Paulina
20 °C
35 °C

Új fejezethez érkezett az izraeli–palesztin konfliktus

2021.05.18. 14:14

Éjszaka is folytatódott az izraeli–gázai rakétaháború. A palesztin áldozatok száma összesen már 212-nél jár – közülük 61-en gyerekek voltak –, és az izraeli oldal váltig állítja, hogy a palesztin emberi veszteségek javát, legalább százötven főt, a légi csapásokban megölt fegyveresek teszik ki. 

Úgy tűnik, hogy a konfliktus új fejezethez érkezett, a napról napra növekvő áldozati szám elérte a Fehér Ház ingerküszöbét, Joe Biden amerikai elnök tűzszünetre szólított fel. 

Megfigyelők szerint a jelenlegi konfliktus is egy már bejáratott mintát követ mind az izraeli, mind palesztin, mind az amerikai részről. 

Bár izraeli oldalon is emberéleteket követelt a konfliktus, egész pontosan tíz ember, köztük két gyerek halt meg, a palesztin veszteségek messze meghaladják az izraelieket. A zsidó állam ugyanis keményen reagál a gázai szélsőségesek támadásaira, és bár állítása szerint kizárólag célzott csapásokat mér, a palesztinok szerint a légi csapásokban negyven iskola és négy kórház is megsemmisült. 

Majd szólunk, ha már elég

Az Egyesült Államok hagyományosan támogatja a zsidó állam jogát az önvédelemhez, ezalól Joe Biden és kormányzata sem képez kivételt. A Fehér Ház a konfliktus kitörése óta ezt hangoztatja, és alátámasztotta még azzal is, hogy Joe Biden rábólintott az Izraelnek szánt fegyvereladásra, és megakadályozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsban (BT) határozatban szólítsanak fel az ellenségeskedés beszüntetésére.

Majd, vélhetően engedve a konfliktust élesebben ellenző demokraták nyomásának, a Biztonsági Tanács határozatának megvétózásának napján Joe Biden maga beszélt Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel, és a fegyvernyugvást sürgette. 

Egyáltalán nem biztos ugyanakkor, hogy a washingtoni vezetést a halottak száma hatotta meg, egyszerűen csak most látta elérkezettnek az időt ahhoz, hogy a kompromisszumos megoldásként funkcionáló „támogatjuk Izrael önvédelemhez való jogát” fázist felváltsa a tűzszüneti fejezet. Jelen állás szerint ugyanis a szemben álló felek még jól tudnak kijönni a harcokból. Ez szavatolhatja azt, hogy a tűzszünetet be is fogják tartani, és egy időre csillapodnak a kedélyek. 

Win-win szituáció?

Az izraeli kormány bizonyította, hogy a szokásához híven „százszor keményebben” csap oda a Hamásznak és az Iszlám Dzsihádnak minden támadásáért, és hogy képes megvédeni az országot és lakosait. A Vaskupola működik, az óvóhelyek nyitva vannak, a szirénák időben szólalnak meg. Az sem mellékes, hogy a konfliktus kapóra jött a korrupciós eljárással szembenéző, a kormányfői székben fél fenékkel ülő Benjamon Netanjahu népszerűségének, Jeruzsálem pedig felmérte, kik is a barátai a nemzetközi közösségben. Úgy néz ki, Barack Obamával szemben Joe Biden jelesre vizsgázott, de Németország és Ausztria mellett Magyarország is támogatásáról biztosította Izrael önvédelemhez való jogát. 

Ha pedig csak a harci tevékenységet nézzük, Izrael egy jó időre szavatolta megint, hogy a gázai szélsőségesek ne mocorogjanak: megtizedelte a vezetőséget, lebombázta a Hamásznak az övezetet átszelő alagútrendszerét, lerombolt több épületet, és elegendő kárt okozott Gázában, hogy egy ideig az újjáépítéssel foglalják el magukat. 

A Hamász sem panaszkodhat, még az emberi veszteségek ellenére sem. Elmondhatja, hogy jól megmutatta Izraelnek és a világnak, ha kell, továbbra is fegyverekkel küzd a palesztin ügyért; felkorbácsolta a térségbeli és a globális Izrael-ellenes hangulatot; magára vette a palesztinok védelmezőjének szerepét; politikai tőkét kovácsolt a konfliktusból; egyesítő erőt generált a palesztinok között. A palesztin területeken, Gázában, Izraelben és Ciszjordániában egyaránt általános sztrájkot tartottak kedden az izraeli bombázások elleni tiltakozás jeléül. 

(BBC/al-Dzsazíra)