új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves Olvasók!

    Köszönjük egész napos figyelmüket, mára ennyi volt, vége az Index tudósításának. 

    Szép estét, aludjanak jól.

    Az Index további hírei

  • Andrea Meza mexikói modellt pár napja megnyerte a Miss Universe szépségversenyt, most pedig a koronavírus elleni vakcinával oltották be. 

    Előtte a dél-afrikai Zozibini Tunzi viselte a Miss Universe címet, aki a járvány miatt rekordhosszúságú ideig tehette ezt. 

  • A világban eddig jelentett több mint 3,4 millió koronavírusos haláleset közel felét az amerikai kontinensen regisztrálták, de a tényleges szám akár ennél magasabb lehet – közölte szerdán a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet (PAHO).

    Előző héten az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismét rámutatott, hogy világszerte a ténylegesnél jóval kevesebb halálesetet jelentettek.

    „Az újabb elképzelések szerint sokkal több ember hal meg a betegség szövődményeiben, illetve a világjárvány közvetett következményeiben, például a létfontosságú szolgáltatások szünetelése miatt” – közölte Carissa Etienne, a WHO amerikai szervezetének főigazgatója.

    2020-ban 1,8 millió halálesetet tartottak nyilván hivatalosan, ez becslések szerint valójában hárommillió körül lehet, ami a tavaly jelentett adatok majdnem kétszerese.

    Múlt héten a halálesetek száma meghaladta az egymilliót Latin-Amerikában, és a járványhelyzet romlik a térségben, ahol a legmagasabb az egy főre jutó halálozási szám.

    A PAHO szerint aggasztóan magas a fertőzöttek és a halálesetek száma Latin-Amerikában, amelynek országaiban regisztrálták múlt héten az öt legmagasabb halálozási arányt.

    Chile, Peru és Uruguay a fertőzésszám csökkenéséről számolt be, míg Argentínában és Brazíliában ismét nőtt, Bolíviában pedig drasztikusan emelkedett a halálesetek száma - mondta Etienne, hozzátéve: a térségben sokan nem tartják be a járványügyi intézkedéseket.

    A koronavírus B.1.617 elevezésű, indiai variánsát eddig tíz amerikai országban azonosították, többnyire a nemzetközi utazások révén terjedt el – közölte Sylvain Aldighieri, a PAHO veszélyhelyzeti igazgatója.

    A variáns már Észak-, Közép- és Dél-Amerikában, valamint a karibi térségben is terjed. Bár ez a vírusváltozat sokkal gyorsabban terjed a korábbi változatoknál, arra nincs bizonyíték, hogy halálosabb lenne az amerikai kontinensen eddig azonosított variánsoknál.

  • Joe Biden amerikai elnök szerdán felszólította az amerikai hírszerzést, hogy három hónapon belül készítsenek egy részletes jelentést a vírus eredetéről.

    Felszólítása értelmében a hírszerzés munkatársainak „meg kell kettőzniük erőfeszítéseiket” annak érdekében, hogy végre fény derüljön a vírus eredetére.

    Az elnök emlékeztetett arra, hogy márciusban már arra kérte a hírszerzést, hogy vizsgálják meg a vírus eredetét. „Mára felvázoltak két valószínűnek tűnő forgatókönyvet, de nem jutottak nyugvópontra a kérdésben” – mondta.

    A „laborszökevény vírus” elmélete még mindig tartja magát, ráadásul épp az amerikai hírszerzés egy nemrég nyilvánosságra hozott jelentése is ezt látszik erősíteni. 

    Kína eközben összeesküvés-elméletek és álhírek terjesztésével vádolta meg az amerikaiakat, arra reagálva, hogy Anthony Fauci, az amerikai elnök járványügyi főtanácsadója nemrég úgy nyilatkozott: nincs meggyőzve arról, hogy a vírus nem mesterségesen jött létre. 

  • Az indiai variáns terjedése miatt szigorítják az Egyesült Királyságból történő beutazás feltételeit Franciaországban.

    A döntés értelmében minden beutazónak kötelezően karanténba kell vonulnia tíz napra, még akkor is, ha már beoltották. Eddig azoktól, akik negatív tesztet tudtak felmutatni, csak hét napnyi karantént vártak el.

    Willie Walsh, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) vezetője szerint mindez politikai döntésként értelmezhető, amely azonban „nem az adatokon, hanem az anekdotákon” alapul.

    Franciaország eddig 16 másik állammal szemben vezetett be hasonló korlátozást. Aki megszegi a szabályt, az 1500 eurós bírságra számíthat. 

    Szombaton a németek is lezárták a beurazást az Egyesült Királyságból, a korlátozás vasárnap éjféltől kezdve életbe is lépett. 

  • Oroszországban több helyen is megkezdték a macskák beoltását a Carnivac-Cov nevű, koronavírus elleni vakcinával. 

    Az országban márciusban regisztrálták a világ első olyan koronavírus-vakcináját, amelyet az állatoknak szánnak. A klinikai vizsgálatok szerint a vakcina a kutyáknál, macskáknál, rókáknál és nyérceknél is képes antitesteket képezni. 

    Oroszországban eddig ezek közül az állatok közül csak a macskákat és a kutyákat tesztelték pozitívra. 

    Arról, hogy érdemes-e beoltatni háziállatainkat, itt írtunk korábban.

  • Szlovákiában 190 új fertőzöttet regisztráltak az utóbbi 24 órában. A PCR-tesztek 3,09 százaléka lett pozitív, írta az Újszó.com. A Covid–19 kórban és szövődményeiben 11 beteg lelte halálát kedden. Most 570 pácienst kezelnek kórházban, intenzív osztályon 54 beteget ápolnak, 63 fertőzött szorul gépi lélegeztetésre.

  • Luxembourg készen áll arra, hogy június közepéig koronavírus elleni beoltottságot igazoló elektronikus tanúsítványt bocsásson ki a gazdaság helyreállításának felgyorsítására. A nagyhercegségben az éttermek és kávézók jelenleg 22 óráig lehetnek nyitva, beltérben friss negatív koronavírus-teszttel rendelkező vendégeket is fogadhatnak. Az éjszakai kijárási tilalom éjféltől reggel 6 óráig tart. Az aktív fertőzöttek száma jelenleg 1773. Egy hét alatt átlagosan három halálesetet jelentettek a jelenlegi járványhoz kapcsolódóan, az elhunytak átlagéletkora 83 év. Luxemburgi kórházakban jelenleg 43 koronavírussal fertőzött beteget ápolnak, közülük 29 emberről gondoskodnak intenzív osztályon, írta az MTI. 

    Közben Belgium felfüggesztette a Johnson & Johnson koronavírus elleni vakcinájának beadását a 41 éveseknél fiatalabbaknál, miután egy ember meghalt nem sokkal a vakcina beadását követően. A kórházi kezelések száma 12 százalékkal, az intenzív ellátásra szorulók 11, a halálesetek pedig 16,4 százalékkal csökkentek egy hét alatt. Az új fertőzöttek száma azonban növekvő tendenciát mutat.

  • Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) adatai szerint ritka, hogy valaki azután kapja el a fertőzést, hogy teljesen immunizálták koronavírus ellen (vagyis kétdózisú oltóanyag esetén mindkét oltást megkapta).

    Közölték, hogy több mint 130 millió amerikait sikerült teljesen védetté tenni eddig,

    közülük pedig mindössze 10 262 fő szervezetében mutatták ki a fertőzés jelenlétét. 

    (Ez a gyakorlatban 0,008 százalékot jelent – a szerk.)

    Ráadásul az így fertőzöttek körülbelül negyedének semmilyen tünete nem volt. Kórházba 955 embert szállítottuk közülük, azonban harmadukat más betegség miatt kellett ápolni. 

    A beoltottak közül 160-an haltak meg – közölte a hatóság. 

    Közülük 28 áldozatnál azt állapították meg, hogy a halálozás nem a fertőzés miatt történt. 

    Érdekesség, hogy a beoltottak közül többségében, 63 százalékban nők fertőződtek meg, a fertőzöttek többsége pedig a 40 és 74 év közötti korosztályból került ki. 

    A jelentésben ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a tényleges fertőzöttek száma ennél több lehet, mivel a beoltottakat ritkábban tesztelik. Ez viszont azt is jelenti, hogy a beoltottak közül sokan egyáltalán semmilyen vagy csak nagyon enyhe tüneteket észlelnek. 

  • A pozsonyi kormány megbízta az egészségügyi minisztert, hogy június 7-ig tegye lehetővé a nem regisztrált Szputnyik V vakcina szlovákiai alkalmazását. Az egészségügyi miniszternek ki kell adnia egy kötelező erejű iránymutatást, amely garantálja, hogy az orosz vakcinával beoltott állampolgárok azonnali, a szakmai előírásoknak megfelelő orvosi ellátásban részesülnek, ha mellékhatások jelentkeznek náluk, írta az Újszó.com.

    Az orosz vakcina laboratóriumi tesztelése április 16-án zárult le. A vakcina minden szempontból megfelelt a gyártó dokumentációjában szereplő előírásoknak, és beigazolódott, hogy az oltóanyag kiváltja az elvárt immunválaszt. Szlovákia összesen kétmillió Szputnyik V védőoltást rendelt.

  • További enyhítések lépnek életbe Horvátországban péntektől. A korábbi 25 helyett száz főig lehet nyilvános rendezvényeket és összejöveteleket tartani, zárt térben engedélyezik a sportolást, valamint az éttermek számára a beltéri kiszolgálást, és a határátlépésen is könnyítenek a kiskorúak számára – jelentette be Davor Bozinovic horvát belügyminiszter. A létszámkorlátozás alól két terület kivétel. A temetésekre nem vonatkozik többé létszámhatár, az esküvőket 120 főig lehet megrendezni, azzal a feltétellel, hogy a résztvevőknek rendelkezniük kell védettségi igazolással, írta a távirati iroda.

    Horvátországban tegnap 538 új fertőzöttet azonosítottak. A Covid–19 kórban és szövődményeiben 21 beteg halt meg. Kórházban 1031 pácienst ápolnak, közülük 102 fertőzött van lélegeztetőgépen.

  • Szerbiában 387 újabb koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak egy nap leforgása alatt több mint tízezer teszt kiértékelése után. A kór tíz beteg haláláért felelős, írta a PannonRTV.

    Kórházban 981 fertőzöttet ápolnak, lélegeztetőgépen most 63 beteg van. Míg országos szinten csökkent, addig a Vajdaságban megduplázódott az új fertőzöttek száma a megelőző naphoz képest.

  • Ukrajnában már a harmadik napja mutat kisebb emelkedést a fertőzöttek száma: az utóbbi 24 óra alatt 3395 új betegről számoltak be. Kedden 208 fertőzött életét nem tudták megmenteni az orvosok, írta a Kárpáthír.com. Kórházba, egy nap leforgása alatt, 1778 embert kellett vinni.

  • Romániában 379 új koronavírus-fertőzéses esetet diagnosztizáltak az elmúlt 24 órában, írta a Maszol.ro portál. A Covid–19 és szövődményei 52 beteg életét követelték. Jelenleg 493 beteget kezelnek intenzív osztályon, kevesebbet, mint előző napon.

  • Új fejezetéhez érkezett az Európai Bizottság és az AstraZeneca vitája. Brüsszel azt követeli a brit–svéd gyógyszergyártó vállalattól, hogy hozza be lemaradását, és szállítson le 90 millió vakcinát a 27 tagállamnak június végéig, vagy fizessen jelentős összegű kártérítést. Belga bíróság dönt ez ügyben. 

    A szerződésben kikötött 120 millió védőoltás helyett csak 30 millió érkezett meg az első negyedévben. Ez az óriási lemaradás nehéz helyzetbe hozta az Európai Uniót. Az ügy azért került bíróság elé, mert az AstraZeneca a második félévre ígért 180 millió vakcina helyett csak 70 milliót akar leszállítani, írta a hvg.hu.

    Az Európai Unió május 9-én jelentette be, hogy a jövőben a Biontech–Pfizer- és a Moderna-vakcinákra akarja alapozni az európai oltási kampányt, mert ez a két gyógyszergyártó cég – ellentétben az AstraZenecával – időben és rendben teljesítette a szerződés feltételeit. Korábban a bizottság előnyben részesítette a brit–svéd céget az amerikaiakkal szemben, és elsősorban rá akarta alapozni az oltási kampányt.

  • Azok a román állampolgárok, akiknek igazolásuk van a koronavírus elleni teljes beoltottságról, karanténkötelezettség nélkül léphetnek be Magyarországra – tájékoztatott az utazási feltételek módosításáról szóló, az MTI-hez is eljuttatott közleményében a bukaresti külügyminisztérium.

    A kommüniké kiemeli, hogy azoknak a román állampolgároknak nem kell a Magyarországra történő belépéskor a karanténmentességhez negatív PCR- vagy antigéntesztet felmutatniuk, akik a kétdózisú vakcinatípusok mindkét adagjának, vagy az egydózisú (Johnson and Johnson) oltásnak a beadásáról rendelkeznek igazolással.

    A romániai oltóközpontok által kiállított, román és angol nyelvű oltási igazolás elegendő, nincs szükség további formaságokra

     – írta tájékoztatójában a román tárca.

    A könnyítést szombati Facebook-bejegyzésében adta hírül Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a román hatóságok pénteki döntését követően, amely szerint a magyar állampolgárok szabadon utazhatnak Romániába. Románia ugyanis pénteken törölte Magyarországot a koronavírus-járvány szempontjából kockázatosnak minősített – sárga jelzésű – országok listájáról, miután Magyarországon másfél ezrelék alá esett a megelőző két hétben diagnosztizált fertőzötteknek a lakossághoz viszonyított aránya.

  • A szlovák külügyminisztérium az országokat a járványügyi kockázat szempontjából zöld, piros vagy fekete kategóriákba sorolta, a listázást ma elfogadta az ország kormánya – olvasható az Új Szó oldalán. 

    A szlovákiai magyar portál kifejti, hogy a zölddel jelöltek közé tartoznak az európai uniós országok és azok az országok, ahol kedvező a járványügyi helyzet. Piros színnel jelölik a kockázatos országokat, és feketével azokat, ahová nem ajánlott az utazás.

    Az utazási besorolásban Magyarország a zöld zónába került, azaz biztonságos országok közé sorolták.

  • „Katasztrofálisan elégtelen” volt a brit járványkezelés, Boris Johnson túl lassan reagált a vírus jelentette veszélyre a tavalyi év elején, miközben a kórokozó már a brit partokhoz közelített – mondta Dominic Cummings korábbi miniszterelnöki főtanácsadó, a brexit és a konzervatívok győzelmét hozó 2019-es választás egyik kampánystratégája. 

    Az Egyesült Királyságban 128 ezer ember vesztette életét a Covid–19-ben, ami a világ ötödik legrosszabb mutatója. 

    Dominic Cummings szerint tavaly februárban még egyáltalán nem vette komolyan a vírust a brit kormány, több miniszter is éppen vakációzott. A gondatlanság alól azonban a főtanácsadó saját bevallása szerint maga sem képez kivételt. 

    Azt szeretném mondani minden, szükségtelenül elhunyt áldozat családjának, hogy sajnálom, hibáztunk

    – fogalmazott. 

    Reuters a brit kormány hibáit az alábbiak szerint foglalja össze: 

    • lassan szűrte ki a szigetországba érkező fertőzötteket,
    • túl későn vezette be a lezárásokat,
    • és visszaengedte a idősek otthonába a kórházakban megfertőződött betegeket.  

    Dominic Cummings beszélt arról is, hogy kaotikus helyzet uralkodott a brit kormányfői rezidencián, és „őrület", hogy mekkora hatalommal bírt ő és a miniszterelnök a járványkezelésben. 

    Később Boris Johnsonra is kérdések össztüzét zúdították a parlamentben, Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője felrótta a kormányfőnek például, hogy állítólag amikor vonakodott a második lezárást elrendelni, azt mondta: úgyis csak nyolcvan év felettiek halnak meg. 

    Boris Johnson se nem tagadta, se nem erősítette meg az állítást. 

  • Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) várhatóan pénteken jelenti be, hogy

    jóváhagyja-e vagy sem a Pfizer–BioNTech gyógyszergyártó cég vakcinájának használatát a 12–15 éves fiatalok körében

    – írja a The Guardian. Ezzel az amerikai gyártó vakcinája lesz az első, amely a korosztály számára zöld utat kap az Európai Unió 27 tagországában.

    Az amszterdami székhelyű ügynökség vezetője, Emer Cooke még május elején azt mondta, hogy a kitűzött cél a júniusi jóváhagyás. Cooke május 11-én arról is tájékoztatott, hogy az EMA már számos adatot megkapott a gyártótól, és már beérkeztek a legújabb, Kanadában végzett klinikai vizsgálatok eredményei is.

    Az amerikai Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal (FDA) korábban már engedélyezte a Pfizer használatát a fiatalok körében.

  • Orvosok, ápolók és az összes többi egészségügyben dolgozó számára kötelezővé vált a koronavírus elleni védőoltásban való részvétel, amelynek elutasítását szankciókkal bünteti egy új olasz jogszabály – adta hírül az MTI.

    Az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásáról szóló törvényt az alsóház 311 igen, 47 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadta el. A jogszabály szövegét a felsőház korábban már megszavazta.

    Az intézkedés egyelőre december 31-ig érvényes, vagyis az országos oltási program előre látható határidejéig. A törvény a védőoltást kötelezővé teszi az orvosoknak, ápolóknak, illetve minden egészségügyben dolgozónak, így a gyógyszerészeknek, valamint az idősotthonok személyzetének is.

    A vakcinát beadását megtagadókat szankciókkal sújthatják, például más munkakörbe helyezhetik át, vagy akár le is fokozhatják őket. 

    Ha valaki például kórházban dolgozik, előbb eltávolítják a betegek közelében végzett munkájától, és ha nincsen más megoldás, felfüggeszthetik állásából bérmegvonással együtt.

    Az olasz egészségügyi dolgozók több mint öt százaléka, vagyis mintegy nyolcvannégyezer ember nem kapott eddig koronavírus elleni vakcinát, azonban egyes tartományokban ez a szám tizenhét százalék is lehet, például Friuli – Venezia Giulia régióban, ahol június elsejétől úgynevezett fehér zóna lesz, ahol egyedül a szájmaszkviselés és a távolságtartás marad érvényben korlátozásként.

    Az új törvény kitér arra is, hogy mentesíti a büntetőjogi felelősség alól a vakcinát beadó egészségügyi dolgozókat abban az esetben, ha a védőoltás káros vagy akár halálos következményekhez vezet.

    Nem terheli felelősség őket azzal a feltétellel, hogy a védőoltás beadását az egészségügyi minisztérium útmutatása szerint végzik. Büntetőjogi következmény csak akkor áll fenn, ha a vakcinát beadó súlyos mulasztást végez.

  • A tajvani elnök szerint Kína megakadályozta, hogy a sziget közvetlenül szerződést tudjon kötni a német BioNTech gyógyszergyárral a koronavírus elleni vakcinák szállításáról – írja az MTI.

    Caj Ing-ven tajvani elnök úgy fogalmazott a kormányzó párt szerdai gyűlésén, hogy „már közel álltak ahhoz, hogy nyélbe üssék a megállapodást a BioNTech vállalattal” a Pfizer-vakcinák megrendeléséről, de Kína közbeavatkozása miatt ezt máig nem tudták lezárni.

    Tajvan korábban csak utalt arra, hogy Kínának köze lehet ahhoz, hogy a sziget nem tud aláírni szerződést a Pfizer-oltóanyagokról, most első alkalommal vádolták meg nyíltan Pekinget azzal, hogy beavatkozott az ügybe.

    Kína – amely saját területeként tekint Tajvanra – a maga részéről következetesen tagadja, hogy gátolni próbálta volna oltóanyagok szállítását a szigetre. Jó szándéka jeléül állítólag fel is ajánlotta, hogy ellátja Tajvant a BioNTech által kifejlesztett, koronavírus elleni vakcinákkal. A sanghaji székhelyű Fosun gyógyszercég ugyanis megállapodást írt alá a BioNTech vállalattal arról, hogy Kínában, Hongkongban, Makaón és Tajvanon kizárólagosan a Fosun fejleszthet és forgalmazhat koronavírus elleni vakcinát a német cég által használt mRNS-technológia alapján.

    A tajvani elnök azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az eredeti gyártóval tárgyaljanak, mert véleménye szerint csak az eredeti gyártó tud közvetlen garanciát vállalni a vakcina minőségére és biztonságosságára nézve. Elmondása szerint korábban könnyedén megállapodásra jutottak az AstraZeneca és a Moderna gyógyszercégek által kifejlesztett oltóanyagok megrendeléséről. Több millió dózist lekötöttek, de ebből eddig mindössze alig több mint 700 ezer adag érkezett meg, és a lakosságnak csak nagyjából egy százalékát tudták beoltani.

    Több tajvani politikus szerint a járványhelyzet miatt sürgős szükség lenne a Fosun által ajánlott vakcinákra, viszont az egészségügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy csak akkor tudnak erről tárgyalni, ha már látják a hivatalos dokumentációt a szóban forgó oltóanyagról.

    A szigeten 6091 fertőzöttet és 46 halálesetet regisztráltak. Az utóbbi hónapokban Tajvant viszonylagosan megkímélte a világjárvány, de szerdán szigorúbb korlátozásokat jelentettek be, miután ismét emelkedni kezdtek a napi esetszámok.

  • Kínában 13 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, köztük hatot Sanghaiban, kettőt Szecsuánban, egyet-egyet pedig Jiangsuban, Zhejiangban, Fujiban, Shaanxiban és Guangdongban – írja a china-briefing.com.

    A Worldometer adatai alapján az ázsiai országban eddig 91 019 ember kapta el a fertőzést, közülük 86 063 felépült, míg 4636 meghalt a járványban. 

  • 205 millió dózis Szputnyik V-t rendeltek világszerte Oroszországtól, de ennek a mennyiségnek csupán 8 százalékát, 16 millió 300 ezer adagot szállítottak le egyelőre. Ebből három ország kapta a legtöbbet: Argentína, Mexikó és Magyarország. 

    A Forbes orosz nyelvű kiadása szerint Argentína több mint 6 millió 500 ezer, Mexikó 2 millió 400 ezer, Magyarország pedig 2 millió dózishoz jutott a vakcinaimportnak köszönhetően.

    Ahhoz képest, hogy Magyarország nincs a három legnagyobb megrendelő között, lakosságarányosan az egyik legtöbb szállítmányt kapta.

    A legtöbb Szputnyik V-t Törökország rendelte, 50 millió dózisra tart igényt. Utána következik Mexikó 24 millió adaggal, végül pedig Argentína 20 millió dózissal. Más megrendelők pedig a kívánt mennyiség töredékét kapta csak meg, amit az orosz gyártási nehézségek okoznak, több forrás szerint is problémákba ütközik a minőség garantálása – írja a newsru.com

    Külön érdekesség, hogy miközben akadozik az orosz vakcinaexport, a belföldön beoltottak száma is meglehetősen alacsony. Egyelőre a lakosság valamivel több mint 10 százaléka, mintegy 15 millió 347 ezer ember kapta meg legalább az egyik adagot tavaly szeptember óta, amikor is elkezdték az oltást a tömeges tesztelés keretében. Idén augusztusig 69 millió embert terveznek beoltani. 

  • A koronavírus-járvány miatt globális tűzszünetet sürgető tavalyi ENSZ-felhívás ellenére sem csillapodtak a harcok a világban, megnehezítve ezzel a vírus elleni küzdelmet is – jelentette ki az ENSZ humanitárius ügyek összehangolásáért felelős irodáját vezető Mark Lowcock.

    Felhívta a figyelmet a fegyveres konfliktusok, a koronavírus okozta Covid–19 és az egészségügyi ellátás közti összefüggésre, példaként említve Szíriát és Jement.

    Úgy vélte, bár az António Guterres ENSZ-főtitkár által tavaly márciusban, a pandémia terjedése miatt meghirdetett globális tűzszüneti felhívásra néhányan pozitívan reagáltak, több konfliktus nem csillapodott, és újak is kitörtek, például Örményország és Azerbajdzsán között. Mindez – tette hozzá – hozzájárult az otthonaikat elhagyni kényszerülők számának jelentős megugrásához 2020-ban.

    Kitért az egészségügyi dolgozók ellen elkövetett támadásokta is, leszögezve: több mint 20, harcok sújtotta országban 182, az egészségügyi rendszerben dolgozó embert öltek meg, a legtöbbet közülük Burkina Fasóban, Szomáliában és Szíriában.

    Peter Maurer, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) elnöke ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy e támadásokat éppen akkor követik el az egészségügyi dolgozók ellen, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. Felszólalásában leszögezte: több tucat, konfliktus sújtotta országban e támadások még mindig megtorlatlanul maradnak. Hozzátette, hogy nőtt az egészségügyi létesítmények ellen elkövetett kibertámadások száma is – írja az MTI. 

  • Május 23-ig 4,1 millió koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, ez 14 százalék csökkenés a korábbi héthez képest – írja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleménye alapján a CNN. A szervezet 84 ezer új esetről számolt be, ami két százalékkal alacsonyabb az előző héthez viszonyítva; a javulás leginkább Európában volt tapasztalható.

    Indiában eközben messze a legtöbb fertőzöttet regisztráltak, számszerűsítve 1 840 055-öt, bár ez is 23 százalékos csökkenést jelent.

  • Kibővült az oltási regisztrációra jogosultak köre Angliában – írja a The Guardian.

    Az angliai Országos Egészségügyi Szolgálat tájékoztatása szerint mostanra mindenki foglalhat vakcinát, aki 30 év feletti, vagy július elsejéig betölti 30. életévét. 

    Ezt megelőzően Angliában a fertőzés tekintetében magas kockázatú személyek, a szociális otthonok lakói és dolgozói, az egészségügyi és szociális munkások, a tanulásban akadályozottak, illetve a magas kockázatú személyek gondozói tartoztak ebbe a körbe.

  • A koronavírus-járvány miatt egyre több gyerek kényszerül arra, hogy mostoha körülmények között dolgozzon a téglagyáraktól egészen a szőnyeggyárakig – idézi a Telegraph a Human Rights Watcht.

    A nemzetközi jogvédő szervezet 81 ghánai, ugandai és nepáli fiatallal készült interjúja során arra a megállapításra jutott, hogy gyakran életveszélyes körülmények között dolgoztatják a gyerekeket aranybányákban és egyéb más építkezéseken. A helyzet súlyosbítja, hogy sok esetben alkohollal fizetik ki a ledolgozott órákat. A jogvédő szervezet ezért arra szólította fel az érintett országok vezetőit, hogy tegyenek meg mindent a helyzet javítása érdekében.

  • Stroke-ot kapott és meghalt egy harmincas éveiben járó nő, akinek az agyi artériájában vérrög képződött nem sokkal azt követően, hogy beoltották az AstraZeneca vakcinájával – írja a Telegraph. A University College London beszámolója szerint a nő hat nappal az oltás után került kórházba; ugyancsak stroke-ot kapott két másik beteg is, egy 37 éves nő és egy 43 éves ázsiai férfi is, ők azonban túlélték.

    Mint ismert, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) korábban bejelentette, hogy a vérrögképződés az AstraZeneca nagyon ritka mellékhatása. Ezután az országok sorban álltak le részben vagy teljesen a brit–svéd gyártó oltóanyagának a használatával, de az EMA is hangsúlyozta, hogy a vakcina előnyei felülmúlják a kockázatokat.

  • A pandémia eredetének alaposabb kivizsgálását szorgalmazza az Egyesült Államok és több más ország, miután egy korábbi, Kínában folytatott nemzetközi misszió eredménytelennek bizonyult – írja a The Guardian.

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) genfi találkozóján több tagállam képviselői hangsúlyozták, hogy meg kell oldani a rejtélyt, hogyan kezdett el terjedni a koronavírus az emberek között. 

    Az Egyesült Államok mellett többek között Ausztrália, Japán és Portugália is sürgette a vizsgálatokat. Az Egyesült Királyság képviselője azt rögzítette, hogy a vizsgálatoknak szakértők által vezényeltnek és tudományalapúnak kell lenniük.

    A pandémia eredetének vizsgálata kulcsfontosságú lehet a későbbi világjárványok megakadályozása szempontjából.

  • A világon 167 633 983 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 481 490 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szerda reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 167 116 334 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 469 589 volt – írja az MTI.

    A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

    A hivatalos adatok szerint a koronavírus

    • továbbra is az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 33 165 819 fertőzött volt eddig a napig, és 590 925-en haltak meg.
    • Indiában 26 948 874 fertőzöttet és 307 231 halálos áldozatot jegyeztek fel.
    • Brazíliában 16 194 209 fertőzöttről és 452 031 halálos áldozatról tudni.
    • Franciaországban 5 670 486 fertőzöttet és 109 040 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Törökországban 5 203 385 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 46 621.
    • Oroszországban 4 960 174-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 117 197-re emelkedett.
    • Az Egyesült Királyságban 4 483 177 a fertőzöttek száma, és 128 001-en haltak meg a betegségben.
    • Olaszországban 4 197 892 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 125 501.
    • Németországban 3 662 568 a fertőzöttek száma, 87 733 a halottaké.
    • Spanyolországban 3 652 879 fertőzöttet és 79 801 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Argentínában 3 586 736 a fertőzöttek és 75 056 a halottak száma.
    • Lengyelországban 2 867 187 fertőzöttet és 73 096 halálesetet tartanak nyilván.

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.