Jusztin
13 °C
30 °C

Elemző: Az akadémiai szabadságot fenyegeti a kínai jelenlét az egyetemeken

2021.05.18. 15:34

Jól alszik? Nagy stressz lehet önnek az utcán mászkálni 

– írta a kínai nyelvi és kulturális programokat kínáló, pozsonyi Konfuciusz Intézet vezetője az Ázsiai Tanulmányok Közép-európai Intézete (CEIAS) nevű elemzőközpont igazgatójának, miután az intézet egy tanulmányban feltárta, milyen mértékű és milyen hatással jár a kínai jelenlét a szlovákiai egyetemeken – írja a Szabad Európa

Ki fizet önnek ezekért a hülyeségekért? 

– kérte számon a Konfuciusz Intézet vezetője az elemzőközpont igazgatóján azt az állítást, hogy kínai technológiai cégek, így a Huawei is részt vesz az ujgurok és más muszlim kisebbségek azonosításában, és ebből következő elnyomásában. 

A fenyegető üzeneteket író Ľuboslav Štora végül bocsánatot kért Matej Šimalčíktól, de nem engedett abból az álláspontjából, hogy a kínai jelenlét jelentette biztonsági kockázat badarság. 

Barátság hátrányokkal

Šimalčík a Szabad Európának azt mondta, hogy Kína minden lehetséges szinten, a kormányközi összeköttetéseken túl, a politikai pártokon keresztül, egyetemi együttműködéseken át, személyes kapcsolatok fenntartásával építi kapcsolatait Szlovákiával. A CEIAS tanulmánya szerint a szlovák és kínai intézmények együttműködése nem átlátható, ráadásul az intézetvezető szerint 

„a stratégiai korrupció és a helyi elitekkel való kapcsolatépítés” részét képezi a Szlovákiához, valamint a többi kelet- és közép-európai országhoz fűződő viszonyának.

Šimalčík hangsúlyozta, hogy a kínai cégek jelenléte Szlovákiában egyelőre viszonylag alacsony, de növekvő tendenciát mutat. Az egyetemeken viszont annál nagyobb a kínai jelenlét. 

A CEIAS igazgatója szerint a szlovák akadémiai szférában 2012 után valósággal berobbant az igény a kínaiakkal való együttműködésre. 

A szlovák akadémiai intézmények több mint 100 különböző kapcsolatot hoztak létre kínai szereplőkkel

– emelte ki Šimalčík, hozzátéve: ezek közül 25 olyan kínai egyetem, amely esetében fennáll a gyanú, hogy együttműködik a kínai hadsereggel.

Az elemzőközpont vezetője szerint ez az együttműködés azonban

az akadémiai, a szólás- és sajtószabadságot fenyegeti.

A gazdasági és személyes kapcsolatok révén ugyanis cenzúra vagy öncenzúra léphet fel az olyan témákban, amelyek Tibet, az ujgurok vagy Tajvan kérdését érintik. Kína ezeket „kulcsérdekeltségeknek” tekinti, amelyekben nem tűr semmilyen hazai vagy külföldi kritikát.

Šimalčík szerint Kína a kelet- és közép-európai országokkal való kapcsolatát felhasználhatja arra, hogy befolyásolja az Európai Unió szintjén születő döntéseket is.

A CEIAS igazgatója ebben a tekintetben kiemeli, Magyarország esetében már látható az ilyen irányú befolyásolás.