Oszkár
20 °C
29 °C

A 7. cikkelyt is blokkolja a magyar–lengyel tengely

GettyImages-1202763863 (1)
2021.06.03. 17:06 Módosítva: 2021.06.03. 17:27
Csúcsra járathatja uniós vétódiplomáciáját a kormány, miután a 7. cikkelyes eljárás szerint a szankciókhoz egyhangú döntés kell. Varga Judit az Index megkeresésére megerősítette, a szoros szövetség Lengyelországgal biztosítja ennek megakadályozását. Az igazságügyminiszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy az Európai Tanácsban kezdik elengedni a Magyarországgal szembeni eljárást, hiszen a kormány is leránthatja a leplet más országok kényes ügyeiről.

Újabb fordulóponthoz érkezett a magyar kormány és az európai politikai elit között tíz éve dúló állóháború. Ahogyan arról az Index elsőként hírt adott, az Európai Unió Bírósága elutasította Magyarország keresetét, amelyben a kormány a Sargentini-jelentés európai parlamenti megszavazásának jogszerűségét kérdőjelezte meg. Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő jelentése az Orbán-kormány antidemokratikus intézkedéseire, a jogállamiságot érő rendszerszintű fenyegetésekre hívta fel a figyelmet. Ezt 2018 szeptemberében az Európai Parlament kétharmaddal támogatta, a szavazatok megszámlálásakor azonban nem vették figyelembe a tartózkodókat – a magyar fél szerint csak ezzel a csellel volt meg a jelentés elfogadásához szükséges többség. Az Európai Unió Bírósága mostani döntésében nem adott helyet a kormány aggályainak, döntésében kimondta:

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TARTÓZKODÁSAIT NEM KELL FIGYELEMBE VENNI.

Ezzel pedig – a Sargentini-jelentésre hivatkozva – folytatódhat Magyarországgal szemben az úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárás. Nem véletlenül hívják a procedúrát az uniós bürokrácia atombombájának: a magyar, illetve a szintén eljárás alá vont Lengyelországot eddig példátlan szankciókkal fenyegeti, az Európai Unió által vallott, a liberális demokráciát sértő politikájuk miatt akár szavazati jogukat is felfüggeszthetik az Európai Unió Tanácsában.

Az EU malmai azonban lassan őrölnek, nem véletlen, hogy valójában már a Sargentini-jelentés is egy többéves folyamat végtermékeként értelmezhető. Az Európai Parlament már a 2010-es médiatörvény miatt támadta a magyar kormányt, részben erre hivatkozott a portugál EP-képviselő, Rui Tavares jelentése 2013-ban. A dokumentumot végül nem támogatta az Fidesz–KDNP képviselőinek akkor még helyt adó Európai Néppárt, akkor még Manfred Weber frakcióvezető is alaptalannak minősítette a vádakat. 

Öt évvel később azonban a Sargentini-jelentést már az EPP többsége is támogatta, ami a magyar kormánypárt és a jobbközép parlamenti frakció idei szakításának is fontos fordulópontja volt. A jelentés sorsa a Néppárton múlt, az EPP soraiból érkeztek azok a tartózkodások, amelyeket az EP nem vett figyelembe. 

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint ezt Sargentini, illetve a magyar kormányt támadó frakció előre kitervelte. Az Index megkeresésére elmondta:

nem volt véletlen, hogy a 2018-as szavazást megelőzően judith Sargentini arra szólította fel az EPP-ben ülő képviselőket: ha bizonytalanok, inkább igyanak meg egy kávét a büfében.

„Ironikus, hogy a jogállamiság bajnokai, miközben a magyar kormányt támadják, maguk is jogszerűtlenül járnak el” – fogalmazott Varga Judit, hangsúlyozva: álláspontjuk szerint egy leadott, tartózkodó szavazatot nem lehet figyelmen kívül hagyni. Kérdésünkre az igazságügyi miniszter elismerte, hogy a bíróság döntésével eldőlt a vita, azt ugyanakkor hozzátette: ez mindig is politikai és nem jogi kérdés volt. Erre utal szerinte az is, hogy a bíróság három évig ült a magyar kormány keresetén, miközben a 7. cikkelyes eljárást nem függesztették fel. Az Európai Tanácsban folytatódtak az aggályokkal kapcsolatok meghallgatások, ezeken Varga Judit is képviseli Magyarországot.

A bíróság döntésével azonban a folyamat célegyenesbe került, akár azt is gondolhatnánk, hogy a magyar kormányt a tagállamok hamarosan elszámoltatják az elmúlt évek vesztes vitái miatt. Gyévai Zoltán, a Bruxinfo elemzője azonban rámutatott: a 7. cikkely kétélű fegyver, amely fordítva is elsülhet.

Ez gyakorlatilag egy olyan bírósági eljárás, ahol nincs vádló

– fogalmazott az Index megkeresésére a szakértő. A magyar kormány mumusa, az Európai Parlament nem lehet jelen a meghallgatásokon, az Európai Tanácsban pedig négyötödös többség kell ahhoz, hogy a testület megállapítsa: a renitens tagállam veszélyt jelent a közösségre nézve. Gyévai Zoltán hozzátette, a Sargentini-jelentésen találhat fogást a magyar kormány. Az anyagba ugyanis olyan kritikák is bekerültek – mint például szociális vagy genderkérdések –, amelyek jogi szempontból nem értelmezhetők. 

„Sok múlik az Európai Tanács napirendjét befolyásoló soros elnökön is, de bonyolítja az eljárást, hogy a tagállamok félévente váltják egymást. Ráadásul június 30-án a Magyarországgal jó viszonyt ápoló Szlovénia veszi át a stafétát, ami segítség lehet a kormány számára” – tette hozzá a szakértő. Gyévai Zoltán szerint ha a 7. cikkely elhal, a magyar fél komoly győzelmet könyvelhet el.

Gyakorlatilag papírjuk lesz arról, hogy Magyarországon a jogállamisággal minden rendben, így aztán az uniós forrásokat kockáztató aggályoknak sincs alapja

– mondta a szakértő.

Erről is megkérdeztük Varga Juditot, az igazságügyi miniszter szerint egyre kisebb az érdeklődés az eljárással kapcsolatban. Elmondta, a kormány az eddigi gyakorlatot fogja követni a folyamat következő szakaszaiban is. „ Ott leszünk a meghallgatásokon, érvelünk, megvédjük a magyar érdekeket”– fogalmazott Varga Judit.

Hozzátette, az Európai Tanácsban is rájöttek, hogy nem érdemes rágódniuk az ügyön, akkor ugyanis a magyar fél is „leránthatja a leplet” mások kétes ügyeiről.

Varga Judit szerint nem kidolgozott az eljárás szabályozása, ami szintén kezdi kínossá tenni a vitát. Ráadásul az Európai Tanácsban egyhangú szavazás kellene ahhoz, hogy a tényleges szankciókat – mint például a szavazati jog megvonása – elfogadják.

Ez pedig valószerűtlen, ebben a felállásban ugyanis megkerülhetetlen a magyar–lengyel-paktum: ha Magyarország szankcionálására kerülne a sor, a kormány számíthat Varsó vétójára, és a felállás fordítva is igaz.

Ezzel a közép-európai tengely csúcsra járatná az Európai Unióban évek óta alkalmazott vétódiplomáciát. Varga Judit ezzel kapcsolatban elmondta: természetesen működik a szoros szövetség Lengyelországgal, a két ország kormánya számíthat a másikra.

(Borítókép: Az Európai Parlament ülésezik 2020. január 29-én. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)