Japánban az ajándék értéke a tisztelet mértéke

shutterstock 1231062064
2021.06.08. 18:21
A dinnyék kobe marhája – így nevezik a tökéletesen gömbölyű japán Jūbari King sárgadinnyét. A szapporói nagybani piac minapi árverésén 2,7 millió jenért, 7 millió forintért kelt el egy pár. Rövidesen újabb drága gyümölcsök kerülnek a piacra, amelyeket a megbecsülés jeleként drága ajándéknak szánnak a japán vásárlók.

Műalkotásként kezelik, 100 napig dédelgetik sárgadinnyéiket a jūbari gazdák, hogy aztán a legmagasabb piaci áron értékesítsék őket – írja a Dining Guide. A gyümölcsök pezsgőjeként is definiált Jūbari King kétféle kantalup dinnye keresztezéséből született hibrid. A piacon húszféle, picit eltérő változata létezik. Küllemre mind szabályosan gömbölyű. Héjának hálós mintája az ókori japán porcelánvázákat idézi, lédús húsa puha, narancssárga, íze mézédes, fűszeres, kevés ananászos utóízzel.

Az idei rekordáron elkelt dinnyéket egy helyi bébiételgyártó vásárolta fel. A dinnyéket lefagyasztják, tíz egyenlő részre osztják, amelyeket a szerencsések között sorsolnak ki.

„Fel akarjuk vidítani az embereket a járvány után” – indokolta a szerencsejátékot a cég elnöke.

Az idei ár jóval magasabb a tavalyinál, amikor darabonként „alig” 300 ezer forintnak megfelelő jent fizettek a ritka ínyencségért. Tavaly ugyanis a pazarló költekezést a járvány és a gazdasági válság idején sokan helytelenítették. Viszont az idei licit messze elmarad a 2019-es csúcstól, amikor 14 millió forintba került két sárgadinnye.

A kiváltságosok ajándékozása

A piaci ár biztató előjel a gyümölcstermesztők számára egy olyan országban, ahol a közeli barátok vagy üzleti partnerek megajándékozása a mély tisztelet jele.

„Amikor fiatal lány voltam, apámat az év különböző szakában meglátogatták az üzletemberek és tisztviselők, és mindig hoztak ajándékot” – emlékszik vissza Hamada Maja, a Kobe Egyetem irodalomtanára.

„Néha egy üveg nagyon finom whiskyt hoztak, de leginkább a gyümölcsnek örültem” – meséli Hamada, akinek apja egy gyógyszeripari vállalat magas beosztású vezetője volt.

„Akkor hoztak cseresznyét, amikor az elsők már beértek. Mások egy kosár almával vagy egy gondosan csomagolt és díszdobozba bugyolált dinnyével kedveskedtek” – idézi a Deutsche Welle a professzort, akinek a kedvence az Okajama prefektúrában termett, lédús őszibarack volt.

Az ajándékozás mind a mai napig lélekemelő rituálé a japán kultúrában.

A vendég, még ha családtag is, hagyományosan ajándékkal érkezik, általában finom falatokkal. Az üzleti életben is hasonló a szokás. A vezetők ajándékkal futnak be a megbeszélésekre.

A kapcsolat értéke

„Az ajándék értéke tükrözi a kapcsolat fontosságát – hangoztatja Hamada. – Az ajándékozó azt üzeni, hogy nagyra értékeli a kapcsolatot, és szívesen ad ki sok pénzt azért, hogy a barátság folytatódjon.”

Az ajándékozás üzleti körökben kötelezettséggel jár, mivel a megajándékozott úgy érzékeli, hogy adósa az ajándékozónak. Ez egyfajta nyomásgyakorlásként is értelmezhető, amit a jövőben ki lehet használni egy új megállapodás vagy ügyintézés során.

Japánban az ajándékcsere hagyománya az Edo-korszak korai éveire, 1600 és 1868 közé nyúlik vissza – idézi fel a történelmet Kevin Short, a Tokiói Információs Tudományok Egyetemének környezetnevelési professzora. Az ajándékozás a japán kultúra szerves részévé vált. Ma a ritka gyümölcsök számítanak gyakori ajándéknak. Korábban ez egy másik kurrens cikk volt.

Kezdetben az emberek halat ajándékoztak, amit az év különböző időszakaiban fogtak

– mondta. A csíkoshasú tonhal például akkor számít igazán finomnak, amikor a hal Japán keleti partjainál az őszi hónapokban délre vándorol.

„Japánban az emberek még mindig az ételeikkel fejezik ki a különböző évszakok iránti megbecsülésüket. Eközben az emberek között is kialakul egyfajta verseny, hogy ki fizeti a legnagyobb összeget az idény első haláért vagy egy különösen szép példányért” – mondta Short. Ezt az elvet követi a kiváló minőségű gyümölcsök ajándékozása is.

Méregdrága gyümölcsök

„A japán társadalomban az ajándékozás a tisztelet jele. Ezzel egyidejűleg azt feltételezi, hogy a szívességet egy napon viszonozni kell” – ecseteli az ajándékozás körülményeit Short.

Japán minden térségének megvannak a maga különleges gyümölcsei és zöldségei, amelyekért a fogyasztók mesés felárat hajlandók fizetni. A Kagava prefektúrából származó, mellesleg alsó kategóriás, négyszögletes görögdinnyéért átszámítva általában nagyjából 40 ezer forintot kérnek, a Mijazaki prefektúrában termesztett, taijo no tamago (a nap tojása) típusú mangók darabja jóval több mint 28 ezer forintba kerül, míg ugyanez a dobozos pár prémiummangó a luxusáruházakban több mint 800 ezer forint.

Néhány éve, 2016-ban egy Isikawa prefektúrából származó, 26 szemes ruby roman szőlőfürt csaknem 2,8 millió forintért kelt el egy árverésen, azaz egy szem szőlő ára közel 110 ezer forint volt.

(Borítókép: Yubari king sárgadinnye. Fotó: Shutterstock)



  • Hírek
  • Bankszámla