Iván
21 °C
39 °C

Online nyomozták ki, hogy a koronavírus egy laborszökevény

000 1OR8RY
2021.06.03. 18:47

Az utóbbi egy évben rendre rasszista összeesküvésnek minősítették azt a felvetést, hogy a világjárványt okozó SARS-CoV-2, köznyelven a Covid–19 megbetegedést okozó koronavírus a Vuhani Virológiai Intézetből szabadult ki és indult világhódító útjára. Míg az amerikai elnökválasztás közeledtével Donald Trump egyre keményebben beleállt a „Kína-vírus-teóriába”, a liberális fősodrású média az amerikai hírszerzéssel egyetemben igyekezett ezt megcáfolni, a gyanú szerint szándékosan gyengítve a volt elnök választási esélyeit. 

A demokrata elnökkel a Fehér Házban azonban új erőre kapott a laborszökevény-elmélet, a hírszerzés sem tartja már kizártnak, sőt Joe Biden utasította is az illetékes szerveket, hogy három hónapon belül állapítsák meg: vuhani laborból szabadult-e el a vírus, vagy sem. 

A Newsweek szerint a hirtelen irányváltás annak tudható be, hogy az elméletet erősítő bizonyítékok úgy felhalmozódtak, hogy már nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Ez pedig a kibertérben tevékenykedő, nyilvánosan elérhető forrásokkal dolgozó hobbinyomozók fáradhatatlan kutakodásának köszönhető. 

Drasztikus helyzetek drasztikus lépéseket kívánnak

Az említett nyomozók DRASTIC néven egy külön csoportot hoztak létre felfedezéseik megosztására és összeegyeztetésére, de sokáig csak a Twitter világában voltak ismertek. A hosszabb nevén Decentralized Radical Autonomous Search Team Investigating COVID–19 (Decentralizált Radikális Autonóm Kutatócsapat a Covid–19 Feltárására) eleinte rendre zsákutcába futott a vírus eredetének kutatásában, és nemegyszer összekülönbözött az elméletet elvető tudósokkal. Idővel azonban módszereik finomhangoláson estek át, minőségi munkájuk pedig egyre nagyobb követőtábort vonzott be, köztük tudósokat és újságírókat. 

A DRASTIC kutakodásaiból egyebek közt az derül ki, hogy:

  • a Vuhani Virológiai Intézet hatalmas koronavírus-gyűjteménnyel bírt, köztük a SARS-CoV-2 bányában begyűjtött legközelebbi rokona;
  • az intézet aktívan kísérletezett a kórokozókkal hiányos biztonsági intézkedések mellett;
  • miközben maga a labor és a kínai hatóságok mindent megtettek, hogy mindezt eltussolják. 

Persze ez nem bizonyít még semmit, és Kína együttműködése nélkül aligha lehet majd egyértelműen bizonyítani az elméletet. Mindazonáltal a DRASTIC által összegyűjtött adatok, tanulmányok és egyéb információmorzsák kétségbevonják azt a verziót, hogy a vírus csak úgy átugrott az emberre, mondjuk a vuhani vadhúspiacon. 

A nagy falazás Kínának

Jó ideig befolyásolta a közvéleményt arról, hogy a laborszökevény-elmélet marhaság  a járványgyanús kórokozók nemzetközi tanulmányozásával foglalkozó NGO elnökének megnyilvánulásai. Peter Daszak biológus huszonhat másik tudóssal egyetemben ítélte el az elméletet a The Lancet tekintélyes orvosi laphoz eljuttatott nyílt levélben, és bárkinek nekiment, aki ezzel ellenkező álláspontra helyezkedett. 

Daszak szavát jó ideig szinte senki sem vonta kétségbe, abból kiindulva, hogy saját szervezete, az EcoHealth Alliance jó hírét kockáztatta volna ezzel. Ebben akaratlanul Donald Trumpak is szerepe volt, hiszen az elméletet politikai kérdéssé tette, és mivel Daszak kitartott álláspontja mellett, a Trump-kormányzat felmondott minden szerződést az NGO-val. A biológust pedig egyes orgánumok egyenesen a jobboldali összeesküvéselmélet-gyár mártírjának állították be. 

Csakhogy Daszakról azt is tudni kell, hogy szorosan együttműködött Si Cseng-livel, a vuhani laboratórium igazgatójával, és több százezer dollárnyi amerikai kormányzati támogatást kapott a koronavírus genetikai módosításának tanulmányozására a vuhani intézetben.

Azért Vuhanban, mert az Egyesült Államokban 2014-ben az ilyen jellegű kutatásokat betiltották. A nyílt levél aláíróiról pedig kiderült, hogy az EcoHealth úgy fogdosta össze őket, hogy úgy tűnjön, a nyilatkozat tudósok széles körének álláspontját képviseli. 

Arról a Peter Daszakról beszélünk, aki tagja volt a vírus eredetét kutató, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által Kínába delegált csapatnak.

Tehát nem elég, hogy Daszak kutatóként dolgozott Vuhanban a Virológiai Intézet igazgatójával, de a Kína előtti meghunyászkodással vádolt WHO pont őt küldte oda vizsgálódni. Elfogulatlansággal aligha lehet meggyanúsítani. A biológus ráadásul ki is használta, hogy Trump átpolitizálta a témát, februárban a Joe Bidennek címzett Twitter-posztjában azt írta:

Kérem, ne hagyatkozzon túlságosan az amerikai hírszerzésre. Trump alatt egyre jobban elszakadtak az eseményektől, és őszintén szólva sok téves megállapítást tettek. Nagyon csalódott vagyok, hogy ez a nyilatkozat, amely alááshatja munkánk hitelességét, azelőtt hangzott el, hogy beszámolónkat közzétettük volna. Mint a csapat egyetlen amerikai állampolgárságú tagja, szívesen konzultálok a Fehér Házzal a WHO-misszió eredményeiről.

Guanótól Vuhanig

A Newsweek történetének egyik kulcsszereplője, a Twitteren a The Seeker (A Kereső) néven futó indiai online nyomozó 2020 elején már kételkedni kezdett a Daszak által szorgalmazott irányvonalban, amelynek célja gyanúsan a figyelemelterelés volt. 

A Kereső el is kezdte felvenni a kapcsolatot a hozzá hasonlóan kétségekkel küszködőkkel, míg meg nem találta Si Cseng-li 2020 februárjában publikált tanulmányát a SARS-CoV-2-ről, amelyről a kínai intézetigazgató azt állította, hogy mintha a semmiből tűnt volna fel. A vírus teljes génállományát ismertető értekezésben önmagát leleplezve ismertette a RaTG13 kódnevű, denevérből származó koronavírust, amelynek génállománya 96 százalékban egyezik a mostani kórokozóéval. 

A tanulmányban azonban nem bocsátkozott részletekbe afelől, hogy a denevér latin nevéből, a Rhinolophus affinisből, a vírus származási helyéből, Tongguanból és a felfedezésének idejéből, 2013-ból összerakott RaTG13-at pontosan holt találták meg. 

Fel is merült a gyanú, hogy miért most hallani a járványt okozó vírussal majdnem tökéletesen megegyező kórokozóról, ráadásul ha ennyire hasonlítanak, akkor a Sars-cov-2 néven ismert vírus mégiscsak emberi beavatkozás terméke lehet. 

A Kereső végül rátalált egy olyan, vállalkozókat, mérnököket és az Innsbrucki Egyetem mikrobiológusát, Rossana Segretót összefogó csoportra, amely nyitott volt arra, hogy felgöngyölítse a RaTG13 eredettörténetét. Hozzá is láttak az internet átfésüléséhez, és egymás után nyálazták át a Vuhani Virológiai Intézet korábbi tanulmányait. 

Bevonva a DRASTIC csapatát a kutatásba, a fáradságos munkának meg is lett az eredménye: a RaTG13-at visszavezették a dél-kínai Jünnan tartomány Mocsiang megye egyik rézbányájába, ahol

2012-ben denevérürülék lapátolása után több bányász megbetegedett, és a jelenlegi koronavírusos megbetegedés tüneteivel kórházba kerültek. 

Több bányászt lélegeztetőgépre kellett helyezni, egyikük pedig el is hunyt. Si Cseng-li el is ismerte, hogy járt kutatócsapatával a bányában, és mintákat is vett onnan, amelyeket visszavitt a vuhani intézetbe. 

Így került Vuhanba a RatG13. 

A bányászok megbetegedését azonban Si Cseng-li gombás fertőzésnek tudta be, ami viszont nem győzte meg a DRASTIC nyomozóit.

A Kereső neki is állt feltúrni az akadémiai lapokat és disszertációkat tartalmazó CNKI kínai adatbázist, és már majdnem feladta, amikor rábukkant a Kunmingi Orvosi Egyetem adatbázisában szereplő, a megbetegedett bányászokról szóló, Ismeretlen vírusok okozta súlyos tüdőgyulladás elemzése hat páciens esetében című szakdolgozatra

Mondani sem kell, hogy a mocsiangi bányászok betegségét ecsetelte a szerző, a kiváltó okot pedig egy koronavírus-szerű, denevérektől származó kórokozóként jelölte meg.

Ezután még talált egy PhD-dolgozatot a kínai járványügyi hatóság adatbázisában, amely szerint négy bányász szervezete antitesteket termelt a koronavírus-szerű fertőzés után.

A DRASTIC nem sokkal később meg is találta a rézbánya pontos helyét, de az amerikai sajtó érdeklődését csak 2020 végén keltette fel. Akkor viszont egymással versenyezve próbáltak eljutni oda, de a BBC-től kezdve az AP riporteréig mindannyian útlezárásokba és őrökbe futottak, akik nem engedtek betekintést a potenciális koronavírus-lelőhelyhez. Egyedül a Wall Street Journal munkatársa jutott el a bánya bejáratáig mountain bike-kal. Őt őrizetbe vették és ötórás kihallgatás alá vetették. 

Hét év Vuhanban

Bizonyossá vált, hogy a RaTG13-minták új otthonra leltek a Vuhani Virológiai Intézetben. Kérdés, hogy mit csináltak vele. Peter Daszak, aki amerikai kormánypénzen kísérletezett a koronavírusok génmódosításával, az állította: érdekesnek találták, de nem láttak benne kockázatot, így bevágták a fagyasztóba, és ott is hagyták. 

A DRASTIC adatelemző specialistája, Francisco de Asis de Ribera szerint pont nem így történt, sőt

2017 és 2018 között (az amerikai külügy szerint 2016-tól kezdve) aktívan kísérleteztek a bányavírussal.

Ribera úgy gondolja: azért telt három-négy évbe, hogy kivegyék a fagyasztóból a vírust, mert felfedezése idején még nem volt eléggé előrehaladott a technológia a génmódosítási kísérletekhez. 

A vuhani intézet óriási érdeklődést tanúsított a mocsiangi bánya iránt,

legalább hét alkalommal tértek vissza oda a kutatók, és több ezer mintát vettek. Mi több, a jelenlegi SARS-CoV-2 nem egy, hanem összesen kilenc rokonát vitték vissza Vuhanba a kutatók

– állítja Ribera. 

De miért egy random adatelemzőre hallgatnánk, amikor a virológiai intézet adatbázist tart fenn a gyűjteményében lévő összes vírusról? 

Talán azért, mert az adatbázis jó ideje nem található, amit Si Cseng-li azzal indokolt, hogy a járvány kitörése után az intézet kibertámadások célpontjává vált. Ez sem feltétlenül igaz. A DRASTIC szerint az adatbázis 2019. szeptember 12-én váltott offline módra, jóval a járvány kitörése előtt. 

Eközben A Kereső arról talált dokumentumokat, hogy

a virológiai laborban a koronavírus-szerű kórokozók fertőzési képességét vizsgálták emberi sejteken és laborállatokban, hogy megnézzék, miként mutálódik a vírus, majd kombinálták a variánsokat.

Mindezt – állítólag – elégtelennek is alig nevezhető biztonsági intézkedések mellett végezték. 

A DRASTIC által előbányászott adatok azonban nem azt bizonyítják, hogy Vuhanban biológiai fegyvert gyártottak volna, ahogy óvatosan kell eljárni annak kijelentésével is, hogy mesterséges körülmények közül szabadult el a világjárványt okozó vírus. A kísérleteket pedig egy minden ellen hatékony oltóanyag kifejlesztésének céljával végezhették. A sok susmus és a kínai fél titkolózásának egyre nyilvánvalóbbá váló jelei azonban arra engednek következtetni, hogy valami balul sült el a virológiai intézetben. 

(Borítókép: Laboratóriumi dolgozó Vuhanban, Kínában 2020. február 7-én. Fotó: STR / AFP)