Arnold, Levente
17 °C
32 °C

A miniszterelnök az egész világot beoltaná 2022 végéig

A koronavírus-járvány hírei a világból az Indexen

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves Olvasóink!

    Köszönjük egész napos figyelmüket, mára vége a tudósításunknak. Tartsanak velünk holnap is. 

    Jó éjt.

  • Az utóbbi 30 napban 8,9 millió új fertőzöttet regisztráltak Indiában, 117 ezren pedig meghaltak a betegségben.

    Ez egyben azt is jelenti, hogy

    a járvány kezdete óta regisztrált fertőzöttek 31,67 százalékát, a halottaknak pedig 35,63 százaléka ebben a hónapban könyvelték el. 

    Az új fertőzöttek száma május 7-én tetőzött, amikor 414 ezer ember szervezetében mutatták ki a koronavírus jelenlétét. A halálozásoknál ugyan május 19-re igaz, amikor 4529, a fertőzésben elhunyt halottról adtak számot a hatóságok. Az aktív esetszám május 10-én tetőzött 3 745 237 fővel. 

    Május 17 óta viszont az új fertőzöttek száma minden nap 300 ezer alatt volt, az utóbbi négy napban pedig már 200 ezer alá csökkent a számuk. 

    Hétfőn a hatóságok 152 734 új fertőzöttet regisztráltak, 3128 ember pedig elhunyt a betegségben. 

  • A görög ábécé alapján új neveket adott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azoknak a koronavírus-variánsoknak, amelyeket aggasztónak vagy figyelemreméltónak talált. 

    Ezáltal a brit variánst nem hivatalosan alfának, a dél-afrikait bétának, a brazilt gammának, az indiait pedig deltának is lehet most már hívni. 

    WHO.png

    A WHO abban bízik, hogy ezáltal egyszerűbben lehet majd beszélni ezekről a variánsokról. 

    Az új névadás gyengéje az, hogy a görög ábécének csak 24 betűje van, így ha ennél több olyan variáns jelenik meg, akkor borul a rendszer. A WHO egyik vezetője azt ígérte, hogy ez esetben egy új névadási programot hoznak majd létre. 

    A teljes listát a variánsokról és új neveikről a WHO honlapján tették közzé.

  • Közzétette Romániában a településenkénti átoltottsági adatokat hétfőn a koronavírus elleni oltási kampányt koordináló országos bizottság (CNCAV).

    A teljes lakosságra vetített legmagasabb, 44,3 százalékos átoltottsági aránnyal a Temesvárral gyakorlatilag összenőtt, Temes megyei Újszentes község rendelkezik.

    Második helyen a Hargita megyei Borszék városa áll 41,5 százalékkal, a harmadik pedig Kolozsvár 40,6 százalékos átoltottsággal. Az adatok a május 26-i állapotokat tükrözik.

    Bukarest 2,15 millió lakosa közül eddig 645 ezer kapott legalább egy adag oltást, ami 30 százalékos (teljes lakossághoz viszonyított) átoltottsági rátát jelent. Valeriu Gheorghita, a CNCAV vezetője múlt keddi sajtóértekezletén azt mondta: Bukarestben a beoltható (16 év feletti) lakosság 43,5 százaléka kapott legalább egy adag vakcinát.

    A CNCAV által közzétett viszont számok rácáfolnak a bukaresti kormánybiztos (prefektus) hétfői bejelentésére, miszerint Bukarestben az átoltottság meghaladta az 50 százalékot.

    Alin Stoica a Digi 24 hírtelevíziónak ugyanis azt mondta, hogy 1,2 millió bukaresti kapott eddig oltást.

    A CNCAV hétfőn azt is tisztázta, hogy leghamarabb szerdán kezdődhet a 12-15 év közötti gyerekek beoltása a Pfizer vakcinával, amennyiben a hatóságok addig teljesítik a vakcina romániai engedélyezésével kapcsolatos eljárásokat, amelyeket az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megkövetel.

    Az ügyben Bukarest 4. kerültének polgármestere okozott félreértést, aki pénteken – az EMA jóváhagyásáról szóló hír hallatán – sietett bejelenteni, hogy a kerület Gyermekvárosában már szombattól megnyílik Románia első, gyermekeknek szánt oltóközpontja.Az önkormányzat később úgy pontosított, hogy a 12-15 éves gyermekek immunizációját csak akkor kezdik meg, ha a román hatóságok ezt jóváhagyják.

    Az EMA pénteken a 12-15 éves kiskorúak számára is ajánlotta a BioNTech/Pfizer vállalatok által közösen fejlesztett Comirnaty nevű, koronavírus elleni vakcinát.

    A 19,3 millió lakosú Romániában eddig 4,3 millió lakos kapott legalább egy adag vakcinát, 3,55 millióan pedig mindkét dózist megkapták.

  • Hétfőn tömeges oltópontot nyitottak a londoni Twickenham stadionban is, amelyben leggyakrabban rögbimérkőzéseket játszanak.

    Az oltópontot a „Szereljük le a Covidot!” program keretében nyitották meg egy napra, az emberek a Pfizer vakcinájával oltották be itt. 

    A stadionban bárki megkaphatta az oltást, aki elmúlt 18 éves, akár előzetes regisztráció nélkül is.

    A stadion előtt hosszú sorok alakultak ki, amiben vélhetően nem kis szerepe volt annak, hogy a Pfizer vakcinájával oltottak itt. 

    A program keretében eredetileg 15 ezer embert terveztek beoltani, azt még nem tudni, hogy ezt a célt sikerült-e elérni. 

  • Ukrajnában a nyárra, a tervek szerint, változtatni fognak a karanténszabályokon – mondta Viktor Ljasko egészségügyi miniszter. Jelezte: az emberek már belefáradtak a karanténba és a járványba.

    Ezért, amikor az epidemiológiai helyzet stabilizálódik, egy kicsit enyhítenek a korlátozásokon, írta a Karpathir.com ukrán nyelvű forrásra hivatkozva. Hozzáfűzte: meg kell találni az arany középutat az ellátórendszer kapacitása és a gazdasági érdekek között.

  • Szerbia azért épít vakcinagyárat, mert a jövőben szeretné megvédeni állampolgárait a koronavírustól és más, hasonló vírusoktól, valamint a térség, Európa és a világ más országain is segíteni szeretne – jelentette ki Ana Brnabic szerb miniszterelnök hétfőn Belgrádban.

    Aleksandar Vucic szerb elnök márciusban jelentette be, hogy megállapodás született arról, Szerbia Kínával és az Egyesült Arab Emírségekkel közösen épít vakcinagyárat Szerbiában, ahol a kínai Sinopharm koronavírus elleni oltóanyagát állítanák elő. A szerb államfő akkor azt mondta, hogy a vakcina előállítása már az idei év októberében megkezdődhetne, az építkezés azonban még nem kezdődött el, és egyelőre azt sem közölték, hol létesülne ez a gyár.

    A hivatalos közlönyben néhány napja jelent meg az a szerb kormánydöntés, amelynek értelmében az ország költségvetéséből 1,867 milliárd dinárt (5,53 milliárd forint) szánnak a vakcinagyár felépítésére.

    Ana Brnabic miniszterelnök hétfőn azt mondta, a vakcinagyárra az előrelátás miatt van szükség.

    Már a járvány kitörése óta arra törekedtünk, hogy az állampolgáraink 100 százalékosan biztonságban legyenek, bármi történjék is

    – hangsúlyozta, hozzátéve: Belgrád a térségbeli országokat is segíteni szeretné ezáltal, hiszen amíg nem lesz mindenki védett, addig Szerbia sem az.

  • A dán kormány felkérte az egészségügyi hatóságokat, hogy vizsgálják felül azt a korábbi döntést, miszerint nem alkalmazzák az AstraZeneca és a Johnson & Johnson (J&J) leányvállalata, a Janssen által előállított koronavírus elleni vakcinákat az ország oltási kampányában – írja az MTI.

    Magnus Heunicke egészségügyi miniszter a kérést azzal indokolta, hogy az oltási kampány a tervekhez képes két héttel, vagyis szeptember végéig elhúzódhat. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt a J&J-vakcina újbóli alkalmazásáról lenne szó.

    A helyi sajtó szerint a késlekedés azzal magyarázható, hogy a vártnál kevesebb Moderna-vakcina érkezik. 

    A dán TV2 televízió szerint a kormány tervezett intézkedésének hátterében az a szándék áll, hogy mielőbb immunizálhassák a lakosságot. A koppenhágai vezetés ezenfelül a vakcinát használó más országokban szerzett újabb tapasztalatokkal indokolta kérelmét.

  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója hétfőn azt szorgalmazta, hogy mielőbb kezdjék meg a globális tárgyalásokat arról a nemzetközi szerződésről, amely összehangolná a nemzetközi közösség felkészülését és válaszadását a világjárványokra – írja az MTI. 

    Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz a WHO éves miniszteri gyűlésének virtuális záróülésén aláhúzta: úgy véli, hogy egy nemzetközi szerződéssel tehetnének a legtöbbet az Egészségügyi Világszervezet és a globális egészségbiztonság megerősítéséért.

    Egy ilyen szerződés a tagállamok közötti kapcsolatok és az együttműködés megerősítését is szolgálhatná – tette hozzá.

    Az eredetileg az Európai Unió által megfogalmazott javaslat megvizsgálása érdekében létrehoztak egy munkacsoportot, amelyhez bármely ország csatlakozhat. Az ügyben a WHO novemberi rendkívüli ülésén várhatók további tárgyalások.

    Az Egészségügyi Világszervezet vezetője szerint még messze nincs vége a koronavírus-járványnak, és sok a dolog, míg befejezettnek lehet nyilvánítani a pandémiát.

    Bátorító látni a fertőzöttek és a halálesetek számának további globális csökkentését, de hatalmas hiba lenne, ha bármely ország azt gondolná, elmúlt a veszély

    – hangsúlyozta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz.

    A főigazgató szerint a higiéniai előírások betartása, a maszkviselés, a távolságtartás és az oltóanyagok tisztességes elosztása jelenti a kiutat a válságból. A WHO bírálta, hogy a gazdag országokban már a fiatal és egészséges embereket is oltják, miközben a szegényebb országokban még az egészségügyi dolgozók és a legveszélyeztetettebbek sem jutnak vakcinához.

    Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz egyúttal megjegyezte: paradigmaváltásra van szükség a WHO finanszírozásában, amelynek fenntarthatóvá és a célokhoz rugalmasan alkalmazkodóvá kell válnia, ha a szervezet meg akar felelni a jövő kihívásainak.

  • Belgium négymillió adag oltóanyagot adományoz a hátrányos helyzetű országoknak az Egészségügyi Világszervezet Covax programján keresztül.

    A felajánlott vakcinák nagy része AstraZeneca és Johnson & Johnson, aminek az az oka, hogy a Belgiumban hatályos rendelkezések szerint ezzel a két oltóanyaggal nem lehet 41 évnél fiatalabb személyeket beoltani, mivel egy-egy esetben vérrög képződött az embereknél.

    Meryame Kitir fejlesztési miniszter szerint valamelyest késlekednek a vakcinaszállítmányok Belgiumban, de több országban még el sem kezdődött az oltási kampány, mivel nem áll rendelkezésre elegendő vakcina, ezért is nyújtanának most segítséget, igaz, egyes felvetések szerint a fejlődő országok átlagnépessége alacsonyabb, mint a fejlett országoké.

  • Százezreket sújthat az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) leküzdése után ismeretlen okból jelentkező poszt-Covid-szindróma Németországban egy hétfőn ismertetett becslés szerint – írja az MTI.

    A szakértői felmérések szerint a SARS-CoV-2-fertőzésen átesettek 10 százalékánál alakulnak ki a hosszú távon fennmaradó panaszok. Ez a bő 3,5 millió regisztrált fertőződés alapján legalább 350 ezer embert jelent.

    Ez hihetetlenül nagy szám

    – emelte ki berlini tájékoztatóján Anja Karliczek oktatási és tudományos kutatási ügyekért felelős miniszter.

    Rámutatott: senki nem tudja megmondani, hogy kinél és miért alakulhatnak ki a vírus leküzdése utáni makacs tünetek, például a visszatérő fejfájás, az állandó nehézlégzés és a szűnni nem akaró kimerültség.

    Kifejtette, hogy az eddigi adatok szerint a szindróma a fertőzés lefolyásától és a fertőzés előtti egészségi állapottól függetlenül lép fel, így nemritkán olyan embereket is leterít, akik erejük teljében voltak, és észre sem vették, hogy a SARS-Cov-2 bejutott a szervezetükbe. Előfordul, hogy a betegek hónapokra kiesnek a munkából.

    A tünetegyüttesnek még általánosan elfogadott neve és meghatározása sincs. Ez is azt indokolja, hogy összegyűjtsék az eddig felhalmozott tudást, és támogassák a további kutatásokat.

    Erre szolgál a szövetségi kormány új, ötmillió eurós (1,75 milliárd forint) keretösszegű programja, amellyel elsősorban a szindróma jellegzetességeinek minél alaposabb feltárását és terápiás módszerek kifejlesztését ösztönzik – mondta Anja Karliczek.

    A tartományi kormányok hatáskörébe tartozó oktatás szövetségi szintű támogatásával és a tudományos kutatás állami szervezésével és finanszírozásával foglalkozó minisztérium vezetője elmondta, hogy már tavaly kialakítottak egy hálózatot a SARS-CoV-2 által okozott betegség (Covid–19) ügyében folytatott kutatások összefogására. A 36 egyetemi klinikából álló hálózat munkáját a szövetségi kormány 150 millió euróval támogatja, ezt egészíti ki az új program.

    A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint az utóbbi 24 órában 1978 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez több mint 25 százalékos csökkenés az egy héttel korábbi 2682-höz képest. Az új esetekkel együtt 3 681 126 ember szervezetében mutatták ki a vírust.

    A Covid–19-cel összefüggésben egy nap alatt regisztrált halálesetek száma 36-ra csökkent az egy héttel korábbi 43-ról. Az új halálesetekkel 88 442-re emelkedett a járvány halálos áldozatainak száma Németországban. Az oltásokból vasárnapig csaknem ötvenmillió adagot – 49 940 729 dózist – adtak be.

  • Szlovákiában 31 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak. A Covid–19 és szövődményei négy beteg életét követelték vasárnap, írta az Újszó.com. A kór miatt 420 fertőzöttet kezelnek kórházban, közülük 46 beteget az intenzív osztályon ápolnak, 39 ember lélegeztetőgépre szorul.

  • Ukrajnában 1703 új fertőzöttet regisztráltak vasárnap. Jelenleg több mint 110 ezer aktív beteget jegyeznek, írta a Kárpáthír.com. A kórral 64 ember nem tudott megbirkózni. Kórházba 810 beteget kellett szállítani egy nap leforgása alatt.

  • Romániában 153 friss fertőzöttet vettek nyilvántartásba az utóbbi 24 órában. A koronavírusban, illetve szövődményeiben 36 beteg hunyt el, írta a Maszol.ro portál.

    Kórházban 2350 fertőzöttet ápolnak, közülük 425 páciensről gondoskodnak intenzív osztályon.

  • Szerbiában 248 koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak az elmúlt 24 órában. Covid–19 kórban és szövődményeiben 11 beteg lelte halálát.

    A járvány kezdete óta 6865 ember életét követelte a vírus, írta a PannonRTV. Kórházakban jelenleg 661 pácienst gondoznak, közülük 46 beteg van lélegeztetőgépen.

    Szerbiában eddig több mint 2 millió 62 ezren vették fel a koronavírus elleni védőoltás mindkét dózisát. Összesen 4 millió 607 ezer vakcinát használtak fel.

  • Szerbiában enyhítette a járványügyi intézkedéseket a válságstáb. Keddtől éjfélig lehetnek nyitva a vendéglátóipari létesítmények kül- és belterei egyaránt, írta a PannonRTV. 

    A kioszkok korlátozás nélkül, a nap 24 órájában működhetnek. 

  • A szlovén kormány járványhelyzettel foglalkozó szakbizottsága javasolni fogja a kabinetnek, hogy kezdje meg a 12 évnél idősebb gyermekek koronavírus elleni oltását – közölte hétfőn Bojana Beovic, a szakbizottság elnöke.

    Beovic kiemelte: miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a 12–15 éves kiskorúak számára is ajánlotta a Pfizer–BioNTech-féle vakcinát – amelynek oltására eddig csak 16 éves kortól volt lehetőség –, nem látják okát annak, hogy Szlovéniában miért ne kezdhetnék meg a kiskorúak oltását.

    Főleg a krónikus betegségben szenvedő gyerekek élveznének elsőbbséget, és így előbb elérnénk a tömeges immunitást is, amely fontos a járvány mielőbbi megfékezése érdekében

    – húzta alá a szakember.

  • Oltópontot alakítottak ki a Szászföldön található törcsvári várban is, amely leginkább arról híres, hogy Drakula kastélyaként reklámozzák Romániában. 

    Izgalmas ötlet volt, hogy a kastélyból oltópontot csináljunk. Ez jó dolog, mert hétvégenként a turisták csak idejönnek, és megkapják az oltást

    – mondta a Deutsche Wellének Valeriu Gheorghita, a romániai oltási kampány vezetője.

    Törcsvárnak egyébként a valóságban nem sok köze volt Drakulához. Még az sem biztos, hogy egyáltalán járt itt, mivel a kastély nem az ő uralma alá tartozott. Bram Stoker ír író Drakula-regényében azonban ez a kastély a lakhelye, és erre építve a román kormányzat is Drakula kastélyaként reklámozza Törcsvárat. 

    Romániában eddig közel négymillió embert sikerült beoltani. A járvány kezdete óta több mint egymillió fertőzöttet, illetve több mint harmincezer koronavírusban elhunyt személyt regisztáltak az országban. 

  • Ideiglenesen késik a Johnson & Johnson-vakcina Európai Unióba szállítása – közölte az MTI Stefan De Keersmaeckerre, az Európai Bizottság szóvivőjére hivatkozva.

    Az amerikai vállalat eredetileg április 1-jétől szállította volna az oltóanyagokat az EU-ba, amit gyártási nehézségek miatt április közepére halasztott, majd május közepén kiderült, hogy az újabb adagok jelentős késéssel érkeznek meg.

    Az Európai Bizottság még október 8-án kötött szerződést a Johnson & Johnsonnal 200 millió adag vakcina beszerzéséről, valamint újabb 200 millió adag vásárlásának lehetőségéről. Ebből az amerikai cég 55 milliót ígért a második negyedévre, amelyből kevesebb mint ötmilliót kapott eddig az EU.

  • Alekszandar Vucsics szerb államfő prágai látogatása során, május 20-án jelentette be, hogy Szerbia 100 620 adag Pfizer-vakcinát adományoz Csehországnak, amelyet katonai repülőgéppel szállítottak hétfőn Belgrádból Prágába – közölte az MTI.

    A vakcinákat a cseh főváros Liben nevű kerületében található, nemrég üzembe helyezett oltóközpontba viszik, ahol több ezer vakcinát tudnak beadni naponta.

    Az egyik cseh hírportál szerint Magyarország, Szlovénia és Ausztria áprilisban 80 ezer adag oltóanyagot ajánlott fel Csehországnak, ám a szállítmány azóta sem érkezett meg.

    A 10,7 millió lakosú Csehországban eddig 5,2 milliónál is több vakcinát adtak be az embereknek, mindkét oltást pedig 1,45 millióan kapták meg eddig. Az országban 113 volt a napi igazolt fertőzések száma vasárnap, és eddig 30 108-an haltak meg koronavírusban.

  • Az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Unión belüli szabad mozgásra vonatkozó korlátozások összehangolásáról szóló uniós tanácsi ajánlás felülvizsgálatára – jelentette be hétfőn a brüsszeli testület. 

    GettyImages-1233181600
    Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

    A járványhelyzet javulására és az oltási kampányok felgyorsulására tekintettel a bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok fokozatosan enyhítsék a beutazási korlátozásokat, különösen azok számára, aki már rendelkeznek a beoltottságot igazoló digitális igazolvánnyal.

    A testület továbbá szorgalmazza a járvány kockázata miatt érintett területekre vonatkozó közös kritériumok felülvizsgálatát, illetve egy „vészfékmechanizmus” bevezetését az új vírusmutánsok előfordulása esetén. Ösztönzi továbbá a megfizethető és széles körű tesztelést is.

    A bizottság javaslatai szerint az uniós digitális igazolvánnyal vagy annak megfelelő oltási bizonyítvánnyal rendelkezők a második adag vakcina beadását követő 14. nap után mentesülnének az utazási korlátozások és a karantén alól.

    A PCR-tesztek, illetve a gyors antigéntesztek elvégzését 72, valamint 48 órára szabná meg a testület. 

  • Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magas állami kitüntetést adott át kínai kollégájának, Vang Jinek hétfőn a távol-keleti ország Kujcsou tartományában.

    A ceremónián Szijjártó kijelentette, hogy a koronavírus-világjárvány során Ji bizonyította barátságát, segítségének köszönhetően ugyanis már több mint egymillió magyar ember életét „tudtuk biztonságba helyezni, azáltal, hogy lehetőségünk nyílt a Sinopharm oltóanyagának megvásárlására, ez a segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg.”

  • A Romániában senkinek nem kellő AstraZeneca-oltások egy részét eladja, a többit pedig ajándékba adja a rászoruló országoknak a bukaresti kormány – tájékoztat a Főtér

    A portál kifejti, hogy Románia február óta 2 438 880 dózist kapott az időközben Vaxzevria névre átkeresztelt oltásból, de ebből eddig mindössze 743 956 adagot használtak el, a többi mintegy 1,7 millió a Cantacuzino Intézet raktárában van elhelyezve. Ennek a problémának a kezelésére az egészségügyi minisztérium már kidolgozta a törvényt, amit várhatóan a következő kormányülésen el is fogadnak majd. Azzal számolnak a politikusok, hogy bőven lesz jelentkező az oltóanyagra, hiszen sok rosszabb helyzetű országban gondot jelent a vakcinahiány, ráadásul az EU által kialkudott áron vásárolhatják meg. 

    Valeriu Gheorghiță, az oltási program koordinátora hangsúlyozta, hogy a vakcinák egy részét mindenképpen adomány formájában juttatják el a célországokba az Egészségügyi Világszervezet (WHO) COVAX programján keresztül.

  • A pozsonyi egészségügyi minisztérium azon dolgozik, hogy a tizenkettő és tizenöt év közötti gyerekek beoltását is lehetővé tegye a Pfizer/BioNTech-vakcinával, tudatta Zuzana Eliášová, az egészségügyi minisztérium szóvivője – olvasható az Új Szó oldalán.

    Az Index beszámolt róla, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) május 28-án engedélyezte, hogy a 12 és 15 évesek gyerekeknél is megkezdjék az oltásokat. 

    A védőoltást hatékony megelőzésnek tekinti az egészségügyi minisztérium, és ez érvényes a gyerekekre is. Ezzel kapcsolatban a hivatalos szakértői ajánlásra vártunk 

    – Zuzana Eliášová, aki jelezte, a részletekről később tájékoztat a minisztérium.

    Arról is írt az Index, hogy szomszédos országok közül Romániában már oltják ezt a korosztályt, Horvátországban is kérhetik a vakcinát a fiatalok, és Szerbiában is elkezdenék már a gyerekek oltását. 

  • Egyezményt szeretne a G7 országokkal Boris Johnson brit miniszterelnök a vakcinaútlevél-program megvalósításáról – adta hírül a CBC News.

    A brit kormányfő azt is el szeretné érni, hogy aláírjanak egy tervet arról, hogy beoltják az egész világot 2022 végéig.

    Kell legyenek egyezményeink az olyan ügyekkel kapcsolatban, mint a vakcinaútlevelek, a Covid-státusz igazolása és a többi

     – fogalmazott Johnson, hozzátéve, hogy ehhez az utazások rendezése miatt van szükség. 

  • Kifogytak a koronavírus elleni vakcinákból Afganisztánban, ahol egyre több fertőzöttet regisztrálnak a harmadik hullámban.

    Dasztagir Nazari egészségügyi szóvivő elmondta: a vakcinahiány miatt leállították az oltási kampányt az országban – írja az MTI. 

    Vakcinát legutóbb csak azok kaphattak, akik korábban már beadatták maguknak az első adag védőoltást.

    A mintegy 37 millió lakosú Afganisztán eddig 500 ezer adag AstraZeneca-vakcinát kapott Indiától, és további 468 ezer védőoltáshoz jutott hozzá a COVAX program keretében, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hozott létre a védőoltások méltányos elosztására. Ezeket az egészségügyi dolgozóknak, a fegyveres erők tagjainak, a tanároknak és a média munkatársainak adták be eddig Afganisztánban.

    Nazari szerint az ország közeljövőben további 700 ezer adag vakcinát kap Kínától, ám nincs konkrét dátum erre vonatkozóan.

    A közép-ázsiai országban mindössze 1500 ágy áll rendelkezésre az intenzív osztályokon. Nazari elmondása szerint az ágyak 72 százaléka már megtelt.

  • Az elmúlt 24 órában 8475 új koronavírusos esetet regisztráltak Oroszországban, ahol több hónap után újabb csúcsokat döntöget a járvány. Az elhunytak száma tegnap 339 fő volt, míg egy nappal korábban 355 emberrel végzett a vírus. A járvány Moszkvát sújtja a legjobban, ahol eddig összesen közel 1 millió 180 ezer fertőzést regisztráltak.

    A romló adatokra hivatkozva hétfőtől Izrael megtiltotta állampolgárainak a beutazást Oroszországba. A The Moscow Times cikke szerint az izraeli kormány június 13-ig rendelte el a korlátozást, amit

    Oroszország mellett Argentínára, Ukrajnára, Etiópiára, Brazíliára, Dél-Afrikára, Indiára, Mexikóra és Törökországra is kiterjesztettek.

    A moszkvai hírportál cikkében megjegyzi: Oroszországban egyelőre csak a 11 százalékos az átoltottság, ami megnehezíti a járvány elleni védekezést, és több országban problémát okoz az orosz állampolgárok beutazása. 

  • Bár leteszteltek több mint 28 ezer embert, mégsem találtak egyetlen koronavírus-fertőzöttet sem – állítja Észak-Korea. A sztálinista remeteállam az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb jelentésében adott hírt magáról, beszámolójuk szerint náluk minden a legnagyobb rendben van.

    Májusban több mint száz, influenzatüneteket mutató beteget is Covid-teszt alá vetettek, azonban esetükben sem mutatták ki a vírust.

    A hírrel kapcsolatban az NK News megjegyzi, hogy a járványra hivatkozva korábban Észak-Korea teljesen lezárta határait, a viszonylag baráti Kínába sincs átjárás. Pedig az ENSZ idén a nemzetközi szankciók alól mentesítette a járvány elleni védekezéshez szükséges humanitárius akciókat, a kérdés ezért már csak az: a svájci kormány által biztosított védőfelszereléseket miként juttatják át a határon?

    A svájci külügyminisztérium azonban optimista. Az NK News kérdésére elmondták, szerintük már csak pár formalitás van hátra ahhoz, hogy Észak-Korea megnyissa határait Kína irányába, így a segélyszállítmányok is célba érnek majd.

  • Azt követően, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pénteken rábólintott, a szerb szakhatóság elindította az eljárást, hogy a balkáni országban is oltsanak 12–15 éves gyerekeket az amerikai gyártó, a Pfizer vakcinájával – írja a Szabad Magyar Szó

    Branislav Tiodorović, a koronavírus-járvány elleni védekezést irányító szerb országos válságstáb tagja azzal indokolta a döntést, hogy egy „potenciálisan komoly vírusterjesztő” korcsoportot fednek le a 12–15 évesek vakcinálásával.

    Romániában és Horvátországban már oltják a 12–15 éveseket Pfizerrel.

  • Nem lesz kötelező a szabadtéri maszkviselés, és újra engedélyezik a gyülekezést Észak-Macedóniában keddtől – adta hírül az MTI. 

    Szabadtéri sportrendezvényeket és esküvőket is lehet szervezni június elsejétől, egyelőre azonban csak félig tölthetők meg a helyszínek. Június 15-étől várhatóan ezeket a korlátozásokat is eltörlik.

    A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában hétfőre 178-cal 712 224-re, Koszovóban 23-mal 106 932-re, Észak-Macedóniában szintén 23-mal 155 218-ra, Montenegróban 39-cel 99 605-re, Bosznia-Hercegovinában pedig negyvennel 203 582-re növekedett.

    A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában tízzel 6854-re, Észak-Macedóniában szintén tízzel 5409-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 11-gyel 9199-re emelkedett. Koszovóban és Montenegróban nem volt halálos áldozata a kórnak, így a halottak száma 2247, illetve 1583 maradt.