerint októberig egy zöldmezős beruházás valósulna meg Szerbiában, a gyártási volumen az egész régiót ellátná a gyógykészítménnyel. 

A megállapodásról ugyanakkor még kevés a konkrétum, egyelőre csak szóbeli megállapodásról van szó

– mondta el az Indexnek Duško Dimitrijević, a belgrági külügyi intézet (IIPE) igazgatója. A kutató szerint mindez általános bizalmatlanságot szül a szerb társadalomban, miközben Vučić vakcinadiplomáciáját általánosan támogatja a lakosság. Ezt támasztja alá, hogy az elmúlt időszakban nőtt a kormányba vetett bizalom. Azt a képet erősíti ugyanis, hogy az államfőnek kiterjedt kapcsolati rendszere van a világban, eredményesen egyensúlyoz keleti és nyugati érdekek között. Erősödik ugyanakkor az ügyletek gazdasági vetülete körüli kétely. Dimitrijević szerint a külföldi gyártók kétségkívül komoly piachoz jutnak majd, valószínűleg az Európai Uniót is beveszik Szerbia segítségével.

A balkáni régióban nincsenek olyan szigorú minőségbiztosítási szabályok, mint az Európai Unióban, miközben az itt gyártott termékeikre várhatóan uniós országok is rászorulnak majd

– folytatta a szakértő. Hozzátette: bár az egyelőre nem világos, mindez miért éri meg Szerbiának, a vakcinadiplomácia frontján Vučić máris nagy győzelmet könyvelhet el.

 (Borítókép: Aleksandar Vučić szerb elnök sajtótájékoztatót tart rendőrök és a hétvégi kijárási tilalom újbóli bevezetése ellen tiltakozó tüntetők előző napi összecsapása miatt Belgrádban 2020. július 8-án. Fotó: Andrej Cukic / MTI / EPA)