Erik, Alexandra
8 °C
18 °C

Brexithatás: forrnak az indulatok Észak-Írországban

2021.04.09. 08:22
Újra elszabadult az erőszak az Ír-sziget északi részén, az Egyesült Királysághoz hű unionista tüntetők és a rendőrök összecsapásai már a nagypénteki egyezményt fenyegetik, amely egy 30 éven át tartó, véres korszakot zárt le.

Már több mint ötven rendőr sérült meg a múlt héten kezdődött, a húsvéti ünnepekre is átterjedő, erőszakos összecsapásokban több északír városban. Főként fiatal unionisták, magukat briteknek valló és az Egyesült Királysághoz hűséges északírek vonultak ki Belfast, Londonderry, Carrickfegus és Ballymena utcáira, majd a rendőrség megjelenésével elszabadult az erőszak. 

A több napig tartó zavargásokon előkerültek a téglák, a tűzijátékok, a Molotov-koktélok, és több helyen autókat gyújtottak fel.

Hogy mennyire nem spontán akciókról volt szó, azt az is bizonyítani látszik, hogy az Ulster Defence Association (Ulster Védelmi Egyesület, UDA) unionista félkatonai szervezet egy, tőle elszakadt csoportjának tagjai előre figyelmeztette az üzletvezetőket Newtownabbey-ben: a hétvégén korán zárjanak, ha nem akarják, hogy szétverjék a boltjaikat. Persze Molotov-koktélt sem hirtelen felindulásból készít az ember. 

A rendőrség szerint „sötét erők” uszították a fiatalokat a rendőrök ellen, ezt a véleményt Arlene Foster északír miniszterelnök is osztotta, megtoldva azzal, hogy az országos rendőrfőkapitánynak le kell mondania. 

Észak-Írországban hónapok óta egyre nő a feszültség az unionisták körében, amit egy szóval lehet magyarázni: brexit.

Láthatatlan, de érezhető határ

Az Egyesült Királyság az Európai Unióból történő kiválásának egyik sarkalatos pontja az volt, hogy az Írországgal való egyesülés szorgalmazó ír nacionalisták és az Egyesült Királyságban maradni vágyó unionisták közötti 30 éves, véres konfliktust lezáró 1988-as, nagypénteki egyezmény ne sérüljön. Attól tartottak, hogy az Egyesült Királyság kilépésével újra fizikai határ emelkedne az Ír Köztársaság és Észak-Írország között, ami veszélybe sodorná a nehezen elért békét.

Ennek elkerülése érdekében született meg az északír protokoll. 

A protokoll elfogadásával kompromisszumos megoldás jött létre: Észak-Írország úgy távozott az Egyesült Királyság tagjaként az EU-ból, hogy közben része maradt az uniós közös piacnak. Ez viszont azzal járt, hogy egy kvázi tengeri határ jött létre Nagy-Britannia és az Ír-sziget északi csücske között, ugyanis a protokoll értelmében úgy kell ellenőrizni az Egyesült Királyságból Észak-Írországba érkező termékeket, mintha utóbbi EU-s tagállam lenne. Ez volt az ára annak, hogy elkerüljék az északír fizikai határt. 

A vérmesebb unionisták azonban úgy érzik, hogy London magukra hagyta és elszeparálta őket, és az Ír-sziget egyesítését segítette elő. 

Nem véletlenül akarja az egész protokollt eltörölni Arlene Foster is, aki szerint az sérti az Egyesült Királyság szuverenitását. Március elején pedig átmenetileg kilépett a nagypénteki egyezményből egy unionista paramilitáris csoport, amely szerint az Ír-tengeren húzódó láthatatlan határ sérti a békemegállapodást. 

Azt persze nem veszik figyelembe, hogy Észak-Írország különleges státusza, miszerint egyszerre része az EU-s közös piacnak és a brit vámterületnek, példátlan gazdasági előnyökkel járhat hosszú távon. Ez pedig egy, az ír újraegyesülésről szóló esetleges népszavazáson még az ír nacionalistákat is maradásra bírhatná. 

Az északír első miniszter szerint a protokoll eltörlésével megszűnne minden baj, csakhogy ez egy nemzetközi szerződés London és Brüsszel között, egyoldalúan nem lehet csak úgy felmondani.

Már így is elég kellemetlen helyzetet tudott okozni az új állapot. 

A protokoll miatt felgyülemlett feszültségek a nagypénteki egyezmény aláírásának 23. évfordulójával érték el a robbanáspontot, de az erőszak elszabadulásához kellett még egy gyújtószikra. Ezt pedig két szóval lehet magyarázni: Sinn Féin.

A rendőrség a nacionalistákkal szimpatizál?

A tüntetéseket az robbantotta ki, hogy a hatóságok közölték, nem indítanak eljárást a Sinn Féin ír republikánus párt 24 politikusa, köztük az első miniszter helyettese ellen, amiért azok részt vettek tavaly nyáron a sziget egyesítésért terrorakciókkal küzdő Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) egyik vezetője, Bobby Storey temetésén. 

A tavaly júniusban hatályban lévő járványügyi intézkedések értelmében legfeljebb 30 fő részvételével engedélyezték a temetéseket. Ám nem csak a republikánus párt politikusai voltak jelen az egykori IRA-vezető búcsúztatásán, a szertartásra mintegy kétezer fős tömeg gyűlt össze. 

Arlene Foster ezért követeli a rendőrfőparancsnok lemondását, akit azzal vádol, hogy szemet hunyt, mi több, lehetővé tette a Sinn Féin számára a járványügyi szabályok áthágását. 

Mondani sem kell, a rendőrparancsnok nem mondott le, s bár az északír törvényhozás elmarasztalta a Sinn Féint, a lépésnek csupán jelképes ereje volt. 

Hogy a brexit miatt egyre kiéleződni látszó társadalmi ellentéteket miként fogják tudni rendezni a kevesebb mint 2 millió lakosú Észak-Írországban, egyelőre megjósolni sem lehet.