Ferenc
10 °C
29 °C

Az ukrán háború miatt robbanthatott európai lőszerraktárakat az orosz katonai hírszerzés

K EPA20150312050
2021.04.28. 15:07
Egyre erősebb a gyanú, hogy a csehországi vrbeticei két lőszerraktár felrobbantása mögött álló orosz katonai hírszerzés (GRU) egy kiterjedt szabotázsakció keretében nem csak az EMCO lőszergyártó cég raktárait vette célba, de magát a vállalat tulajdonosát is.

A bolgár ügyészség szerdán jelentette be, hogy hat orosz állampolgárt gyanúsít azoknak a robbanásoknak az előidézésével, amelyek 2011 és 2020 között történtek Emilijan Gebrev bolgár fegyverkereskedő készleteit tároló raktárakban.

Van bizonyos hasonlóság a hadianyaggyárakban történt négy robbanás között, ugyanis olyan készletek semmisültek meg, amelyeket Ukrajnának, illetve Georgiának szántak. A nyomozás eredményei alapján az a megalapozott következtetés vonható le, hogy a bulgáriai robbanások összefüggenek három bolgár állampolgár megmérgezésének kísérletével és más országokban elkövetett robbanásokkal – idézi az MTI az ügyészség szóvivőjét.

A cseh-orosz diplomáciai kapcsolatok mélyrepülését kiváltó 2014-es csehországi szabotázsakció célja tehát az volt, hogy

megakadályozzák az Ukrajnának szánt lőszerszállítmányokat, ezzel is gyengítve az ukrán erők harcképességét az orosz támogatású szakadárokkal szemben.

A Bellingcat oknyomozó portálnak a témában megjelent friss kutatása szerint a Gebrev raktárai elleni akciót 2014 júliusában kezdeményezhették, miután a GRU központosított ellenőrzése alá kerültek a Kijev-ellenes szakadár milíciák.

A több, egymással összefüggő feladattal járó küldetést az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki és az Egyesült Királyságba disszidált Szergej Szkripal orosz ügynök novicsokos mérgezésével gyanúsított 29155-ös különleges egységnek a szabotázsra és felforgató tevékenységre  szakosodott alosztálya kapta.

A kiterjedt akciósorozatban a vbreticei robbanások mellett a Bulgáriában 2015-ben bekövetkezett három lőszerraktár felrobbanásából legalább egyet hajtottak végre, és nem mellesleg 2014 és 2015 között, amikor is a legbrutálisabb harcok folytak Kelet-Ukrajnában,

kétszer is a bolgár fegyverkereskedő életére törtek, méghozzá a novicsokhoz hasonló idegméreggel.

A merényletben legalább hat ügynök vett részt, a bolgár főügyészség nagy valószínűséggel őket gyanúsítja.

A cselekményeknek ezt a verzióját erősíti, hogy az akciók mind Gebrevhez és a 2014–2015 között Ukrajna védelmi stratégiájában fontos szerepet betöltő cégéhez, az EMCO-hoz köthetőek. Erre jön még rá az is, hogy az ügynökök telefonjainak híváslistáiból az derül ki: a 29155-ös egység aktívan kommunikált a Donyec-medencében tartózkodó orosz katonai tisztekkel, valamint a kijevi kormány ellen harcoló milíciák parancsnokaival 2014 és 2015 között.

A Bellingcat forrásai szerint az EMCO volt az egyike annak a két EU-s cégnek, amely a szovjet gyártmányú, kifejezetten a 120 és 150 milliméter közötti kaliberű fegyverekhez lőszert tudott előállítani.

A cég meg is erősítette, hogy 2014 decembere és 2015 februárja között Ukrajna lőszert importált tőle egy 2014 novemberében megkötött szerződés alapján. 2014-ben a másik cég „effektíve orosz irányítás” alatt állt, így az EMCO volt az egyetlen uniós cég, amely el tudta látni Ukrajnát

– mondta az egyik forrás.

Itt felmerül a kérdés, hogyan indulhatott a szabotázsakció 2014 júliusában, ha az EMCO novemberben kötött szerződést. Nos, ha csak két, szovjet fegyverekhez lőszert gyártani képes cég van EU-ban, és az egyik orosz befolyás alatt áll, akkor egész egyszerűen ki lehetett szűrni a célpontot. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy Franciaországban orosz kémtanyára bukkantak, ahonnan az ügynökök szervezték az európai akcióikat.

Mindenesetre furcsa, hogy az első vbreticei robbanás még 2014 októberében következett be, az EMCO szerződésének megkötése előtt, de hát a hírszerzés azért van, hogy időben kiszimatolja az ilyen dolgokat.

Gebrev pedig „érthető módon” került fel az orosz halállistára, hiszen Oroszország ellenségeivel üzletelt. A georgiai szál a bolgár ügyészség bejelentésében is ezt erősíti. 

(Borítókép:  Ukrán katonák páncélozott harcjárműve a front menti ütközőzónában a kelet-ukrajnai Kurahovó külterületén Donyeck közelében 2015. március 11-én.  Fotó: MTI / EPA / Roman Pilipej)