Gyárfás
19 °C
35 °C

Hatméteres hullámtörő fallal vennék körül Miamit

GettyImages-845275884
2021.06.11. 09:53
De ez a tervek szerint igen költséges lenne, és elcsúfítaná a városképet. Miami már most szembesül az éghajlatváltozás okozta nehéz döntésekkel.

Három éve, nem sokkal azután, hogy az Irma hurrikán nyomán víz alá kerültek Miami egyes részei, a szövetségi kormány tanulmányt rendelt, hogy megtalálja annak a módját, miként lehetne megvédeni a kiszolgáltatott dél-floridai partvidéket a halálos és pusztító viharhullámoktól.

A válasz senkinek sem nyerte el a tetszését.

Építsenek falat – ezt javasolta az amerikai hadsereg mérnöki testülete első tervezetében.

A hatmérföldes, csaknem 10 kilométeres fal jobbára a szárazföldön, a parttal párhuzamosan futna a városnegyedeken keresztül – kivéve egy egymérföldes szakaszt közvetlenül a Biscayne-öbölben, Brickellnek, a város pénzügyi negyedének csillogó felhőkarcolói tövében.

A 6 milliárd dolláros beruházás jövője egyelőre bizonytalan. Legkorábban öt év múlva születik döntés róla. A meghökkentő ötlet azonban elég volt ahhoz, hogy néhány helybeli figyelmét egyértelműen a problémára irányítsa. A város környezeti kihívásainak a kezeléséhez szükséges döntésekkel kevesen akarnak szembenézni.

„Ezeket nemzedéki kérdéseknek nevezem” – idézi a Miami Egyetem légköri tudományokkal foglalkozó professzorát a New York Times. Benjamin Kirtman szerint sokan vonakodnak attól, hogy belemerüljenek a vitába.

Miamiban, az amerikai nagyvárosban – amely talán a leginkább kitett a tengerszint emelkedésének – nem az éghajlatváltozás tagadása jelenti a problémát. Kivált akkor nem, amikor az ezekben a napokban kezdődő hurrikánszezon minden évben intenzívebb és gyakoribb viharokkal tér vissza, amikor egyre megfizethetetlenebbé válik az árvízbiztosítás, és amikor az éjszakák oly forrók, hogy az esti lehűlés a feledés homályába vész.

A távlat nyomasztó, és közben a lehetséges megoldások egyike sem olcsó, egyszerű vagy szép.

A tervezők tanulmányukban a vihar korbácsolta hullámokra koncentráltak, vagyis a tengerszint emelkedésére. Az óceán a viharok idején gyakran elönti a partszakaszt. Ez azonban csak egyike az aggodalomra okot adó jelenségeknek.

A lapos és alacsonyan fekvő Dél-Florida porózus mészkövön nyugszik. A víz átszivárog a talajon. Még ha nincs is vihar, az emelkedő tengerszint áradásokat okoz, így az utcák még napos időben is megtelnek vízzel. A terjeszkedő sós víz azzal fenyeget, hogy tönkreteszi a térség ivóvízellátását biztosító föld alatti víztározót, megrepeszti a régi szennyvízcsöveket és az elöregedő tartályokat. Kevesebb hely marad a víz elnyelésére, az árvizek tovább tartanak, elfolyásuk pedig szennyezi az öblöt és megöli a halakat.

Állami segítség

A Florida törvényhozását több mint 20 éve irányító republikánusok 2019 végén elismerték, hogy túl sokáig figyelmen kívül hagyták az éghajlatváltozást. Az állam elvesztegetett egy évtizedet. Több mint 200 millió dollárt csoportosítottak át az ingatlanügyletek után beszedett adódollárokból a tengerszint emelkedésének megállítására és a csatornázási projektekre. A szövetségi támogatásból 500 millió dollárt különítettek el az alap működtetésére.

A sürgős tennivalók ára azonban milliárdos nagyságrendű. Csak Miami-Dade megyében a 120 ezer szeptikus tartály cseréje 4 milliárd dollárba kerülne.

A Miami egyik legfestőibb partszakasza mentén tervezett masszív tengeri fal javaslata ritka egyetértést eredményezett a környezetvédők és az ingatlanfejlesztők között, akik az öböl érzékeny ökológiájának károsodásától és az ingatlanok értékének csökkenésétől tartanak.

„A védelemre szoruló 40 milliárd dolláros vagyon értéke csökken, ha falat építenek a belváros köré, mert hatással lesz a piaci értékre és az életminőségre” – hangoztatja ugyanakkor Ken Russell, Miami városi biztosa.

Kritikus hangok szerint a terv a floridai Everglades több mint egy évszázados kotrására és szivattyúzására emlékeztet, amely megnyitotta ugyan az utat az intenzív mezőgazdaság és a burjánzó fejlődés előtt, de figyelmen kívül hagyta a környezetet ért súlyos károkat, amelyekkel az állam mind a mai napig hadakozik.

Az az érzésem, hogy a floridaiak többsége együtt élne a víz kockázatával, csak hogy megőrizze életmódját

– véli Cynthia Barnett környezetvédelmi újságíró.

A katonai mérnökök azonban nem látnak más megoldást az általuk szerkezeti elemeknek nevezett fal helyett. A Miami-Dade megyét fenyegető viharhullám egyszerűen túl kockázatos.

„Márpedig ez a megoldás része lesz” – mondta Niklas Hallberg, a tanulmány projektvezetője.

A minap a Brickell Bay Drive azon szakaszán, ahová a falat álmodták meg, egy környezetvédelmi kutató- és aktivistacsoport igazgatója a kékben-zöldben játszó csillogó öbölre mutatott.

„Ahelyett, hogy ezt a gyönyörű vizet látnánk, egy durva fallal fogunk szemezni” – mondta Rachel Silverstein.

(Borítókép: Az Irma hurrikán által előidézett nagy hullámok 2017. szeptember 10-én Floridában. Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images)