16:00, December 03.
Hollandia 0
Egyesült Államok 0
Kalifa Nemzetközi Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 03.
Argentína 0
Ausztrália 0
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves Olvasóink!

    Ahogy megszokhatták, ma is elhoztuk Önöknek a koronavírusról szóló legfontosabb híreket a nagyvilágból.

    Holnap folytatjuk, tartsanak velünk akkor is. 

  • A Pfizer, Moderna és a Janssen 3,5 milliárd vakcinát fog kedvezményes áron eladni a fejlődő országoknak a jövő év végéig bezárólag – közölték a cégek képviselői a G20-ak pénteki csúcstalálkozóján. 

    Ebből a Pfizerre 2 milliárd dózis jut, amiből egy milliárdot már idén szeretnének eljuttatni az országokba. A Moderna errea az évre 95 milliót, 2022-re pedig 900 millió dózist ígért, beleértve azokat a vakcinákat is, amelyek a Covax-program keretében ajánlanak majd fel.  A Janssen idén 200 millió, jövőre pedig 300 milliót ígért egydózisú vakcinájából. 

    A találkozón Ursula von der Leyen már korábban bejelentette, hogy az Európai Unió is száz millió dózist fog átadni az afrikai országoknak. Ezenfelül további egy milliárd euróval fognak hozzájárulni ahhoz, hogy Afrikában is az oltóanyagot gyártó üzemek épülhessenek – közölte az Európai Bizottság elnöke. 

  • Romániában 484 új koronavírusos esetet diagnosztizáltak az elmúlt 24 órában. Csütörtökön 49 fertőzött lelte halálát a Covid-19 kórban és szövődményeiben,írta a Transindex.ro portál. Kórházban 3919 beteget kezelnek, jelenleg 636 páciensről gondoskodnak intenzív osztályon.

  • Az eurózóna pénzügyminisztereinek (Eurogroup) pénteki tanácskozásának résztvevői pozitívan nyilatkoztak a gazdaság járvány utáni helyreállásának folyamatáról. 

    Látjuk, hogy megkezdődött a helyreállás, de azt is tudjuk, hogy sok kihívás áll még előttünk

    – fogalmazott Paschal Donohoe. Az Eurogroup elnöke eközben arra is figyelmeztetett, hogy a járvány még mindig komoly gazdasági kockázatokat hordoz magában.

    Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter eközben arra is figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok és Kína az előrejelzések szerint már Európa előtt egyenesbe jöhet és ez komoly következményekkel járhat.

    Az első ligában akarunk játszani, vagy Kína és az Egyesült Államok mögött szeretnénk bandukolni? 

    – vázolta Le Maire újságírói kérdésre válaszolva, hogy mi lesz a következő időszak nagy kérdése. 

    Varga Mihály pénzügyminiszter eközben arról nyilatkozott a találkozó után, hogy Magyarország lépéselőnybe került a többi uniós tagállamhoz képest.

    Az Európai Bizottság eközben úgy számol, hogy a 27 EU-s tagállam gazdasági növekedése a jövő év közepén érheti majd el a járvány előtti szintet. 

  • Levásárolhatóvá teszik az általános forgalmi adót (ÁFA) Portugáliában, annak érdekében, hogy ezáltal is segítsék a gazdaság talpraállását a járvány után. 

    A lépés értelmében az emberek a vásárlások során befizetett forgalmi adó összegét az éttermekben, hotelekben és kulturális intézményekben  tudják majd levásárolni. Mindez azonban csak a portugáliai adószámmal rendelkező emberekre vonatkozik, a turistákra nem. 

    Az intézkedés június elsején már életbe is lép. Azoknak, akik élnek ezzel a lehetőséggel, a vásárláskor az adószámukat is meg kell adniuk, és ezáltal egy online rendszerbe gyűlnek majd a felhasználható összegek. A visszakapott áfát pedig negyedéves bontásokban, mindig a következő negyedévben lehet majd levásárolni. 

    Portugáliában a forgalmi adó 6 és 23 százalék közt mozog. 6 százalékot kell fizetni például a hotelekben, kulturális intézményekben, 13 százalékot az éttermekben, 23 százalékot pedig jellemzően az üdítőknél és alkoholos italoknál számol fel az állam. 

    Becslések szerint az intézkedés körülbelül 200 millió eurót fog elvenni az államháztartásból, ezt az összeget viszont az EU helyreállítási alapjából kapott forrásokkal fogják kipótolni. 

  • Banglades, Nepál és Srí Lanka bejelentette pénteken, hogy gyakorlatilag kifogytak a koronavírus elleni vakcinákból, és abban reménykednek, hogy Kína és Oroszország kisegíti majd őket, hogy szembe tudjanak szállni a járvány újabb pusztító hullámával.

    Indiában és a vele szomszédos országokban rekordokat döntött a koronavírus áldozatainak száma az utóbbi hetekben. Miután India – saját nehéz helyzetére hivatkozva – áprilisban leállította a területén előállított vakcinák exportját, komoly oltóanyaghiány alakult ki a térség országaiban.

    A 168 milliós lakosú Bangladesnek nagyjából egymillió dózis – a brit-svéd AstraZeneca és a kínai Sinopharm által gyártott – oltóanyaga van jelenleg, és mintegy 100 ezer adag Pfizer-vakcinát várnak még az országba hamarosan.

    A kormány szerint ezeket az oltóanyagokat napokon belül mind felhasználják.

    Harmincmillió dózis AstraZeneca-vakcina érkezett volna Indiából az eredeti tervek szerint, de ebből csak hétmilliót szállítottak le azelőtt, hogy India leállította az oltóanyagok kivitelét. A dakkai kormány ezért kapcsolatba lépett Kínával és Oroszországgal, hogy onnan szerezzen be koronavírus elleni oltóanyagokat, illetve tárgyalni próbál olyan nyugati országokkal is, ahol fel nem használt AstraZeneca-készletek vannak.

    Nepálban mintegy 1,5 millió ember vár arra, hogy megkapja az AstraZeneca-oltás második adagját, de az indiai szállítmányok leállása miatt ez bizonytalanná vált. Jelenleg Sinopharm-vakcinával oltanak, de a készletük rohamosan fogy.

    A 21 milliós Srí Lankának 115 ezer adag AstraZeneca-oltóanyaga van jelenleg, lassították az oltókampányt, így naponta átlagosan 15 ezer embert oltanak be. A hatóságok közlése szerint több országgal tárgyalnak, hogy pótolják a kiesett vakcinaszállítmányokat. Indiából eredetileg 13,5 millió dózis AstraZenecára számítottak.

    Srí Lankán most a 600 ezer dózist tartalmazó Sinopharm-készletet is felhasználják, és abban bíznak, hogy Oroszországból és Kínából a jövőben összesen 26 millió adag vakcinát kaphatnak.

  • Már az első napon népszerűnek bizonyult a csíksomlyói kórház udvarán elindított oltási maraton. A délelőtti órákban sorban álltak az emberek a bejáratnál, írta a Maszol.ro. Szombaton, a búcsú napján itt oltatja be magát Böjte Csaba atya is.

  • Szlovákiában a kiértékelt PCR-tesztek 3,4 százaléka lett pozitív. Az utóbbi 24 órában nyolc fertőzött életét követelte a koronavírus – írta a Parameter.sk. Kevesebb mint hétszáz beteg van kórházban, 68 pácienst kezelnek intenzív osztályon, 83 fertőzött pedig mesterséges lélegeztetésre szorul.


  • Zöld országnak minősítették pénteken a román hatóságok Magyarországot, ami azt jelenti: a magyar utazóknak nem kell karanténba vonulniuk – írta a Maszol.ro.

    A jelenlegi szabályok szerint Románia azokat az országokat sorolja a zöld zónába, ahol az utóbbi két hétben az újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzések aránya nem éri el a lakosság másfél ezrelékét. 

  • Moszkvában a koronavírus ellen beoltottak aránya alacsonyabb, mint bármely más európai városban, mert a lakosság vonakodik az oltástól – jelentette ki Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere egy aktivistafórumon.

    Szobjanyin elismerte, hogy az oltások ingyenessége, a nyugdíjasok számára bevezetett anyagi ösztönzők, valamint a parkokba és bevásárlóközpontokba kihelyezett oltóközpontok megnyitása sem segített abban, hogy az oltás népszerűvé váljon a fővárosban.

    Mi voltunk az elsők a világon, akik bejelentettük, hogy megkezdtük a tömeges oltást. És mi most helyzet? Moszkvában a beoltottak aránya kisebb, mint bármelyik európai városban, sokszor többszörösen. Továbbra is megbetegszünk, emberek halnak meg, és mégsem akarják beoltatni magukat 

    – mondta Szobjanyin a blogján pénteken megosztott videofelvételen.

    Kifogásolta, hogy a mintegy 12 millió fővárosi lakos közül mindössze 1,3 millió oltatta be magát. Úgy vélekedett, hogy ez a szám már legalább a duplája lehetne. Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes korábban közölte, hogy országosan 14 millióan kapták meg a vakcina első dózisát, mindkettőt pedig több mint tízmillióan.

  • Hét hónapja nem volt ilyen kevés új fertőzött Szerbiában. Az elmúlt 24 órában 391 friss Covid-beteget regisztráltak 9928 teszt feldolgozása után. A fertőzés miatt 13 beteg hunyt el, írta a PannonRTV. Kórházi kezelésre 1879 páciens szorul, közülük 67 ember van lélegeztetőgépen.

  • Franciaországban júniusban megkezdődik a 16 és 18 év közöttiek koronavírus elleni oltása – jelentette be pénteken Alain Fischer, az oltási programért felelős kormánymegbízott.

    A 16 és 18 év közöttiek beoltása elég gyors lesz, június folyamán megoldható

    – mondta a megbízott a BFM hírtévében.

    Az Európai Unióban forgalomban lévő oltóanyagok közül egyedül a Pfizer-BioNTech közösen kifejlesztett vakcinája engedélyezett ennek a korosztálynak. A kamaszkorúak közül eddig csak a krónikus betegségben szenvedők kérhették az oltást, ami tíz-húszezer fiatalt érintett.

    A 16 és 18 év közötti korosztályhoz mintegy 1,6 millió francia tartozik.

  • Romániában az állami számvevőszék több ügyészségi feljelentést tett az egészségügyi minisztérium, a katasztrófavédelmi felügyelőség és az Unifarm román állami vállalat ellen a koronavírus-járvány idején kezdeményezett közbeszerzések miatt – írja az MTI. 

    Az ügyészségi feljelentések tényét a számvevőszék csak most hozta nyilvánosságra, de már tavaly is készítettek egy belső jelentést a feltételezett visszaélésekről. 

    Az egészségügyi minisztérium ellen hivatali visszaélés és hamis iratok felhasználásának vádja miatt tettek feljelentést 2,875 millió lejes (1 lej=70,94 forint) károkozás miatt. A katasztrófavédelmi felügyelőségnek összesen 15,20 millió lejes károkozást róttak fel, míg az egészségügyi felszereléseket és gyógyszereket forgalmazó Unifarm állami vállalat esetében 319,807 millió lejes károkozást állapított meg a számvevőszék.

    Tavaly a koronavírus-járvány miatt a hatóságok több közvetlen, versenytárgyalás nélküli közbeszerzést bonyolítottak le, mivel a  járványügyi helyzetben sürgősen be kellett szerezniük orvosi védőfelszereléseket a koronavírus-járvány terjedésének megállítása érdekében. Ezeket vette most górcső alá a számvevőszék.

    Tavaly júniusban egy másik állami szerv, a korrupcióellenes ügyészség már közölte, hogy saját hatáskörében vád alá helyezte az Unifarm vállalat vezérigazgatóját, Eugen Adrian Ionelt.  Őt azzal vádolják, hogy

    760 000 euró kenőpénzt követelt magának azért cserébe, hogy egy egészségügyi védőfelszereléseket forgalmazó céggel szerződést kössön az Unifarm. 

  • A Szingapúrban és Tajvanon megjelent gócpontok miatt egyre nagyobb a nyomás a japán kormányon, hogy elhalasszák az olimpiát – írja a Quartz. A hírportál szerint mindkét, biztonságosnak ítélt kelet-ázsiai országban a repülőterekről indult a fertőzés: a beutazóktól a személyzet kapta el a vírust, róluk terjedt tovább a lakosság többi csoportjára. A Quartz szerint a jelenség megkérdőjelezi a sikeres ázsiai járványkezelési modelleket, és arra mutat rá,

    hogy a vírus ellen a tömeges vakcináció az egyetlen, hosszú távon is hatékony kiút.

    Márpedig ez Japánt is nyomás alá helyezi, a szigetország ugyanis – hasonlóan Tajvanhoz – szintén a kivárás stratégiáját követi. Eddig mindösszesen a lakosság három százaléka kapta meg a koronavírus elleni védőoltást, miközben nyakukon az olimpia, a rangos sporteseményig már csak tíz hét van hátra. Közben a naponta újonnan fertőzöttek száma a héten már ötezer fölé emelkedett, sokan ezért újabb járványügyi intézkedéseket sürgetnek. 

    A romló adatok miatt a héten hatezer japán orvos írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben közlik: nem győzik a negyedik hullám elleni harcot, ezért a sportesemény újbóli elhalasztása a helyes döntés.

    A helyzet mindenesetre újabb lépésekre sarkallta a kormányt. Tokió pénteken ötvenmillió adag Moderna és mintegy 120 millió AstraZeneca beszerzésére bólintott rá. A két új oltóanyag a Pfizer 194 millió adagos készítményét egészíti ki. Szuga Josihide kormányfő elmondta:

    naponta egymillió embert oltanának be, ezzel a tempóval július végére elérnék a nyájimmunitást.

    A Japan Today hírportál pénteki cikke azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az egészségügyi ellátórendszer nem biztos hogy képes lesz tartani a tempót. A járvány nagyon sok orvossal és szakápolóval végzett, ráadásul Japánban is technikai problémák adódtak az online regisztrációval. 

  • Kína az eddigieken felül további hárommilliárd dollárnyi segélyt nyújt a következő három évben a fejlődő országok számára a koronavírus-járvány elleni harc, valamint a gazdasági és társadalmi helyreállítás támogatására – írja az MTI.

    Hszi Csin-ping kínai elnök mindezt az olasz szervezésű, globális egészségügyi római csúcstalálkozón, videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében jelentette be. 

    A kínai elnök arra is emlékeztetett, hogy immár mintegy 300 millió dózis vakcinával látták el a világot, hozzátéve, hogy a jövőben is folytatni fogják az oltóanyagok szállítását a megrendelőiknek. 

    Hszi Csin-ping  korábban, a járvány elején azt is leszögezte, hogy a kínai fejlesztésű vakcinákat „globális közkinccsé” fogják tenni. 

  • A rendőri erőkhöz és a katonákhoz hasonlóan az egészségügyi dolgozók számára is létrehozza a francia kormány a „köztársaság szolgálatáért halt meg” elnevezésű státuszt a koronavírus-járvány „rendkívüli körülményeire” való tekintettel – jelentette be pénteken Emmanuel Macron államfő.

    A státusz azért is bír nagy jelentőséggel, mert így a járványban elhunyt egészségügyi dolgozók gyermekei a nemzet árváinak lesznek tekintendőek, s ellátásukért 21 éves korukig az állam felelős.

    „Szeretném, ha a közjó szolgálatában rendkívüli körülmények között elhunyt állami dolgozók megkapnák a különleges státuszt, amely a köztársaság szolgálatában meghaltaknak jár” – írta az államfő a Twitteren.

    A státusz Emmanuel Macron magyarázata szerint olyanokra vonatkozna, akik a „járványban mások életéért viseltek gondot”. Véleménye szerint az, hogy ők is megkapják ezt a státuszt, az „igazság és a testvériség gesztusaként értelmezhető. 

    Az elnöki hivatal jelezte, hogy a státusz minden olyan körülményre vonatkozni fog, amelyet jelenleg nem fednek le a munkajogi intézkedések (életmentés közben vagy katonai gyakorlaton meghaltakra is például).

    A köztársaság szolgálatában elhunyt státusz „a Franciaországért meghalt” és „a haza szolgálatában meghalt” státuszokat fogja kiegészíteni. Az elsőt elsősorban a harcban elesett katonák, míg az utóbbit 2012 óta a közbiztonsági feladatokat ellátók kaphatják meg.

    Az elhunytak gyermekei könnyebben kaphatnak ösztöndíjat a közoktatásban, ezenfelül pedig az állam anyagi és morális védelmet, valamint támogatást nyújt számukra 21 éves korukig, és az örökösödés során is kedvezőbb adórendszerben részesülnek.

  • A francia Strasbourg-i Egyetemi Klinika (CHU) tudósainak friss kutatása szerint akár 13 hónapig is jelen lehetnek az antitestek a koronavírusos fertőzés után. A kutatásban több mint egy éven át követtek 1309 embert, akik közül 393-an már átestek a fertőzésen.

    Az utóbbiak közül „egy évvel a fertőzés után 97 százaléknál voltak jelen a tüskefehérje elleni antitestek" (S-antitestek) – idézi a CHU közleményét az MTI. 

    A kutatás ideje alatt az ebben a csoportban történt újrafertőződések számát a kontrollcsoport fertőzöttjeinek mennyiségével összehasonlítva a kutatók úgy számoltak, hogy „96,7 százalékkal csökkent” a vírus elkapásának kockázata a korábban már fertőzöttek körében, köszönhetően a tüskefehérje-antitestek hosszú ideig kimutatható jelenlétének.

    Azt is megállapították, hogy a fertőzés után 13 hónappal a szervezetben a tüskefehérje elleni antitestek koncentrációja lehetővé teszi az új koronavírus eredeti, valamint brit változatának semlegesítését, a dél-afrikai variánsét azonban nem.

    A tanulmány kiemelte, hogy a védőoltások „megerősítik a variánsok elleni védelmet és szignifikánsan emelik” az antitestek szintjét.

    Azt is kimutatták, hogy az S antitestek gyorsabban csökkennek a férfiaknál, mint a nőknél.

  • A Pfizer és a BioNTech ígéretet tett arra, hogy még az idén egymilliárd dózist juttatnak el a szegényebb országoknak. Jövőre pedig további egymilliárd vakcinát terveznek leszállítani az alacsony és közepes jövedelmű országoknak – írja a The Guardian

    A nagyszabású vakcinaszállítási akciót tizennyolc hónap alatt tervezik végrehajtani.

  • Szlovéniában újraindulhat a konferenciaipar, és eltörlik az összejövetelek létszámhatárát – tájékoztat az MTI.

    A ljubljanai kormány csütörtök esti ülésén hozott döntése alapján szombattól

    megszűnnek a létszámkorlátozások a rendezvényeken és nyilvános összejöveteleken.

    Feltétel azonban, hogy zárt és nyitott térben egyaránt tíz négyzetméteren egy fő tartózkodhat. Ülőhelyes beltéri eseményeken, színházban, moziban és sportrendezvényeken minden néző mellett egy helyet szabadon kell hagyni, és kötelező a maszk viselése. A kültéri rendezvényeken tartani kell a legalább egyméteres távolságot. 

    Emellett a szomszédos országban május 24-től engedélyezik a szakkiállításokat és konferenciákat, de tíz négyzetméterenként itt is csak egy ember tartózkodhat. 

    Azonban a rendezvények, kulturális intézmények és vendéglátóhelyek továbbra is csak védettségi igazolással látogathatóak. A valamivel több mint kétmilliós országban védőoltást eddig 608 097-en kaptak, közülük 313 602-en már a második adagon is túl vannak. Ez az oltásra jogosult népesség 35,2, illetve 18,2 százaléka.

  • Világszerte jelentősen alábecsülték a koronavírus halálos áldozatainak a számát – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pénteki bejelentéséből, amely szerint a Covid–19-cel közvetlenül vagy közvetve összefüggő halálesetek valódi száma akár 6-8 millió is lehet.  

    A világszervezet korábban azt közölte, hogy a pandémia mind ez idáig körülbelül 3,4 millió halálos áldozatot követelt, Samira Asma, a WHO adatelemző irodájának igazgatóhelyettese azonban virtuális sajtótájékoztatóján leszögezte:

    óvatos becslések szerint is legalább 6-8 millióra tehető a valódi szám.

    Munkatársa, William Msemburi hozzátette, hogy ebbe a nem regisztrált halálesetek mellett beleszámították azokat is, akiknek a halálát nem közvetlenül a koronavírus okozta, hanem például a kórházi ágyak hiánya – írja az MTI.

    Ezzel egy időben a GAVI Vakcinaszövetség előzetes szerződést írt alá a Johnson and Johnson gyógyszergyártóval 200 millió vakcinára, amelyet az oltások méltányos elosztására a WHO és a GAVI által létrehozott Covax-program keretében fognak szétosztani. A cég egykomponensű oltóanyaga különösen a kevésbé fejlett infrastruktúrával rendelkező országok számára lehet hasznos – szögezte le a közleményben Seth Berkley, a GAVI vezérigazgatója. Hozzátette, hogy reményeik szerint ez a mennyiség már idén a program rendelkezésére fog állni.

    A vakcinák méltányos elosztására irányuló kezdeményezés keretében 2021 végéig 2 milliárdnyi oltóanyagdózist szeretnének biztosítani a kis és közepes jövedelmű országok számára.

  • A kirgiz fővárosban, Biskekben ezer Szputnyik V oltóanyag ment a szemétbe, mert valaki kihúzta az ampullákat tároló hűtőszekrényt, hogy feltöltse a mobiltelefonját, az oltóanyag pedig megromlott. 

    Lehet, hogy a vétkes takarító volt, de igazából senki sem tudja, legalábbis a hivatalos közleményből nem derült ki.

    Az eset még áprilisban történt, a kárba ment oltóanyag pedig a 20 ezres orosz szállítmány részét képezte, így mindenképpen hatalmas veszteség. 

    Márciusban a kirgiz oltási kampányt a kínai Sinopharmmal kezdték meg, de az orosz készítmény sokkal népszerűbb. Kirgizisztánban csak adományozott vakcinákkal oltanak.

  • Ukrajnában péntekre a megelőző két nappal csaknem megegyező számú, mintegy ötezer új beteget jegyeztek fel, és a halálos áldozatoké is alig haladta meg a kétszázat, viszont velük együtt a járvány tavaly márciusi kitörése óta az elhunytak száma mostanra meghaladta a 49 ezret.

    A hivatalosan közölt adatok alapján az elmúlt napban 4984 új esettel 2 175 382-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Már három egymást követő napon regisztráltak ötezer körüli növekedést, az azelőtti három napban még ennél is alacsonyabbat. Az elhunytaké 202-vel 49 101-re emelkedett. Ez további csökkenés, a megelőző napon a halálos áldozatok száma 203, az azelőttin pedig 227 volt. Eddig 1 929 039-en gyógyultak meg, közülük az elmúlt napban több mint 12 800-an, az aktív betegek száma így tovább csökkent több mint nyolcezerrel, 197 242-re.

    Kórházba a megelőző naphoz képest százzal kevesebb, 1785 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került.

    A legtöbb új beteget, 453-at ezúttal az ország legfertőzöttebbnek számító területén, a fővárosban, Kijevben jegyezték fel.

    Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által pénteken közölt adatok alapján koronavírus elleni védőoltásból eddig 971 032-en kapták meg az első és 60 696-an a második dózist is az országban – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál. Csütörtökön 12 626-an kapták meg valamely oltóanyag első, 6287-en a második adagját.

    Denisz Smihal miniszterelnök pénteken a parlament plenáris ülésén közölte, hogy a Pfizer vállalattal 21,2 millió adag koronavírus elleni vakcináról kötött megállapodást Ukrajna, ebből 1,2 milliót a COVAX nemzetközi kezdeményezésen keresztül. A COVAX-on keresztül 240 ezer adagot már leszállítottak Ukrajnába, május végéig még csaknem 350 ezer dózis érkezése várható.

    Ezenfelül szerződést kötöttek 10 millió Novavax-vakcinára, amelyből az első négymillió megérkezése augusztusban várható. AstraZeneca-oltóanyagból még több mint 10 millió dózis érkezik az országba, ebből 6,8 millió a COVAX-on keresztül, 1,2 millió pedig Lengyelországból, az Európai Bizottsággal létrejött megállapodás alapján. Más partnerországok is ígérnek 100-100 ezer dózist – tette hozzá a miniszterelnök. A kínai Sinovac vállalattal 1,9 millió vakcinára írt alá megállapodást az ukrán kormány, ebből félmilliónak május 26-án kell megérkeznie, 200 ezernek pedig június elején.

    Emlékeztetett, hogy az AstraZeneca licence alapján az indiai Serum Institute vállalat által, Covishield elnevezés alatt gyártott vakcinából már csaknem 900 ezer érkezett meg az országba, további félmillió akár már ebben a hónapban megérkezhet.

  • Spanyolország május 24-től negatív PCR-teszt nélkül is beengedi az angol és a japán turistákat a Telegraph cikke szerint. 

    Az Egyesült Királyságba utazó spanyol állampolgároknak érkezésükkor továbbra is karanténba kell vonulniuk.

  • Az Európai Unió év végéig mintegy 100 millió vakcinát adományoz a szegényebb országoknak – jelentette be pénteken az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen.

    A politikus ezt a római egészségügyi csúcson jelentette be Mario Draghi olasz miniszterelnök jelenlétében – írja a Telegraph

  • Visszavonulóban van a tavaly március óta tartó koronavírus-járvány Csehországban – legalábbis ezt jelzik az egészségügyi minisztérium honlapján pénteken délelőtt nyilvánosságra hozott legfrissebb adatok.

    Csütörtökön az új igazolt napi fertőzések száma 672-re csökkent, ami százzal kevesebb, mint szerdán volt. Legutóbb tavaly augusztus második felében voltak hasonlóak a laboratóriumi szűrési adatok. A napi új fertőzések száma március elejétől csökken: akkor naponta mintegy 17 ezer új fertőzést szűrtek ki a laboratóriumok.

    Az utóbbi hét nap százezer lakosra eső új országos esetszáma már 53-ra csökkent. A kormány számára ez a mutató mérvadó az óvintézkedések enyhítése terén. A kabinet már korábban közölte: akkor kezdi meg a közéleti korlátozások enyhítését, ha ez a mutató 100 alá esik. Erre május 12-én került sor.

    Másfelől folyamatosan emelkedik a beadott oltások napi száma, amely csütörtökön már meghaladta a 97 500-at. Az oltási folyamat felgyorsult. A csütörtöki adatok több mint ötezerrel magasabbak, mint egy hete. Eddig összesen 4,2 millió oltóanyagot adtak be az embereknek. Mindkét adagot mintegy 1,2 millió személy kapta meg. Csehországban csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott oltóanyagokat használják.

    A koronavírus-járványban elhunytak száma 29 990. Míg áprilisban a napi elhalálozások átlaga 84 volt, addig az utóbbi héten ez már 20 alá csökkent. A járvány terjedésének reprodukciós száma továbbra is egy alatt van (0,73).

    A cseh kormány május elejével kezdődően fokozatos feloldja az óvintézkedéseket. Három hete kinyitottak a fodrászatok és a testápolással kapcsolatos szolgáltatások, két hete az üzletek, míg az általános iskolások visszatértek a tantermekbe. A vendéglők kültéri teraszai pedig hétfő óta vannak nyitva. A stadionokba az óvintézkedések betartása mellett korlátozott számban visszatértek a nézők, és rövidesen nyithatnak a szállodák, a színházak és a mozik is. 

  • Egy új tanulmányra hivatkozva Ugur Sahin, a BioNTech ügyvezető igazgatója bejelentette: az előzetes eredmények biztatóak, a Pfizerrel közösen kifejlesztett vakcina hatékony védelmet biztosít a dél-afrikai és az indiai vírusvariánssal szemben is, előbbinél 75 százalékos hatékonyságot mértek. 

    Eddig 30 különböző variánson tudtuk tesztelni az oltóanyagunkat. Egyelőre hatékonynak bizonyult a mutációk ellen

    – mondta. 

    A Pfizer-vakcina olyannyira hatásosnak bizonyult eddig, hogy az Európai Unió 1,8 milliárd adagot kötött le belőle 2023-ig. A tagországok közül egyedül Magyarország nem kért a legnépszerűbb nyugati vakcina beszerzéséből, amit a kormány azzal indokolt, hogy Magyarországnak 120 milliárd forintba kerülne a 19 millió adag Pfizer-vakcina, és csak azt rendelhetne már.

  • A koronavírus-járvány kedvező alakulása miatt Bosznia-Hercegovina többségében horvátok és bosnyákok lakta országrészében péntektől megszűnik az éjszakai kijárási tilalom, míg a szerbek lakta országrészben csak éjfél és reggel öt között lesz tilos a kijárás – írja az MTI.

    Zárt térben továbbra is kötelező maszkot hordani, és marad a húsz főnél nagyobb gyülekezés tilalma is.

    A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma az utóbbi 24 órában Bosznia-Hercegovinában 171-gyel 202 622-re, halálos áldozatainak száma tízzel 9062-re növekedett.

  • A világon 165 530 873 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 430 580 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint péntek reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 164 626 458 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 413 801 volt – írja az MTI.

    A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

    A hivatalos adatok szerint

    • a koronavírus továbbra is az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 33 056 207 fertőzött volt eddig a napig, és 588 536-an haltak meg.
    • Indiában 26 031 991 fertőzöttet és 291 331 halálos áldozatot jegyeztek fel.
    • Brazíliában 15 894 094 fertőzöttről és 444 094 halálos áldozatról tudni.
    • Franciaországban 5 979 099 fertőzöttet és 108 343 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Törökországban 5 160 423 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 45 626.
    • Oroszországban 4 917 906-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 115 393-ra emelkedett.
    • Az Egyesült Királyságban 4 471 065 a fertőzöttek száma, és 127 963-an haltak meg a betegségben.
    • Olaszországban 4 178 261 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 124 810.
    • Németországban 3 638 504 a fertőzöttek száma, 87 135 a halottaké.
    • Spanyolországban 3 631 661 fertőzöttet és 79 601 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Argentínában 3 447 044 a fertőzöttek és 72 699 a halottak száma.
    • Lengyelországban 2 886 924 fertőzöttet és 72 500 halálesetet tartanak nyilván.

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

  • A japán vállalatok csaknem 70 százaléka szeretné, hogy eltöröljék vagy legalábbis elhalasszák a nyári olimpiai játékokat Tokióban – derül ki a Reuters felméréséből. Az olimpiáig már csak kilenc hét van hátra, miközben több japán térségben is rendkívüli állapotot hirdettek a fertőzéses esetek emelkedő száma miatt. 

    A szigetország oltási kampánya is lassúnak mondható, mindeddig a 126 milliós lakosság 4 százalékát sikerült vakcinálni. 

    A felmérés szerint a cégek 37 százaléka támogatja az esemény eltörlését, 32 százalékuk pedig a halasztást. 

    Maguk a tokióiak is megosztottak a kérdésben, többen attól tartanak, hogy vírusvariánsokat hurcolnak be az országba, megfelelő körülményeket biztosítva a SARS-CoV-2 koronavírus további mutálódásának. Az Olimpiai Bizottság azonban hajthatatlannak tűnik, miközben a játékokon részt venni kívánó 10 500 sportoló 70 százalékát már kvalifikálták. 

    Bár a játékok elmaradása a gazdaságra is rányomná a bélyegét, a japán vállalatok 60 százaléka szerint a gazdasági veszteségek korlátozottak, 13 százalékuk szerint pedig elhanyagolhatóak lennének.  

  • Kilenc héttel a tokiói ötkarikás játékok megkezdése előtt újabb csapat jelentette be távolmaradását a felkészülési edzésektől. A kanadai úszóválogatott a koronavírussal kapcsolatos aggodalmak miatt mondta le a részvételét – írja a The Guardian. 

    A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) és a szervezők péntektől kezdődő háromnapos ülésükön fogják megvitatni az előkészületeket, valamint a koronavírussal kapcsolatos teendőket is.