Klímacsúcs: Greta Thunberg totálisan ki van bukva

2021.04.22. 16:09 Módosítva: 2021.04.22. 20:55

Greta Thunberg megint beszólt. Rendkívüli felhívás a nagyközönségnek címmel új videót közölt a svéd klímaaktivista, amit talán azzal lehet összegezni, hogy szerinte a klímacsúcson résztvevő világvezetők célkitűzései bullsh*t, azaz ló****.

Thunberg, aki két éve még sírva mondott érzelmes beszédet a világ vezetői előtt, azt róva fel nekik, hogy elrabolták a gyermekkorát és az álmait, most sem finomkodik. Elmondása szerint az, amilyen terveket felvázolnak a klímacsúcson, szépen hangzanak, de a szén-dioxid-kibocsátás számos tényezőjét kihagyják a számításaikból, és a kitűzött célokat még gyerekcipőben is alig járó, negatív kibocsátást lehetővé tevő technológiákra alapozzák. 

Persze, a jelenlegi, elégtelen célkitűzések is jobbak a semminél, de ezzel nem lehet megelégedni.

„A szakadék aközött, amit tenni kell és amit teszünk, percről percre szélesedik, éppen ezért ideje szóvá tenni a döntéshozók bullsh*tjét” – fogalmazott.

Az IMF vezetője nemzetközi karbon küszöbár elfogadását sürgette

Nemzetközi karbon küszöbár elfogadására szólította fel a világ húsz legnagyobb gazdaságát tömörítő G20-csoportot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója csütörtökön az amerikai szervezésű virtuális klímacsúcson.

Krisztalina Georgieva szerint ez segíthetné a megállapodás tető alá hozását a szén-dioxid-kibocsátás árképzéséről, ami elengedhetetlen a klímaváltozás elleni hatékony küzdelemhez.
Kiemelte, hogy a szén-dioxid-kibocsátás átlagos ára most globálisan mindössze körülbelül 2 dollár tonnánként, a 2015-ös párizsi klímaegyezményben rögzített célok eléréséhez azonban ezt 2030-ra legalább 75 dollárra kellene emelni.

Hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás hatalmas kockázatokat jelent a gazdasági fejlődés szempontjából, azonban hihetetlen lehetőségeket is tartogat az átalakuláshoz szükséges beruházások és a zöld munkahelyek létrejötte terén.

Angela Merkel német kancellár üdvözölte az Egyesült Államok által bejelentett új klímacélokat, kiemelve, ez fontos jelzés a nemzetközi közösségnek és Washington elkötelezettségét mutatja. Rámutatott, hogy Németország 40 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, és ezt az utat kívánják tovább folytatni.

Justin Trudeau kanadai kormányfő ismertette új, ambiciózusabb célkitűzéseit, amelyek szerint országa az évtized végéig 40-45 százalékkal csökkentené a kibocsátást a 2005-ös szinthez képest. A cél a klímasemlegesség elérése 2050-re – fogalmazott.

Jair Bolsonaro elnök kijelentette, hogy Brazília gazdasága 2050-re klímasemlegessé fog válni. A korábbi vállalásban még 2060 szerepelt céldátumként, s egyes elemzők szerint az államfő szavai azt mutathatják, hogy álláspontja változóban van a klímavédelmet illetően. Bolsonaro emellett megismételte előző heti ígéretét, miszerint országában 2030-ra felszámolják az illegális erdőirtást, valamint a nemzetközi közösség segítségét kérte a brazil klímacélok eléréséhez.

Mun Dzse In dél-koreai elnök arról számolt be, hogy Szöul jelentősebb klímacélokat fog elfogadni év végéig, s többé nem fogja új szénerőművek építését finanszírozni más országokban. Hivatalának tájékoztatása szerint utóbbi ígéret nem érinti az Indonéziában és Vietnamban már folyamatban lévő projekteket, amikért sokan bírálták Dél-Koreát.

Narendra Modi indiai miniszterelnök a zöld energia melletti elkötelezettségét hangoztatta, mondván, ezt az is bizonyítja, hogy 2030-ra 450 gigawattnyi megújuló energiát terveznek előállítani a dél-ázsiai országban. Hozzátette, India egy főre vetített karbonlábnyoma 60 százalékkal alacsonyabb a világátlagnál, ennek oka szerinte részben az embereknek a fenntartható hagyományos gyakorlatokban gyökerező életmódja.

Putyin együttműködést javasolt a károsanyag-kibocsátás nyomon követésében

Nemzetközi együttműködést javasolt a károsanyag-kibocsátás valamennyi típusának nyomon követésében Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön az éghajlatváltozás kérdéseivel foglalkozó virtuális csúcstalálkozón.

„Felkérünk minden érdekelt országot, hogy vegyen részt közös tudományos kutatásokban, gyakorlati szempontból jelentős éghajlati projektek finanszírozásában, és hogy aktivizálja az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák fejlesztését az éghajlatváltozás következményeinek enyhítése és a hozzá való alkalmazkodás érdekében” –  mondta Putyin.

Úgy vélekedett, hogy ha az következő 30 évben a felére lehetne csökkenteni a metánkibocsátást,

amely 25-28-szor erősebb üvegházhatást okoz a széndioxidnál, akkor a globális hőmérséklet 2050-re 0,18 fokkal csökkenne, Ez, mint mondta,  a jelenlegi hőmérséklet és a Párizsi Megállapodásban kitűzött cél közötti különbség 45 százaléka.

Elmondta, hogy Oroszország kész kedvezményeket adni azoknak a külföldi vállalatoknak, amelyek tiszta technológiákba készek befektetni. Putyin szerint Moszkva és korszerű jogszabályokat szándékozik bevezetni a szén-dioxid-kibocsátás ellenőrzésének és csökkentésének ösztönzésére.

Szavai szerint az orosz gazdaság növelni fogja a kőolaj társult gázának felhasználását, átfogó környezetvédelmi korszerűsítési és energiahatékonysági programot hajt végre a gazdaság minden ágazatában és biztosítja a szén-dioxid minden forrásból történő leválasztását, tárolását és felhasználását.

Elmondta, hogy Oroszország a hidrogén előállításának infrastruktúráján dolgozik és azt a gázt mind nyersanyagként, mind energiahordozóként fel fogja használni. Közölte, hogy a szahalini régióban kísérleti projekt indult a szén-dioxid-árképzés és a széndioxid-egységek kereskedelmének rendszerének kialakítására. Ennek megvalósítása szerinte lehetővé teszi, hogy a régió már 2025-re széndioxid-semlegessé váljon.

Putyin elmondta, hogy a parlamenthez intézett éves beszédében a kibocsátás 2050-ig történő jelentős korlátozást jelölte meg az egyik legfontosabb feladatként. Felhívta a figyelmet arra, hogy 1990-hez képest Oroszország több más országnál nagyobb mértékben, csaknem felére csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását 3,1 milliárd tonna széndioxid-egyenértékről 1,6 milliárd tonnára. Ez szerinte az orosz ipar és az energiaszektor alapvető szerkezetátalakításának eredménye, aminek köszönhetően az orosz energiamérleg 45 százaléka ma már alacsony kibocsátású energiaforrásokból áll, beleértve a nukleáris energiatermelést is.

Az ENSZ közvetítésével elért megállapodásokat az üvegházhatású gázok kibocsátása elleni küzdelem megbízható alapjának nevezte. Hangsúlyozta, hogy Moszkva komolyan veszi az ezen a téren vállat nemzetközi kötelezettségeit, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében, a Kiotói Jegyzőkönyvben és a Párizsi Megállapodásban foglaltakat.

Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy a globális fejlődésnek nemcsak zöldnek, hanem teljes egészében fenntarthatónak kell lennie, vagyis össze kell kapcsolódnia a szegénység csökkentésével és az országok közötti fejlődési szakadék áthidalásával.

Von der Leyen: az unió kiterjeszti a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerét az épületekre és a közlekedésre is

Az Európai Unió nemcsak az iparban alkalmazza, hanem az épületekre és a közlekedésre is kiterjeszti  a jövőben a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerét – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön az amerikai kormány által szervezett klímavédelmi csúcstalálkozón.

Az elnök videóüzenetében hangsúlyozta, hogy az EU júniusban kezdi meg szén-dioxid piacának átalakítását a gazdasági ágazatok zöldebbé tételének érdekében. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, és a klímaváltozás megfékezése. Az ETS meghatároz egy szén-dioxid-kibocsátási küszöböt, és e a határérték felett, a vállalatok csak szén-dioxid kvóták vásárlásával szennyezhetik a levegőt.

Mivel a kvótákért fizetniük kell, ez minél alacsonyabb kibocsátásra ösztönzi a vállalatokat.

Charles Michel az Európai Tanács elnöke a klímacsúcson tett nyilatkozatában elmondta, hogy az EU mintegy 100 milliárd dollárt fog mozgósítani az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására. Mint mondta, az EU és a tagállamok a fejlődő országok klímaváltozás elleni küzdelmének legjelentősebb hozzájárulói. Arra is kitért, hogy a koronavírus-járvány okozta válság kiegyenlítésére létrejött helyreállítási alap 30 százalékát zöld kötvények kibocsátásán keresztül finanszírozzák.

Az EU, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt a célt tűzte ki, hogy az úgynevezett Zöld megállapodás keretében 2050-re eléri a nettó zéró károsanyag-kibocsátást. A bizottság szerdán jelentette be, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A most született megegyezés a készülőben lévő klímavédelmi törvénybe illeszkedik majd.

Joe Biden amerikai elnök is azt az ígéretet tette, hogy az Egyesült Államok 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti a kibocsátást. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a Twitteren üdvözölte Biden bejelentését, amely szerinte világszerte lendületet adhat a klímavédelmi intézkedéseknek.

Macron: a széndioxid-kibocsátás beárazása nélkül nincs zöld gazdaság

A széndioxid-kibocsátás globális beárazása nélkül elképzelhetetlen az átmenet egy zöldebb gazdaságba – hangsúlyozta Emmanuel Macron francia elnök a Fehér Ház virtuális klímavédelmi csúcstalálkozóján csütörtökön.

Macron szerint nemzetközi szabályozásra, a pénzügyi rendszer alapjaiban történő átalakítására van szükség, és arra, hogy a befektetések és a kereskedelem költségeinek meghatározásakor a környezetvédelmet is figyelembe vegyék.

A francia elnök a klímavédelmi kötelezettségvállalások minél gyorsabb életbe léptetését követelte a nemzetközi közösségtől. Hozzátette: pontos, mérhető és ellenőrizhető akciótervre van szükség a globális felmelegedés megfékezése érdekében. A vezető emellett karbonsemleges projektek finanszírozására szólította fel az állami tulajdonú bankokat.

Rámutatott, hogy a következő hónapokban az innováció, az átalakítás és a szabályozás fog állni az európai klímavédelmi tevékenység középpontjában.

Franciaország a következő hónapokban mindent megtesz azért, hogy minél messzebbre jussunk ezekben a kérdésekben – ígérte Macon.

A francia államfő egyúttal történelmi döntésként üdvözölte Joe Biden amerikai elnök bejelentését, aki azt ígérte, hogy az Egyesült Államok 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Macron előre felvett beszédét kétszer vetítették le a csúcstalálkozón, mert első alkalommal technikai nehézségek miatt félbemaradt a bejátszás. Antony Blinken amerikai külügyminiszter Macron mondanivalójának közepén megköszönte a francia elnök beszédét, és átadta a szót Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, aki élőben vett részt a találkozón. Putyint váratlanul érte az átkapcsolás, és kis időbe telt, míg el tudta kezdeni beszédét. Macron később újra képernyőre került, és ekkor már sikerült lejátszani a teljes felvételt.

Az ENSZ-főtitkár több határozott lépést követelt a világ vezetőitől

Több határozott lépést követelt a világ vezetőitől a klímaválság elleni küzdelemben António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön a Fehér Ház virtuális klímavédelmi csúcstalálkozóján.

Guterres szerint globális koalícióra van szükség ahhoz, hogy az évszázad közepéig elérhetővé váljon a karbonsemlegesség. A főtitkár kiemelte, hogy ehhez minden országnak, minden régiónak, minden városnak, minden vállalkozásnak és minden ágazatnak ki kell vennie a részét a feladatokból.

A következő tíz évnek az átalakulás évtizedének kell lennie

– tette hozzá a tisztségviselő. Guterres rámutatott arra is, hogy minden országnak nagyratörő célokat kell kitűznie. Ezeket a célokat egyebek között a széndioxid-kibocsátás megadóztatásával lehet elérni. „Emellett fel kell hagyni a szén- és az olajkitermelés állami támogatásával” – mondta.

A szakadék szélén állunk – hangsúlyozta a főtitkár. „Biztosítanunk kell, hogy a megfelelő irányba tesszük a következő lépést” – fűzte hozzá.

Joe Biden amerikai elnök negyven állam- és kormányfőt hívott meg az online csúcstalálkozóra. A kétnapos rendezvény célja, hogy előkészítse az ENSZ novemberi glasgow-i klímakonferenciáját, és meggyőzze a gazdasági nagyhatalmakat az ambiciózusabb klímavédelmi célkitűzések nélkülözhetetlenségéről. A csúcstalálkozón többek között Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Narendra Modi indiai kormányfő és Angela Merkel német kancellár is részt vesz.

Kína, az Egyesült Államok, India és Oroszország a legnagyobb széndioxid-kibocsátók a világon a párizsi Nemzetközi Energiaügynökség szerint.

Szakértők szerint 2030-ig a jelenleginél jóval többet kell tenni, ha a világ országai valóban szeretnék teljesíteni a párizsi klímacsúcs globális felmelegedés megfékezésére vonatkozó célkitűzéseit. Az elmúlt évtized volt a legmelegebb azóta, hogy elkezdték feljegyezni a meteorológiai adatokat. A felmelegedés következményei világszerte érezhetővé váltak: szerte a földtekén hőhullámok, aszályok, özönvízszerű esőzések, viharok és áradások pusztítottak. Emellett szakértők szerint az elmúlt években több milliárd tonna jégtakaró olvadt el a sarkvidékeken.

A Meteorológiai Világszervezet januárban figyelmeztetett, hogy a globális átlaghőmérséklet akár 3-5 fokkal is emelkedhet ebben az évszázadban, ha nem tesznek sürgősen lépéseket a klímaváltozás megfékezésére.

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói szerdán megállapodtak, hogy az EU 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Biden csütörtökön azt ígérte, hogy az Egyesült Államok 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a Twitteren üdvözölte Biden bejelentését, amely szerinte világszerte lendületet adhat a klímavédelmi intézkedéseknek.

Nagy-Britannia közölte, hogy

2035-ig legalább 78 százalékkal szeretné csökkenteni a károsanyag-kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

Boris Johnson brit miniszterelnök kiemelte: az éghajlatváltozás elleni küzdelem "a növekedésről és a munkahelyekről szól", és több erőfeszítést követelt a nemzetközi közösségtől.

Szuga Josihide japán miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy országa 2030-ig 46 százalékkal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2013-as szinthez képest. Japán korábban mindössze 26 százalékos csökkentést ígért. A szigetország 2050-ig szeretne karbonsemlegessé válni.

Joe Biden: Amerika 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását

Az Amerikai Egyesült Államok 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását – jelentette be csütörtökön Joe Biden amerikai elnök az általa összehívott, virtuálisan megrendezett globális klímacsúcson a Fehér Házban.

A csúcstalálkozót megnyitó beszédében Biden kifejtette elképzeléseit egy zöldebb gazdaságról, amelyben az éghajlatváltozást minden ágazatban komolyan veszik, és ez több munkahelyet eredményez azoknak a munkavállalóknak, akikre – mint fogalmazott – karrierje során mindig összpontosított. „Azt tehetjük, hogy nem pusztán virágzóbb gazdaságot építünk, hanem olyat, amely egészségesebb, igazságosabb és tisztább az egész bolygó számára” – mondta az elnök.

„Ezek a lépések legkésőbb 2050-ig a nettó nulla kibocsátásra fogják átállítani Amerika gazdaságát” – tette hozzá Joe Biden. A Föld napja alkalmából megrendezett csúcstalálkozón 40 ország vezetője vesz részt virtuálisan.



  • Hírek
  • Hírek