Mit tehet egy pilóta, ha bombafenyegetés miatt riasztják a levegőben?

2021.05.26. 06:26

A kérdésre a válasz az, hogy nem sokat, bár dönthet arról, folytatja-e az utat, hol száll le a repülőgéppel, hogy mihamarabb megszüntessék a légi közlekedésre fenyegetést jelentő helyzetet. A Belaruszban pokolgépes fenyegetés miatt leszállásra kényszerített Ryanair-járat pilótája azonban protokollnak megfelelően, az adott helyzetben helyesen cselekedett – mondta Samu Ádám, az AIRportal.hu főszerkesztője az Indexnek. 

A nemzetközi polgári repülést szabályozó Chicagói Egyezmény alapján az adott ország légiforgalmi irányításának utasítását kell követni a légtérben áthaladó polgári repülőjáratoknak, ez a norma –  magyarázta Samu Ádám, hozzátéve,

azt egyelőre nem tudni, milyen beszélgetés zajlott le a pilóta, a belarusz légiforgalmi irányítás, illetve az utasszállító elfogására küldött MiG–29-es pilótája között. 

Az incidenssel foglalkozó legtöbb írás úgy fogalmaz, hogy a belarusz vadászgép földre kényszerítette az utasszállítót. Mindazonáltal a MiG–29-es kísérőként is szolgálhatott, megjelenésével pedig a fenyegetés valódiságát támaszthatta alá az utasszállító pilótájának. Persze nyomásgyakorlásként is hathat, amikor egy katonai repülőgép jelentkezik be a vonal másik végén a cockpitben. 

Mindenesetre nem a pilóta dolga az, hogy mérlegelje a fenyegetés valódiságát, és ahogy Samu Ádám fogalmazott: sem a légiforgalmi irányító, sem a vadászgép pilótája nem tudhatta, valós tájékoztatást nyújt-e a Ryanair-gépnek, ők csupán utasítást továbbítottak és hajtottak végre.

Mondhatni, ilyen esetekben sem azon kell gondolkozni, hogy miért éppen a nem EU-tag Belarusz hatóságainak szólt a Hamász iszlamista szervezet, hogy felrobbantják a járatot, amennyiben az Európai Unió nem ítéli el Izraelt a közelmúltbeli gázai konfliktusért. 

A Hamász ki is kérte magának a minszki „rágalmakat". 

A norma szerint azonban nem lehet hamis, mondvacsinált indokkal leszállásra felszólítani egy polgári repülőjáratot, ugyanis ezzel aláássák a bizalmat a légitársaságok és a légügyi hatóságok között

– hangsúlyozta Samu Ádám. 

Pedig nagyon erős a gyanú, hogy ez történt. Több órányi minszki vesztegelés után sem találtak robbanószerkezetet a Ryanair-gépen, de ha már éppen rajta utazott a Belaruszból elmenekült Roman Protasevics ellenzéki újságíró, őrizetbe is vették. A fedélzetet összesen hat ember hagyta el Minszkben: a disszidens barátnője, akit ugyancsak őrizetbe vettek, valamint négy másik utas, akik a Ryanair gyanúja szerint a belarusz titkosszolgálat, a KGB ügynökei voltak. Ergo, az egész incidens arra irányult, hogy elfogjanak egy, hazájában hosszas szabadságvesztés elé néző újságírót. 

A nemzetközi és az európai pilótaszövetség, az IFALPA és az ECA közös közleményben fejezte ki aggodalmát a történtek miatt, hangsúlyozva, hogy a gépeltérítést politikai célok motiválták, ami szembe megy a Chicagói Egyezménnyel.

Több jel is arra utal, hogy államilag szponzorált géprablás történt 

– fogalmaznak. 

Katonai repülőgépek bevetése egy polgári járat ellen szándékosan előállított veszélyt jelent az utasok és a személyzet biztonságára – hangsúlyozta a két szervezet.